
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány célja, hogy visszatérésre ösztönözze a jelenleg külföldön dolgozó "félmillió kitűnő magyar munkavállalót". Az adatok most azt mutatják, hogy utóbbi években majdnem kétszeresére nőtt azoknak a száma, akik hazánk helyett valamelyik másik uniós tagországban keresik boldogulásukat.
Amióta 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz lényegesen könnyebb lett Nagy-Britanniában élni, dolgozni és tanulni, hiszen uniós tagország polgáraként már nem kellett vízum, sőt munkavállalási engedély sem azoknak, akik brit munkahelyen akartak szerencsét próbálni. Mostanra pedig a munkavállalók regisztrációs kötelezettsége is megszűnt. 2009-ben a brit statisztikai hivatal huszonöt ezerre becsülte az abban az évben munkavállalás céljából átköltöző magyarok számát. A budapesti brit nagykövet szerint London immár az ötödik legnagyobb magyar népességű város a világon, szinte akkora magyar populációval, mint Pécs vagy Győr. Nagyon óvatos becsléssel is százötven- kétszázezerre tehetjük a Nagy-Britanniában élő magyarok számát.
Melegh Attila szociológus, migrációkutató a Duna Közbeszéd című műsorában elmondta: való igaz, hogy Londonban viszonylag nagy számban dolgoznak magyarok, de nem tudni pontosan mennyi a munkavállalók száma. Hozzátette: azt lehet tudni, hogy bevándorlóként mennyien jelennek meg bizonyos országokban és ebből az ottani statisztikai hivatal mennyit vesz számba. Az elmúlt két évre vonatkozóan egész Európában száznyolcvan – kétszázezer fő a magyar jelenik meg – mondta a szociológus. Akár még igaz is lehet az ötszázezer fő Angliára vonatkozóan – állította a Melegh Attila –, de az kérdés, hogy ki esik bele a bevándorlói kategóriába és ki jelenti be a munkavállalást. Ez a szám a Nagy-Britanniában megfordult magyarok számát mutatja, de azt nem tudni mennyien maradnak Angliában és mennyien térnek vissza Magyarországra – magyarázta a migrációkutató az adásban.
A szociológus rámutatott, a kilencvenes évek elején hasonlóan megugrott a Németországban bevándorlóként megjelenő magyarok száma, majd nagy volt a visszaáramlás is.
Lehet kiinduló pont – állítja a szakember – hogy kétszázezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik hosszabb távon, bejelentkezve, papírokat kiváltva és letelepedve maradnak külföldön. Emellett nagy számban vannak, akik valamilyen formában ingáznak, hogy ők milyen statisztikákban és miként jelennek meg, rendkívül bizonytalan – mondta Melegh Attila, majd hozzátette: a migráció természete az elmúlt húsz-harminc évben jelentős mértékben megváltozott. Ezt befolyásolta Kelet-Európában a munkaerő-piac alakulása is, Magyarországon ez különösen éles volt – folytatta, hozzátéve: a rendszerváltáshoz képest egymillió ötszáz-egymillió hatszázezerrel, kevesebb munkahellyel számolunk, ennek hatása hosszú távon jelenik meg. A válság erre még nagyon sok szinten rátett, hiszen sok helyen leépítések vannak – magyarázta a szociológus – ezért a külföldi munkavállalást azok az emberek gondolják meg elsősorban, akik nyelveket beszélnek és mobilak. Hozzátette: sok helyen külföldön a magyar munkavállaló olcsóbb, másrészt a jóléti rendszerek átalakulnak.
hirado
2013.02.01. 10:58