HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Érdemes tudni: így változott a szabadságra járó bérszámítás

t: 886

Érdemes tudni: így változott a szabadságra járó bérszámítás

Elég nagy a zavarodottság a könyvelők, a bérszámfejtők körében amiatt, hogy január elsejétől új szabályok léptek életbe a szabadságon lévő dolgozókat megillető távolléti díj kiszámítására.

Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy Magyarországon kötelező a fizetett szabadság, ezt részben uniós irányelv, részben nemzetközi jogi norma írja elő. Nem azzal van az alapvető probléma, hogy annak ideje alatt miként számolja ki a munkaadó a távolléti díjat, hanem azzal, hogy, bár mindkét fél érdeke lenne, ám az emberek nem tudnak elmenni szabadságra, féltik ugyanis a munkahelyüket – mondta csütörtökön Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkára a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Hozzátette: a visszaélések megelőzése végett rengeteg a hatósági ellenőrzés, a szűréssel azonban az a probléma, hogy a dokumentálás papíralapú, vagyis ha a kartonon rajtavan, hogy a dolgozó szabadságon volt, ő pedig nem állítja ennek ellentétét, akkor nem tud mit tenni a hivatalos szerv.

A szabadságszámítás megváltoztatására azért volt szükség, hogy a munkaadóknak könnyebb dolga legyen, és „egy kockás papíron ki lehessen számolni a távolléti díjat”. A régi szabály szerint azt csak bérszámfejtő programokkal lehetett megoldani – hangsúlyozta Kardkovács Kolos.

Szabadságszámítás menete

Az új Munka törvénykönyve egyes rendelkezései idén január elsejétől léptek hatályba: ilyen a szabadságra, a távolléti díjra és a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre vonatkozó rendelkezés. Tavaly a szabadság ideje alatt ugyanúgy távolléti díj járt a munkavállalónak, mint 2013-tól. Ezt úgy számolták ki, hogy megállapították a dolgozó egyhavi távolléti díját, amelyet elosztottak az adott hónap munkanapjainak számával, és így kijött az egy napra jutó távolléti díj – magyarázta Máriás Attila, a BDO Magyarország vezető munkaügyi tanácsadója.

Hozzáfűzte: az új szabályozás szerint az egy napra jutó összeget úgy kapjuk meg, hogy a dolgozó havi alapbérét elosztják a 174-es osztószámmal, így kijön az egy órára jutó személyi alapbér. Egy átlagos, teljes munkaidős dolgozó esetében ezt beszorozzák nyolccal, és kialakul egy fix szám – részletezte.

Az új szabályozás egyik erénye, hogy ha a munkavállaló elmegy szabadságra, ám azon a napon járna neki például műszakpótlék, akkor azt is megkapja a távolléti díj mellett – húzta alá Máriás Attila.

Módosítás jöhet

Az utóbbi időben sok panasz merült fel azzal kapcsolatban, hogy a kevesebb napból álló hónapokban kevésbé éri meg szabadságra mennie a dolgozóknak. Kardkovács Kolos erre rátérve kifejtette: olyan módszertani váltás következett be, amelynek értelmében a távolléti díj január elsejétől hatályos szabályozása nem a havi munkanapok számát veszi figyelembe, hanem kiegyenlíti a hónapok közötti különbséget. Mivel a napok a hónapokban nem egységesek, így a távolléti díj ettől is függ. A tárca a korrigálás végett azonban egyeztetésekbe kezdett a szakszervezetekkel és a szakértőkkel, a kodifikációs folyamat zajlik éppen, amint lezajlik, a parlament elé kerül az ügy – csillapította a kedélyeket a helyettes államtitkár.

hirado

2013.03.01. 09:09

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek