HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Budapestre látogat kedden a török miniszterelnök
Kedden Budapestre érkezik Recep Tayyip Erdogan. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a múlt héten jelentette be a török kormányfő látogatását, kiemelve, a tárgyalások napirendjén szerepel a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, mindenekelőtt az ipari, mezőgazdasági és közlekedési területen.
Az MTI érdeklődésére a Külügyminisztérium közölte, Törökország Magyarország kiemelt, az EU-n kívüli országok között hatodik legfontosabb partnere. Az árucsere értéke 2002 és 2011 között a négyszeresére nőtt. A kereskedelmi forgalom évek óta magyar többletet mutat, és értéke - a világgazdasági válság miatti átmeneti visszaeséstől eltekintve - 2005 óta folyamatosan nő.
A magyarországi török befektetések értéke 2011-ben 3,7 millió euró volt, az országban mintegy 300 török vállalat működik.
A kultúra, az oktatás és a tudomány a két ország közötti együttműködés kiemelt területe, a magyar és török felsőoktatási intézmények között jól fejlődnek a kapcsolatok. Évente mintegy száz magyar hallgató tölt egy-két szemesztert Törökországban, és folyamatosan nő a Magyarországon tanuló törökök száma, a 2011-2012-es tanévben meghaladta az ötszázat. Az Ankarai Egyetem bölcsészkarán 1936 óta működik hungarológiai tanszék.
A történelmi emlékhelyekkel kapcsolatban kiemelték, hogy az évtizedek óta működő kütahyai Kossuth-múzeum után 2008 novemberében megnyílt az izmiti Thököly-múzeum, 2010-ben a felújított rodostói Rákóczi-, valamint az újonnan elkészült osmaniyei Bartók-múzeum. Pécsett a közelmúltban újították fel Jakováli Hasszán pasa dzsámiját és Idrisz Baba türbéjét.
A Külügyminisztérium kitért arra is, hogy Törökország előreláthatóan 2013 tavaszán kulturális képviseletet nyit Budapesten.
Az ország a magyar turisták második legkedveltebb úti célja. 2011-ben a Törökországba látogató magyarok száma meghaladta a 104 ezret, ugyanakkor a Magyarországra utazó török turisták száma csekély - tájékoztatott a tárca.
Törökországban a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) több lépést tett az ország gazdasági és demokratikus fejlődéséért és az EU-csatlakozási folyamat fenntartásáért. A kormánypárt támogatottságának alapja, hogy a hagyományos bázisának tekinthető szegényebb és vallásos rétegek mellett az AKP-nek sikerült megnyernie az üzleti élet képviselőinek, az értelmiségnek és a középosztálynak a jelentős részét is.
A kormánypárt fölényesen nyerte a legutóbbi, 2011-es nemzetgyűlési választásokat. Akkor jelentősen megerősödött a parlamentben a kurdok képviselete: a Béke és Demokrácia Pártjának (BNP) 29 mandátuma van az 550 tagú törvényhozásban.
A török parlament a múlt héten megszavazott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kurd vádlottak anyanyelvükön beszélhessenek a bírósági tárgyalásokon. A reform több száz bebörtönzött kurd politikus követelése volt, de a kormány is megoldást akart találni arra a helyzetre, hogy elhúzódtak a bíróság elé állított PKK- (Kurd Munkáspárt) aktivisták perei. Több száz pert ugyanis azért kellett felfüggeszteni, mert a vádlottak, akiket "lázadó szervezeti" tagság miatt vontak felelősségre, azt követelték, hogy kurd nyelven védhessék magukat, a bíróságok azonban ezt nem tették lehetővé.
A PKK csütörtökön "hazugságnak" és a "pszichológiai hadviselés" részének nevezte azt a napokban megjelent török lapértesülést, amely szerint a kurd lázadók februárban bejelentik: befejezik az évtizedek óta tartó felkelésüket.
A kurd lázadók 1984-ben ragadtak fegyvert, hogy saját államot hozzanak létre Törökország délkeleti, jobbára kurdok lakta részén. Azóta több mint 40 ezer ember halt meg merényletekben és a hadsereggel vívott összecsapásokban.
Ankara a kurd felkelők Törökországból való visszavonulásáért és fegyverletételéért cserébe a lakosság ötödét kitevő kurd kisebbség jogainak megerősítését ígérte.
Recep Tayyip Erdogan kormányának programja megerősíti Törökország elkötelezettségét az EU-csatlakozás mellett, és ezzel összhangban célja az alkotmány reformja. Az elmúlt évek változásai az ország uniós integrációs törekvéseihez igazodva kezdődtek, miközben a török EU-tagság - amelynek támogatottsága a lendületes fejlődés következtében egyre csökken - részben az unión belüli tagállami ellenállás, részben pedig a nemzeti érdekek képviseletét a csatlakozás elé helyező kormánypolitika miatt ma bizonytalanabb, mint korábban bármikor.
Az Európai Bizottság éves országjelentései visszatérően az emberi és kisebbségi jogok védelmével kapcsolatban csak korlátozott előrelépésről számolnak be, és különösen a szólás- és vallásszabadság biztosításáért sürgetnek változást.
Az alkotmány reformjával az AKP célja, hogy csökkentse a katonaság és a bírák hatalmát, demokratizálja az állami berendezkedést, és megerősítse az emberi jogok védelmét. Az új alkotmány tervezetéről széles körű társadalmi-szakmai egyeztetés folyt, jelenleg az alkotmány szövegezése a feladat. A miniszterelnök által korában megnevezett határidőre, a tavalyi év végére azonban a pártoknak nem sikerült megegyezniük.
A kormány célja az is, hogy a 2010-ben a világ 16. legnagyobb gazdaságának számító Törökország 2023-ra - a Török Köztársaság megalakulásának 100. évfordulójára - az első tíz közé kerüljön. A program a gyors gazdasági fejlődés mellett a foglalkoztatottság és az életszínvonal emelését, hatékony szociális politikát, az oktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítási rendszer erősítését ígéri.
A török gazdaság 2010-ben és 2011-ben kiemelkedően jól teljesített, tavaly azonban lassult a növekedés, a korábbi 8-9 helyett már csak 3 százalék körüli volt.
hirado
2013.02.02. 00:52
t: 136
Budapestre látogat kedden a török miniszterelnök
Kedden Budapestre érkezik Recep Tayyip Erdogan. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a múlt héten jelentette be a török kormányfő látogatását, kiemelve, a tárgyalások napirendjén szerepel a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, mindenekelőtt az ipari, mezőgazdasági és közlekedési területen.Az MTI érdeklődésére a Külügyminisztérium közölte, Törökország Magyarország kiemelt, az EU-n kívüli országok között hatodik legfontosabb partnere. Az árucsere értéke 2002 és 2011 között a négyszeresére nőtt. A kereskedelmi forgalom évek óta magyar többletet mutat, és értéke - a világgazdasági válság miatti átmeneti visszaeséstől eltekintve - 2005 óta folyamatosan nő.
A magyarországi török befektetések értéke 2011-ben 3,7 millió euró volt, az országban mintegy 300 török vállalat működik.
A kultúra, az oktatás és a tudomány a két ország közötti együttműködés kiemelt területe, a magyar és török felsőoktatási intézmények között jól fejlődnek a kapcsolatok. Évente mintegy száz magyar hallgató tölt egy-két szemesztert Törökországban, és folyamatosan nő a Magyarországon tanuló törökök száma, a 2011-2012-es tanévben meghaladta az ötszázat. Az Ankarai Egyetem bölcsészkarán 1936 óta működik hungarológiai tanszék.
A történelmi emlékhelyekkel kapcsolatban kiemelték, hogy az évtizedek óta működő kütahyai Kossuth-múzeum után 2008 novemberében megnyílt az izmiti Thököly-múzeum, 2010-ben a felújított rodostói Rákóczi-, valamint az újonnan elkészült osmaniyei Bartók-múzeum. Pécsett a közelmúltban újították fel Jakováli Hasszán pasa dzsámiját és Idrisz Baba türbéjét.
A Külügyminisztérium kitért arra is, hogy Törökország előreláthatóan 2013 tavaszán kulturális képviseletet nyit Budapesten.
Az ország a magyar turisták második legkedveltebb úti célja. 2011-ben a Törökországba látogató magyarok száma meghaladta a 104 ezret, ugyanakkor a Magyarországra utazó török turisták száma csekély - tájékoztatott a tárca.
Törökországban a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) több lépést tett az ország gazdasági és demokratikus fejlődéséért és az EU-csatlakozási folyamat fenntartásáért. A kormánypárt támogatottságának alapja, hogy a hagyományos bázisának tekinthető szegényebb és vallásos rétegek mellett az AKP-nek sikerült megnyernie az üzleti élet képviselőinek, az értelmiségnek és a középosztálynak a jelentős részét is.
A kormánypárt fölényesen nyerte a legutóbbi, 2011-es nemzetgyűlési választásokat. Akkor jelentősen megerősödött a parlamentben a kurdok képviselete: a Béke és Demokrácia Pártjának (BNP) 29 mandátuma van az 550 tagú törvényhozásban.
A török parlament a múlt héten megszavazott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kurd vádlottak anyanyelvükön beszélhessenek a bírósági tárgyalásokon. A reform több száz bebörtönzött kurd politikus követelése volt, de a kormány is megoldást akart találni arra a helyzetre, hogy elhúzódtak a bíróság elé állított PKK- (Kurd Munkáspárt) aktivisták perei. Több száz pert ugyanis azért kellett felfüggeszteni, mert a vádlottak, akiket "lázadó szervezeti" tagság miatt vontak felelősségre, azt követelték, hogy kurd nyelven védhessék magukat, a bíróságok azonban ezt nem tették lehetővé.
A PKK csütörtökön "hazugságnak" és a "pszichológiai hadviselés" részének nevezte azt a napokban megjelent török lapértesülést, amely szerint a kurd lázadók februárban bejelentik: befejezik az évtizedek óta tartó felkelésüket.
A kurd lázadók 1984-ben ragadtak fegyvert, hogy saját államot hozzanak létre Törökország délkeleti, jobbára kurdok lakta részén. Azóta több mint 40 ezer ember halt meg merényletekben és a hadsereggel vívott összecsapásokban.
Ankara a kurd felkelők Törökországból való visszavonulásáért és fegyverletételéért cserébe a lakosság ötödét kitevő kurd kisebbség jogainak megerősítését ígérte.
Recep Tayyip Erdogan kormányának programja megerősíti Törökország elkötelezettségét az EU-csatlakozás mellett, és ezzel összhangban célja az alkotmány reformja. Az elmúlt évek változásai az ország uniós integrációs törekvéseihez igazodva kezdődtek, miközben a török EU-tagság - amelynek támogatottsága a lendületes fejlődés következtében egyre csökken - részben az unión belüli tagállami ellenállás, részben pedig a nemzeti érdekek képviseletét a csatlakozás elé helyező kormánypolitika miatt ma bizonytalanabb, mint korábban bármikor.
Az Európai Bizottság éves országjelentései visszatérően az emberi és kisebbségi jogok védelmével kapcsolatban csak korlátozott előrelépésről számolnak be, és különösen a szólás- és vallásszabadság biztosításáért sürgetnek változást.
Az alkotmány reformjával az AKP célja, hogy csökkentse a katonaság és a bírák hatalmát, demokratizálja az állami berendezkedést, és megerősítse az emberi jogok védelmét. Az új alkotmány tervezetéről széles körű társadalmi-szakmai egyeztetés folyt, jelenleg az alkotmány szövegezése a feladat. A miniszterelnök által korában megnevezett határidőre, a tavalyi év végére azonban a pártoknak nem sikerült megegyezniük.
A kormány célja az is, hogy a 2010-ben a világ 16. legnagyobb gazdaságának számító Törökország 2023-ra - a Török Köztársaság megalakulásának 100. évfordulójára - az első tíz közé kerüljön. A program a gyors gazdasági fejlődés mellett a foglalkoztatottság és az életszínvonal emelését, hatékony szociális politikát, az oktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítási rendszer erősítését ígéri.
A török gazdaság 2010-ben és 2011-ben kiemelkedően jól teljesített, tavaly azonban lassult a növekedés, a korábbi 8-9 helyett már csak 3 százalék körüli volt.
hirado
2013.02.02. 00:52
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
