HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Tüntetés: megtámadták Puzsér Róbertet a hídfoglaláson
- Elfoglalták az Erzsébet hidat a tüntetők, jövő hétre 24 órás lezárást jelentettek be
- Előre kell állítani az órát vasárnap – Így érinti a változás a vonat- és buszjáratokat
- Ön mennyit nyert? Kihúzták az Ötöslottó nyerőszámait, 639 millió forint volt a tét
- Felrobbanthatták Putyin limuzinját – Moszkva közepén lángol az elnök luxusautója – Pánik az orosz fővárosban
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > 115 milliárd forint a kórházak adóssága
A tavalyi év utolsó negyedévében csaknem 115 milliárd forintra nőtt a magyarországi kórházak tartozása. Ugyan van olyan intézmény, amelynek egy fillér adóssága sincs, de olyan is, amely 500 napja nem tudja fizetni számláit. Az egészségügyi államtitkárság az év végén 26,6 milliárd forintos konszolidációs támogatást utalt át az intézményeknek, amit a szállítói tartozásaik kiegyenlítésére is fordíthattak.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: nagyon heterogén az intézmények összetétele és működési feltétele, hiszen az egészségügyi szakellátásba beletartoznak a nagyobb egészségügyi intézmények, mint például a Semmelweis egyetem, de egy-két járó beteg szakellátás is.
Mint mondta, mást jelent a tartozás és mást az adósság; mikor a több mint 100 milliárdos adósságról beszélünk, az azt jelenti, hogy szolgáltatást vagy árut rendeltek meg az intézmények, melyek leszállításra kerültek, de fizetési határideje még nem járt le. Ennek kevesebb, mint a fele már lejárt, tehát körülbelül 50 milliárd forint az év végén az adósságállomány, de a kasszasöprésből csaknem 27 milliárd forinthoz jutottak az intézmények, melyet szinte 100 százalékosan az adósságállomány törlesztésére fordítottak – emelte ki.
Általában az intézmények 60-90 napra fizetnek, eközben finanszírozáshoz jutnak, melynek egy részét bérjellegű költségekre fordítják, a másik része pedig dologi költség, ebből fizetik lejárt határidejű tartozásaikat is – hangsúlyozta az elnök.
Arra a felvetésre, hogy egyes gyógyszerforgalmazók csak akkor szállítanak, ha a kórházak készpénzben fizetnek, azt mondta: 1993 óta, amióta a teljesítményfinanszírozást bevezették, minden év végére felhalmozódik egy bizonyos mennyiségű adósságállomány - 1995-ben ez az összeg például 4 milliárd forint volt ez az összeg.
Ezért év végén valóban előfordult, hogy a beszállítók akkor teljesítettek megbízásokat, ha az intézmény készpénzben fizetett, de olyan is előfordult, hogy a nagy tartozás miatt a „kettőt fizet, egyet kap” kategória lépett életbe, vagyis csak akkor szállítottak, ha a tőketartozásból is kifizettek egy bizonyos összeget – magyarázta Rácz Jenő. Hozzátette: a konszolidációs pénzekkel ezek a problémák általában rendeződni szoktak.
Az egészségügyi szükségletek a lakosság elidősödése révén folyamatosan nőnek, az orvostudomány lehetőségei újabb és újabb felfedezésekkel szintén tágulnak, ugyanakkor a gazdaság teljesítőképessége nem tud ezzel lépést tartani - nem csak Magyarországon, de a világ legtöbb országában sem – mondta.
Rácz Jenő elmondta: az elmúlt években a rendezés megtörtént, de feszültséget szül az is, hogy nem elegendő a forrás a folyamatos működtetésre, bizonyos tételek nincsenek benne a finanszírozásban. Ha egy eszköz például elromlik, a pótlás finanszírozása nincs benne a normál költségvetési forrásokban.
Rácz Jenő szerint többletpénzre lenne szükség az egészségügyben, azonban önmagában még ez sem oldaná meg a problémát. Szükséges lenne a struktúra átalakítása, amely - mint mondta - már elkezdődött: a Semmelweis-terv ezt a célt szolgálja, ahogyan az is, hogy a gazdasági társasági működési formát 28 kórház esetében felváltja a költségvetési intézménnyé való átalakítás, de ezt a célt szolgálják a közös beszerzések, és a centralizálás és az integráció is.
A költségvetési intézménnyé való átalakítással kapcsolatban hozzátette: mindenki abban érdekelt, hogy a dolgozók maradjanak, és ne veszítsék el munkájukat, de ez egy pozitív változtatást hoz számukra, hiszen a munkatörvénykönyv helyett a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény fog rájuk vonatkozni, mely általában nagyobb védettséget és juttatásokat is biztosít számukra - fejtette ki.
hirado
2013.03.01. 09:10
t: 834
115 milliárd forint a kórházak adóssága
A tavalyi év utolsó negyedévében csaknem 115 milliárd forintra nőtt a magyarországi kórházak tartozása. Ugyan van olyan intézmény, amelynek egy fillér adóssága sincs, de olyan is, amely 500 napja nem tudja fizetni számláit. Az egészségügyi államtitkárság az év végén 26,6 milliárd forintos konszolidációs támogatást utalt át az intézményeknek, amit a szállítói tartozásaik kiegyenlítésére is fordíthattak.Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: nagyon heterogén az intézmények összetétele és működési feltétele, hiszen az egészségügyi szakellátásba beletartoznak a nagyobb egészségügyi intézmények, mint például a Semmelweis egyetem, de egy-két járó beteg szakellátás is.
Mint mondta, mást jelent a tartozás és mást az adósság; mikor a több mint 100 milliárdos adósságról beszélünk, az azt jelenti, hogy szolgáltatást vagy árut rendeltek meg az intézmények, melyek leszállításra kerültek, de fizetési határideje még nem járt le. Ennek kevesebb, mint a fele már lejárt, tehát körülbelül 50 milliárd forint az év végén az adósságállomány, de a kasszasöprésből csaknem 27 milliárd forinthoz jutottak az intézmények, melyet szinte 100 százalékosan az adósságállomány törlesztésére fordítottak – emelte ki.
Általában az intézmények 60-90 napra fizetnek, eközben finanszírozáshoz jutnak, melynek egy részét bérjellegű költségekre fordítják, a másik része pedig dologi költség, ebből fizetik lejárt határidejű tartozásaikat is – hangsúlyozta az elnök.
Arra a felvetésre, hogy egyes gyógyszerforgalmazók csak akkor szállítanak, ha a kórházak készpénzben fizetnek, azt mondta: 1993 óta, amióta a teljesítményfinanszírozást bevezették, minden év végére felhalmozódik egy bizonyos mennyiségű adósságállomány - 1995-ben ez az összeg például 4 milliárd forint volt ez az összeg.
Ezért év végén valóban előfordult, hogy a beszállítók akkor teljesítettek megbízásokat, ha az intézmény készpénzben fizetett, de olyan is előfordult, hogy a nagy tartozás miatt a „kettőt fizet, egyet kap” kategória lépett életbe, vagyis csak akkor szállítottak, ha a tőketartozásból is kifizettek egy bizonyos összeget – magyarázta Rácz Jenő. Hozzátette: a konszolidációs pénzekkel ezek a problémák általában rendeződni szoktak.
Az egészségügyi szükségletek a lakosság elidősödése révén folyamatosan nőnek, az orvostudomány lehetőségei újabb és újabb felfedezésekkel szintén tágulnak, ugyanakkor a gazdaság teljesítőképessége nem tud ezzel lépést tartani - nem csak Magyarországon, de a világ legtöbb országában sem – mondta.
Rácz Jenő elmondta: az elmúlt években a rendezés megtörtént, de feszültséget szül az is, hogy nem elegendő a forrás a folyamatos működtetésre, bizonyos tételek nincsenek benne a finanszírozásban. Ha egy eszköz például elromlik, a pótlás finanszírozása nincs benne a normál költségvetési forrásokban.
Rácz Jenő szerint többletpénzre lenne szükség az egészségügyben, azonban önmagában még ez sem oldaná meg a problémát. Szükséges lenne a struktúra átalakítása, amely - mint mondta - már elkezdődött: a Semmelweis-terv ezt a célt szolgálja, ahogyan az is, hogy a gazdasági társasági működési formát 28 kórház esetében felváltja a költségvetési intézménnyé való átalakítás, de ezt a célt szolgálják a közös beszerzések, és a centralizálás és az integráció is.
A költségvetési intézménnyé való átalakítással kapcsolatban hozzátette: mindenki abban érdekelt, hogy a dolgozók maradjanak, és ne veszítsék el munkájukat, de ez egy pozitív változtatást hoz számukra, hiszen a munkatörvénykönyv helyett a közalkalmazottak jogállására vonatkozó törvény fog rájuk vonatkozni, mely általában nagyobb védettséget és juttatásokat is biztosít számukra - fejtette ki.
hirado
2013.03.01. 09:10
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kuplerájt üzemeltetett a kecskeméti ügyésznő: fehérneműben kéjelegtek a lányok az ablakban
- Országos tilalmak lépnek életbe holnaptól: még a karámba sem mehetnek ki az állatok
- „Most mindenki sápítozik és mindenki sikoltozik” – Szijjártó Péter az amerikai vámokról
- Donald Trump megint a grönlandiak bajszát húzogatja, ami nem tetszik a szigetországiaknak
- Elmaradt a bravúr: hazai pályán is veszített a magyar válogatott a törökökkel szemben
- Varju László nyerte az időközi választást Újpesten és Angyalföldön
- Nagy Márton szerint máris hatalmas árcsökkenést hozott az árrésstop – a vásárlóknak is üzent
- Kutyahideg éjszakánk lesz! Mínusz 12 fokig is süllyedhet a hőmérséklet
- Orvost kellett hívni! Rosszul lett a füsttöl a Parlamentben egy fideszes képviselő
- Kicsoda Magyar Péter új barátnője? Bemutatjuk Ilit, „aki nélkül megállna az élet”
HIRDETÉS
