A Tesco megsarcolja azt a beszállítók által megfizetett hat szolgáltatócéget, amelyet tavaly szeptemberben kijelölt, hogy áruházaiban a polcokat feltölthesse - írja a Magyar Hírlap egy, a neve elhallgatását kérő cégvezetőre hivatkozva. Az igazgató azt állítja, az áruházlánc óránként és emberenként 150 forintot kér ezektől a szervizcégektől, amelyek így a beszállítóiknak is kénytelenek többet számlázni.
Danks Emese, a Tesco szóvivője cáfolta, hogy a cégeknek ennyit kellene fizetniük rakodónként és óránként, arról azonban, hogy pontosan mi is áll az árufeltöltőkkel kötött szerződéseikben, nem volt hajlandó nyilatkozni. A beszállítókat egyébként már tavaly ősszel felháborította, hogy a Tesco 45-ről 6-ra korlátozta azoknak a polcrendező és árufeltöltő cégeknek a számát, amelyekkel áruik kipakolására szerződhettek. A döntést állítólag több "rebellis" cég, köztük multik sem voltak hajlandók elfogadni, arra hivatkozva, hogy jogukban áll eldönteni, kiket bíznak meg, és még mindig csatáznak a hipermarketlánccal. Úgy tudni, az ügyet már a GVH is vizsgálja, az eljárás lezártáig azonban nem nyilatkoznak.
A lap összeállításából egyébként kiderül az is, hogy bármennyire is barátságtalannak tűnik, a Tesco lépése nem különleges. Az agrártárca felmérése szerint a hipermarketek ma körülbelül 20-féle jogcímen szednek sápot a beszállítóktól azért, hogy áruikat feltegyék a polcaikra: többek közt polchelybiztosítást, boltnyitási díjat, hűségdíjat és marketing-hozzájárulást kérnek. A sarc mértéke termékenként változó, lehet 5-10 százalék, de elérheti a 30 százalékot. Ha pedig valamelyik beszállító ellenszegülne, akár ki is listázhatják, azaz nem rendelnek tőle több árut.
Beszerzéskor kéri a kedvezményt a Tesco
Új számlázási rendszert vezetett be a Tesco, amely az áru beszerzésekor igényli a gyártóktól a forgalmazásért eddig utólag felszámított kedvezményeket - írja a Napi Gazdaság.
Danks Emese, a cég szóvivője elmondta: egyszerűsíteni kívánták a szisztémát, és mindenki számára átláthatóbbá tenni a pénzmozgást. Míg Franciaországban az utólagos elszámolás terjedt el, az angolszász területeken pedig nem ritka az előre fizetés, addig hazánkban 40-60 százalékos arányban oszlik meg az előbb és az utóbb fizetett kedvezmény. A gyártók az utólagos kedvezményeket preferálják, mivel a hipermarketláncok rendszerint számos címszó alatt szednek hozzájárulásokat. Az utólagos fizetéssel a beszállítók rákényszeríthetik a kereskedőt, hogy elvégezze a felszámított szolgáltatásokat. A Napi Gazdaság úgy tudja, a gyártók tartanak az új fizetési rendszertől, szerintük ugyanis a Tesco utólag is bejelentheti igényét egy-egy kedvezményre.
Az elemzők szerint számítani lehetett az új, átláthatóbb rendszer bevezetésére, amellyel a cég az új kereskedelmi törvényhez igazodhat. A jogszabály ugyanis mind kevesebb mozgásteret enged a kereskedőknek az árusításhoz nem köthető, illetve az el nem végzett szolgáltatások felszámítására. Egy áruházlánc leginkább ezektől a kedvezményektől képes alacsonyan tartani árait, és az utólagos elszámolásokból sokszor adódik komoly vita, amely esetenként felszámolási eljárásig is fajulhat. A jogi környezet szigorodása miatt elképzelhető, hogy a kereskedelmi törvény hatályba lépése előtt gyökeresen módosul a kereskedők és beszállítók közötti elszámolási rendszer, és sok esetben az előre fizetett, pontosabban az áru végösszegében megjelenő kedvezmények kerülnek előtérbe.
hirado
2006.01.20. 11:12