HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Ez a három párt kerülne a parlamentbe, ha most lenne a választás
Az elmúlt időszak pártokra vonatkozó felmérései tulajdonképpen zárójelbe kerültek, mivel időközben az egyik párt kettészakadt. De a főbb tendenciák így is kiemelhetők – mondta Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője.
A lakosság többsége szerint 2018 után lenne időszerű megkezdeni a csatlakozási folyamatot az eurózónához - derül ki a Századvég felméréséből.
A megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább 2018 után kellene megkezdeni az előkészítést, 27 százalékuk szerint már 2014-2018 között, míg 15 százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A Századvég felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek többsége eltolná az euró bevezetését: a 2018 utáni euró bevezetést szorgalmazók 56 százaléka megszorításoktól, 16 százaléka általános áremelkedéstől fél. A közvélemény-kutatás január végén, ötszáz felnőtt telefonos megkérdezésével készült.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője az M1 Ma reggel című műsorában elmondta: a magyar lakosságnak az elmúlt 10 évben kedvezőtlenek az uniós tapasztalatai, Magyarország belépése óta folyamatosan csökken azok száma, akik támogatják az EU-s jelenlétet. Hozzátette: a magyarok többsége gazdasági fellendülést várt az uniós tagságtól. A politológus a műsorban kifejtette, hogy a lakosság alapvetően fél az eurózónába való belépéstől, hiszen a külföldi minták alapján ez megemelheti a fogyasztói árakat. Ugyan nem mondják ki – állítja a szakember –, de feltehetően mindenki arra vár, hogy hazánk gazdasági stabilitása elég legyen ahhoz, hogy a közös fizetőeszköz zónába való belépés már nem okozzon sokkot.
Lánczi Tamás kijelentette: az elmúlt időszak pártokra vonatkozó felmérései tulajdonképpen zárójelbe kerültek, mivel időközben az egyik párt kettészakadt. De a főbb tendenciák így is kiemelhetők – magyarázta az elemző. Töretlen a Fidesz népszerűsége, a biztos pártválasztók körében 40 százalékon mozog, messze leszakadva áll az MSZP, és egy kicsit gyengülő Jobbikot láthatunk. Ha ma lennének a választások, ez a három párt jutna be biztosan a parlamentbe – tette hozzá.
A kormánypárt népszerűségére kihatott, hogy az elmúlt két évben számos konfliktusos döntés született – mondta a politológus –, de az elmúlt másfél hónapban kommunikációs és kormányzati stílusváltás történt, a konszenzussal meghozott döntések, mint például a hallgatókkal vagy a pedagógusokkal való megegyezés, meglátszanak a számokon is. A Fidesznél egy nagyjából másfél millió szavazó jelenti azt a törzsbázist, amely tovább már nem tud csökkenni – tette hozzá. Kitért arra is, hogy az ellenzék továbbra is fragmentált: az MSZP mintha profitált volna abból, hogy Bajnai Gordon vezette mozgalom erős kezdés után hanyatlani kezdett: annyival nőtt az MSZP támogatottsága, amennyivel Bajnaiéké csökkent. Ez azt is mutatja, világított rá az elemző, hogy a Bajnai nevével fémjelzett mozgalom az MSZP köréből gyűjtötte támogatóit, és egy részük most visszafelé áramlik.
hirado
2013.02.04. 13:31
t: 176
Ez a három párt kerülne a parlamentbe, ha most lenne a választás
Az elmúlt időszak pártokra vonatkozó felmérései tulajdonképpen zárójelbe kerültek, mivel időközben az egyik párt kettészakadt. De a főbb tendenciák így is kiemelhetők – mondta Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője.A lakosság többsége szerint 2018 után lenne időszerű megkezdeni a csatlakozási folyamatot az eurózónához - derül ki a Századvég felméréséből.
A megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább 2018 után kellene megkezdeni az előkészítést, 27 százalékuk szerint már 2014-2018 között, míg 15 százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A Századvég felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek többsége eltolná az euró bevezetését: a 2018 utáni euró bevezetést szorgalmazók 56 százaléka megszorításoktól, 16 százaléka általános áremelkedéstől fél. A közvélemény-kutatás január végén, ötszáz felnőtt telefonos megkérdezésével készült.
Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője az M1 Ma reggel című műsorában elmondta: a magyar lakosságnak az elmúlt 10 évben kedvezőtlenek az uniós tapasztalatai, Magyarország belépése óta folyamatosan csökken azok száma, akik támogatják az EU-s jelenlétet. Hozzátette: a magyarok többsége gazdasági fellendülést várt az uniós tagságtól. A politológus a műsorban kifejtette, hogy a lakosság alapvetően fél az eurózónába való belépéstől, hiszen a külföldi minták alapján ez megemelheti a fogyasztói árakat. Ugyan nem mondják ki – állítja a szakember –, de feltehetően mindenki arra vár, hogy hazánk gazdasági stabilitása elég legyen ahhoz, hogy a közös fizetőeszköz zónába való belépés már nem okozzon sokkot.
Lánczi Tamás kijelentette: az elmúlt időszak pártokra vonatkozó felmérései tulajdonképpen zárójelbe kerültek, mivel időközben az egyik párt kettészakadt. De a főbb tendenciák így is kiemelhetők – magyarázta az elemző. Töretlen a Fidesz népszerűsége, a biztos pártválasztók körében 40 százalékon mozog, messze leszakadva áll az MSZP, és egy kicsit gyengülő Jobbikot láthatunk. Ha ma lennének a választások, ez a három párt jutna be biztosan a parlamentbe – tette hozzá.
A kormánypárt népszerűségére kihatott, hogy az elmúlt két évben számos konfliktusos döntés született – mondta a politológus –, de az elmúlt másfél hónapban kommunikációs és kormányzati stílusváltás történt, a konszenzussal meghozott döntések, mint például a hallgatókkal vagy a pedagógusokkal való megegyezés, meglátszanak a számokon is. A Fidesznél egy nagyjából másfél millió szavazó jelenti azt a törzsbázist, amely tovább már nem tud csökkenni – tette hozzá. Kitért arra is, hogy az ellenzék továbbra is fragmentált: az MSZP mintha profitált volna abból, hogy Bajnai Gordon vezette mozgalom erős kezdés után hanyatlani kezdett: annyival nőtt az MSZP támogatottsága, amennyivel Bajnaiéké csökkent. Ez azt is mutatja, világított rá az elemző, hogy a Bajnai nevével fémjelzett mozgalom az MSZP köréből gyűjtötte támogatóit, és egy részük most visszafelé áramlik.
hirado
2013.02.04. 13:31
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
