HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Új ptk: így változik az élettársi kapcsolat szabályozása

t: 209

Új ptk: így változik az élettársi kapcsolat szabályozása

Répássy Róbert beszélt az élettársak kapcsolatáról, az öröklésről, de a bírák nyugdíjazásáról is a Közbeszédben.

Több mint ötven év után új polgári törvénykönyve (Ptk.) van Magyarországnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az új szabályozást. Tíz éven át dolgoztak rajta a különféle kormányok, és féléves országgyűlési vita előzte meg a zárószavazást. Az ellenzéki pártok többsége bírálja az új törvényt, különösen annak családjogi részét. A Fidesz szerint viszont az új kódex kiterjeszti a szabadságjogokat, és megerősíti az egyén önrendelkezési jogát.

Élettársi kapcsolat

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a Duna Közbeszéd című műsorában kérdésre válaszolva elmondta, hogy természetesen kevesebb jog illeti meg az élettársakat, mint a házastársakat. Az államtitkár közölte: jelenleg az élettársak jogviszonyát a kötelmi jog szabályozza, tehát egy szerződésként fogja fel jelenleg a polgári jog, ezen nem változtatunk, azon viszont igen, hogy a közös gyermek egy élettársi kapcsolatban, már olyan erősebb köteléket feltételez, hogy a tartási jogok és a lakáshasználat tekintetében a házastársakkal azonos jogállásúak lesznek az élettársak – magyarázta az államtitkár.

Répássy Róbert kitért arra, hogy végképp nem igaz az az állítás, hogy az élettársaktól az új Ptk. bármilyen jogot elvenne – mondta. Hozzátette: az élettársak jogi szabályai inkább az intézménysülés irányába mutatnak.

Öröklés az élettársaknál

Az államtitkár szerint a fő szabály, hogy végrendelettel mindenki rendezheti az öröklési helyzetét - mondta.

Függetlenül attól, hogy házastársi, vagy élettársi kapcsolatban él valaki, a gyermek, mint törvényes örökös mindenképpen örököl. „Az a kérdés, hogy az özvegynek milyen lesz a jogállása. A házastársaknál beszélünk csak az özvegyről, az özvegy jogállása annyiban változik, hogy eddig csak haszonélvezeti jogot örökölt, most pedig egy gyermekrészt örököl, kivéve az általa használt lakást és berendezési tárgyakat, mert ott továbbra is haszonélvezetet kap az élete végéig az özvegy” – nyilatkozta Répássy.

Közszereplőkről

Azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat, a jövőben a Ptk. is kimondja. Eszerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

Erről Répássy Róbert a Duna esti műsorában elmondta, hogy a törvény meghatározza, hogy meddig terjedhet a közszereplő emberi méltóságának a korlátozása. „Minden alkotmányos tudásunk azt mondja, hogy természetesen a közszereplőknek is az emberi méltóságának lényegét nem lehet sérteni. A közügyek vitatása címén nem lehet az emberi méltóság lényeges tartalmát megsérteni” – mondta.

A nyugdíjazott bírák

Répássy Róbert arról is beszélt a Közbeszédben, hogy három lehetőség közül választhatnak azok a bírák, akiket az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.

Az igazságügyért felelős államtitkár közölte: a felmentett bírák és ügyészek vagy kérik visszahelyezésüket eredeti beosztásukba és elmaradt illetményük megtérítését igénylik, vagy rendelkezési állományba helyezésüket kezdeményezik és elmaradt illetményük megtérítését igénylik, vagy nyugállományban maradnak és megfelelő általány kártérítésre jogosultak.

Az új jogszabály szerint fokozatosan, tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, ügyészek, közjegyzők és bírósági végrehajtók nyugdíjkorhatára – mondta az államtitkár.

Arra az újságírói kérdésre, hogy fog-e valaha bárki bocsánatot kérni ezektől a bíráktól, Répássy közölte: „az a megoldás, amit javasol a kormány, az kellő jóvátételt jelent, hiszen háromféle választási lehetőségük is van”.

hirado

2013.02.13. 08:51

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek