Nem volt indokolt a magyar állam és a Nemzeti Valutaalap (IMF) közötti 2008. novemberi hitel-megállapodás kapcsán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mégis adatokat szolgáltatott hét kereskedelmi bankról a washingtoni szervezetnek – mondta a Ma reggelben Dede Katalin, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésvezetője. Az Országgyűléshez tartozó szervezet munkatársa az M1 műsorában emlékeztetett rá, hogy az IMF-fel kötött egyezséget követően a magyar állam nevében a pénzügyminiszter az MNB-vel, mint hitelfelvevő ügynökkel az eljárásrendről és döntési hatáskörökről szóló együttműködési megállapodást írt alá. Ebben a dokumentumban azonban adatszolgáltatásról nem volt szó.
Dede Katalin azt mondta, az állam 2008 novemberében hívta le az első hitelrészletet, 4,9 milliárd eurót, a lépés azonban korai volt, mert 2009 áprilisáig az IMF-hitelt nem használtuk fel. Az első tétel bekerült az MNB-hez devizatartalékként, majd évekig ott is maradt, és ebből különítettek el egy összeget a bankmentő csomagra. Az ÁSZ munkatársa szerint az MNB arra hivatkozik: az adatszolgáltatással meg akarták akadályozni, hogy az IMF pénze rossz helyre menjen, vagyis hogy a Magyarországon működő külföldi tulajdonú leánybankok anyabankjaik számára adják tovább a támogatást.
Dede Katalin szerint itt az a probléma, hogy a külföldi tulajdonú bankok nem részesültek a bankmentő csomagból, csak a magyar pénzintézetek, és ők is csak 2009 áprilisát követően. Nem érthető tehát, hogy a hét kereskedelmi bankról az MNB miért adott át információkat az IMF-nek. Ráadásul – tette hozzá az ÁSZ munkatársa – a hitelintézeti törvény kimondja, hogy az MNB üzleti titkokat csak a gazdasági miniszternek adhat át. Ez a kitétel épp a 2008. novemberi IMF-es hitel felvétele után közvetlenül került bele a jogszabályba - tette hozzá a Ma reggelben a számvevőszék ellenőrzésvezetője.
Az ÁSZ jelentése szerint az MNB hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, törvénysértő módon adott át adatokat a Nemzeti Valutaalapnak a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban. A most lezárult vizsgálat azt is leszögezi, hogy a jegybank iratkezelése 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az előírásoknak.
Az MNB visszautasította a számvevőszék megállapításait, közleményük hangsúlyozza, a jelentés számos, kellően nem megalapozott, hangulatkeltésre alkalmas megállapítást tartalmaz. Az ÁSZ bejelentése után a Fidesz kezdeményezte a jegybank elnöke, Simor András parlamenti bizottsági meghallgatását még az MNB vezetőjének márciusban esedékes távozása előtt.
hirado
2013.02.14. 10:39