HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Tüntetés: megtámadták Puzsér Róbertet a hídfoglaláson
- Elfoglalták az Erzsébet hidat a tüntetők, jövő hétre 24 órás lezárást jelentettek be
- Előre kell állítani az órát vasárnap – Így érinti a változás a vonat- és buszjáratokat
- Ön mennyit nyert? Kihúzták az Ötöslottó nyerőszámait, 639 millió forint volt a tét
- Felrobbanthatták Putyin limuzinját – Moszkva közepén lángol az elnök luxusautója – Pánik az orosz fővárosban
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Simor: Szoros többség döntött az újabb kamatcsökkentésről
A monetáris tanács előtt az 5,75 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt - közölte az MNB elnöke.
A szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott, így az alapkamat 5,5 százalékra mérséklődött - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a keddi tájékoztatón. A szűk többségre tett utalás azt jelentheti, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, a külső tagok szavazatával döntött a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt öt alkalommal.
Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy ezt a megállapítást a tanács egyhangúlag támogatta.
A jegybankelnök nem tartja jó megoldásnak az államkincstár betétgyűjtési lehetőségét; Simor András az MTI kérdésére azt válaszolta: "a versenysemlegességre és az intézkedésnek a hitelezésre, illetve a gazdasági növekedést befolyó negatív hatására, azaz a bankokat elkerülő betétekre hívtam fel a nemzetgazdasági miniszter figyelmét azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közvetlenül is gyűjthetne forintbetéteket". Megismételte: "nincs ingyen ebéd", ha az állam elszívja a betéteket, azaz a forrásokat a bankrendszertől, akkor a bankrendszer kevesebbet tud hitelezni.
Egy másik kérdésre válaszolva az MNB elnöke jelezte: miután az euró árfolyama közelít a 300 forinthoz, a keddi kamatdöntéssel a monetáris tanács többsége azt üzente, hogy nem zavarja a jelenlegi árfolyam. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent kormányhatározat szerint a kormány olyan törvényjavaslat összeállítását várja a nemzetgazdasági minisztertől, amely lehetővé tenné a Magyar Államkincstár számára a betétgyűjtést.
Elemzők: a monetáris tanács nem ijedt meg a gyenge forinttól
Nem ijedt meg a forint egyre gyengülő árfolyamától keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács - értékelték piaci elemzők a jegybank újabb kamatcsökkentését. Az MNB monetáris tanácsa kedden a piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot. Korábban 2010. november 30-ától állt 5,50 százalékon az alapkamat, ennél alacsonyabban csak 2010. április-november között, amikor 5,25 százalék volt.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint az elmúlt időszak forintgyengülésének tükrében nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen "ha a 300-as euró-forint szint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna". A kamatcsökkentésre vonatkozó döntés azonban azt a kérdést veti fel, hogy miként értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak - tette hozzá. Bebesy Dániel nézete szerint a hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások, és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. Az esetleges 300 forintos euróárfolyam feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így lépés a forint árfolyamra is váratlan hatással lehet.
Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője is azt emelte ki, hogy a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam sem tántorította el a monetáris tanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust. Valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4:3 arányban döntöttek a kamatvágás mellett, a külső tanácstagok többségével - tette hozzá. A közgazdász rámutatott: Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést az elmúlt időszakban, az állampapír-piaci hozamok és az ország kockázati felárai alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is 5 éves mélypont közelében mozog. A CDS piacán sem látható a befektetői bizalom megingása, a 275 pontos érték nyugodt piaci hangulatot tükröz.
Gabler Gergely szerint a mostani kamatdöntés fényében valószínű, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. Az Equilor az év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számít és arra, hogy csak akkor lehet szünet a monetáris lazítások terén, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 forint feletti euró árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul.
A forint kilátásaival kapcsolatosan mindkét elemző azt emelte ki, hogy nagyobb kilengések elé néz a magyar fizetőeszköz.
Bebesy Dániel szerint ezt elsősorban az okozhatja, hogy nem tudható, vajon a külsős tagok miként vélekednek az elmúlt időszak gyengüléséről, miközben a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos. Gabler Gergely szerint a 300-as lélektani szint egyelőre megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az euró/forint árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, s év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat az euró árfolyama - véli a közgazdász.
Londoni elemzők: belső és külső kockázatok a további enyhítés útjában
Hazai és külső kockázatok korlátozzák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további monetáris enyhítési mozgásterét - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a 0,25 százalékpontos keddi MNB-kamatcsökkentés után. A citybeli szakértők ugyanakkor a piacnak és a következő MNB-elnöknek címzett "erőteljes" üzenetként értékelték a kamatdöntés utáni közlemény azon kitételét, amely elveti a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazásának kiterjesztését.
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza a kamatcsökkentést kommentálva kiemelte, hogy a piacok további 0,75 százalékpontos monetáris enyhítést áraznak, 4,75 százalékos idei MNB-kamatmélyponttal számolnak. Jackson szerint azonban két fő kockázat miatt kétséges, hogy valóban a piac által árazott szintig csökken az MNB alapkamata. Az egyik a jegybank élén esedékes márciusi váltás.
A Capital Economics londoni elemzője szerint ellenmondásosnak tűnő módon éppen az szűkítheti a további kamatcsökkentési mozgásteret, ha agresszív enyhítést pártoló utód követi Simor Andrást az MNB-elnöki tisztségben, mivel ez meredek forintgyengüléshez vezethet. Egy olyan jelölt azonban, aki az óvatos enyhítés híve, nagyobb valószínűséggel nyerhetné meg a piac bizalmát, és ebben az esetben nagyobb mértékű MNB-kamatcsökkentésre nyílhatna mód - fejtegette Jackson. Az MNB-elnökjelölési folyamattal kapcsolatos elemzéseikben más nagy londoni házak szakértői is ugyanerre a következtetésre jutottak.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport szakértői szerint ha olyan MNB-elnök váltja Simor Andrást, akit a piac "gyengének" tart, akkor 5 százalék lenne az alapkamat alsó határa a jelenlegi enyhítési ciklus végén. Ha azonban a piacot "nagyon pozitív meglepetés" éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a ház elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy az MNB 4 százalékig csökkentse alapkamatát.
A Capital Economics vezető londoni elemzője a keddi kamatcsökkentést kommentáló értékelésében a további enyhítési mozgásteret korlátozó fő kockázatok között említette a külső befektetői hangulat romlásának lehetőségét is, például az euróövezeti válság újbóli eszkalálódása esetén. William Jackson erre az esetre azt sem zárta ki, hogy az MNB kamatemelésre kényszerül a tőkebeáramlás biztosítása és a forint erősítése végett. A szakértő mindezt egybevetve azt jósolta, hogy az MNB-alapkamat a következő hónapokban elérheti ugyan a piacok által árazott 4,75 százalékos mélypontot, tekintettel azonban a magyar gazdaság külső sebezhetőségeire, valószínűsíthető az is, hogy a monetáris tanács az év későbbi szakaszában ismét kamatemelést lesz kénytelen végrehajtani. Jackson közölte, hogy a cég 2013 végére 5,50 százalékos MNB-alapkamatot vár.
Az elemző szerint az összképhez hozzátartozik az is, hogy még a mostaninál jóval alacsonyabb jegybanki kamatszint sem jelentene sok segítséget a magyar gazdaságnak. Tekintettel ugyanis arra, hogy a magyar bankokat a különadók és a tulajdonos bankok részéről tapasztalható kitettség-leépítés kombinációja terheli, "nagyon valószínűtlen", hogy gyorsulna a reálgazdaságnak folyósított hitelek kiáramlása. Mindezek alapján a Capital Economics elemzője közölte: a ház az idei év egészében 0,5 százalék körüli GDP-csökkenéssel számol a magyar gazdaságban.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a keddi MNB-kamatcsökkentés utáni értékelésükben azt jósolták, hogy a magyar jegybank valószínűleg 0,25 százalékpontos lépésekben folytatja a kamatcsökkentéseket, ha a forintgyengülés nem ölt túlzott mértéket. A ház elemzői szerint az MNB stresszhelyzeti tesztjei arra vallanak, hogy 305-310 forint/eurós árfolyamszint még nem jelentene fenyegetést a pénzügyi stabilitásra. Mindemellett valószínűleg nőtt a magyar jegybank toleranciája is a gyengébb forinttal szemben, tekintettel arra, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a devizaalapú hitelállomány.
Ha azonban a forint a jelenlegihez hasonló, havi 2,5-3 százalékos ütemben gyengül tovább, akkor "márciusra-áprilisra elérhetjük az MNB tűrésküszöbét" - jósolták a JP Morgan elemzői. Közölték, hogy alapeseti forgatókönyvük alapján a forintgyengülés 5,00 százalékos alapkamat-szinten a monetáris enyhítési ciklus befejezésére fogja kényszeríteni az MNB-t. A JP Morgan elemzői az MNB élén esedékes váltással kapcsolatban azt jósolták, hogy a jegybank új vezetése sem tesz olyan "túlzottan extrém" lépéseket, amelyekkel felzaklatná a piacokat. A cég szerint ezt a véleményt támasztja alá a monetáris tanács keddi közleményének azon kitétele is, amely szerint csak heveny piaci stresszhelyzet esetén lenne hatékony a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazásának kiterjesztése.
Ugyanezt emelték ki keddi értékelésükben a 4cast nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház szakértői. Úgy vélik, az MNB-közlemény e mondata más szavakkal azt jelenti, hogy a monetáris tanács nem támogatná az "unortodox" eszközök alkalmazását, amelyeket a majdani új MNB-elnök esetleg pártolna. Ezzel az "erőteljes kitétellel" az MNB monetáris testülete olyan pénzügypolitikai "rögzítő elemet" hozott létre, amelynek célja a piac által az utódlással kapcsolatban érzékelt kockázatok enyhítése - vélekedtek a 4cast elemzői.
hirado
2013.01.29. 19:59
t: 467
Simor: Szoros többség döntött az újabb kamatcsökkentésről
A monetáris tanács előtt az 5,75 százalékos alapkamat tartására és 0,25 százalékpontos csökkentésére vonatkozó javaslat volt - közölte az MNB elnöke.A szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott, így az alapkamat 5,5 százalékra mérséklődött - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a keddi tájékoztatón. A szűk többségre tett utalás azt jelentheti, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, a külső tagok szavazatával döntött a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt öt alkalommal.
Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy ezt a megállapítást a tanács egyhangúlag támogatta.
A jegybankelnök nem tartja jó megoldásnak az államkincstár betétgyűjtési lehetőségét; Simor András az MTI kérdésére azt válaszolta: "a versenysemlegességre és az intézkedésnek a hitelezésre, illetve a gazdasági növekedést befolyó negatív hatására, azaz a bankokat elkerülő betétekre hívtam fel a nemzetgazdasági miniszter figyelmét azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közvetlenül is gyűjthetne forintbetéteket". Megismételte: "nincs ingyen ebéd", ha az állam elszívja a betéteket, azaz a forrásokat a bankrendszertől, akkor a bankrendszer kevesebbet tud hitelezni.
Egy másik kérdésre válaszolva az MNB elnöke jelezte: miután az euró árfolyama közelít a 300 forinthoz, a keddi kamatdöntéssel a monetáris tanács többsége azt üzente, hogy nem zavarja a jelenlegi árfolyam. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent kormányhatározat szerint a kormány olyan törvényjavaslat összeállítását várja a nemzetgazdasági minisztertől, amely lehetővé tenné a Magyar Államkincstár számára a betétgyűjtést.
Elemzők: a monetáris tanács nem ijedt meg a gyenge forinttól
Nem ijedt meg a forint egyre gyengülő árfolyamától keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács - értékelték piaci elemzők a jegybank újabb kamatcsökkentését. Az MNB monetáris tanácsa kedden a piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot. Korábban 2010. november 30-ától állt 5,50 százalékon az alapkamat, ennél alacsonyabban csak 2010. április-november között, amikor 5,25 százalék volt.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint az elmúlt időszak forintgyengülésének tükrében nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen "ha a 300-as euró-forint szint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna". A kamatcsökkentésre vonatkozó döntés azonban azt a kérdést veti fel, hogy miként értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak - tette hozzá. Bebesy Dániel nézete szerint a hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások, és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. Az esetleges 300 forintos euróárfolyam feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így lépés a forint árfolyamra is váratlan hatással lehet.
Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője is azt emelte ki, hogy a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam sem tántorította el a monetáris tanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust. Valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4:3 arányban döntöttek a kamatvágás mellett, a külső tanácstagok többségével - tette hozzá. A közgazdász rámutatott: Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést az elmúlt időszakban, az állampapír-piaci hozamok és az ország kockázati felárai alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is 5 éves mélypont közelében mozog. A CDS piacán sem látható a befektetői bizalom megingása, a 275 pontos érték nyugodt piaci hangulatot tükröz.
Gabler Gergely szerint a mostani kamatdöntés fényében valószínű, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. Az Equilor az év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számít és arra, hogy csak akkor lehet szünet a monetáris lazítások terén, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 forint feletti euró árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul.
A forint kilátásaival kapcsolatosan mindkét elemző azt emelte ki, hogy nagyobb kilengések elé néz a magyar fizetőeszköz.
Bebesy Dániel szerint ezt elsősorban az okozhatja, hogy nem tudható, vajon a külsős tagok miként vélekednek az elmúlt időszak gyengüléséről, miközben a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos. Gabler Gergely szerint a 300-as lélektani szint egyelőre megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az euró/forint árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, s év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat az euró árfolyama - véli a közgazdász.
Londoni elemzők: belső és külső kockázatok a további enyhítés útjában
Hazai és külső kockázatok korlátozzák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további monetáris enyhítési mozgásterét - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők a 0,25 százalékpontos keddi MNB-kamatcsökkentés után. A citybeli szakértők ugyanakkor a piacnak és a következő MNB-elnöknek címzett "erőteljes" üzenetként értékelték a kamatdöntés utáni közlemény azon kitételét, amely elveti a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazásának kiterjesztését.
William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza a kamatcsökkentést kommentálva kiemelte, hogy a piacok további 0,75 százalékpontos monetáris enyhítést áraznak, 4,75 százalékos idei MNB-kamatmélyponttal számolnak. Jackson szerint azonban két fő kockázat miatt kétséges, hogy valóban a piac által árazott szintig csökken az MNB alapkamata. Az egyik a jegybank élén esedékes márciusi váltás.
A Capital Economics londoni elemzője szerint ellenmondásosnak tűnő módon éppen az szűkítheti a további kamatcsökkentési mozgásteret, ha agresszív enyhítést pártoló utód követi Simor Andrást az MNB-elnöki tisztségben, mivel ez meredek forintgyengüléshez vezethet. Egy olyan jelölt azonban, aki az óvatos enyhítés híve, nagyobb valószínűséggel nyerhetné meg a piac bizalmát, és ebben az esetben nagyobb mértékű MNB-kamatcsökkentésre nyílhatna mód - fejtegette Jackson. Az MNB-elnökjelölési folyamattal kapcsolatos elemzéseikben más nagy londoni házak szakértői is ugyanerre a következtetésre jutottak.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport szakértői szerint ha olyan MNB-elnök váltja Simor Andrást, akit a piac "gyengének" tart, akkor 5 százalék lenne az alapkamat alsó határa a jelenlegi enyhítési ciklus végén. Ha azonban a piacot "nagyon pozitív meglepetés" éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a ház elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy az MNB 4 százalékig csökkentse alapkamatát.
A Capital Economics vezető londoni elemzője a keddi kamatcsökkentést kommentáló értékelésében a további enyhítési mozgásteret korlátozó fő kockázatok között említette a külső befektetői hangulat romlásának lehetőségét is, például az euróövezeti válság újbóli eszkalálódása esetén. William Jackson erre az esetre azt sem zárta ki, hogy az MNB kamatemelésre kényszerül a tőkebeáramlás biztosítása és a forint erősítése végett. A szakértő mindezt egybevetve azt jósolta, hogy az MNB-alapkamat a következő hónapokban elérheti ugyan a piacok által árazott 4,75 százalékos mélypontot, tekintettel azonban a magyar gazdaság külső sebezhetőségeire, valószínűsíthető az is, hogy a monetáris tanács az év későbbi szakaszában ismét kamatemelést lesz kénytelen végrehajtani. Jackson közölte, hogy a cég 2013 végére 5,50 százalékos MNB-alapkamatot vár.
Az elemző szerint az összképhez hozzátartozik az is, hogy még a mostaninál jóval alacsonyabb jegybanki kamatszint sem jelentene sok segítséget a magyar gazdaságnak. Tekintettel ugyanis arra, hogy a magyar bankokat a különadók és a tulajdonos bankok részéről tapasztalható kitettség-leépítés kombinációja terheli, "nagyon valószínűtlen", hogy gyorsulna a reálgazdaságnak folyósított hitelek kiáramlása. Mindezek alapján a Capital Economics elemzője közölte: a ház az idei év egészében 0,5 százalék körüli GDP-csökkenéssel számol a magyar gazdaságban.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a keddi MNB-kamatcsökkentés utáni értékelésükben azt jósolták, hogy a magyar jegybank valószínűleg 0,25 százalékpontos lépésekben folytatja a kamatcsökkentéseket, ha a forintgyengülés nem ölt túlzott mértéket. A ház elemzői szerint az MNB stresszhelyzeti tesztjei arra vallanak, hogy 305-310 forint/eurós árfolyamszint még nem jelentene fenyegetést a pénzügyi stabilitásra. Mindemellett valószínűleg nőtt a magyar jegybank toleranciája is a gyengébb forinttal szemben, tekintettel arra, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a devizaalapú hitelállomány.
Ha azonban a forint a jelenlegihez hasonló, havi 2,5-3 százalékos ütemben gyengül tovább, akkor "márciusra-áprilisra elérhetjük az MNB tűrésküszöbét" - jósolták a JP Morgan elemzői. Közölték, hogy alapeseti forgatókönyvük alapján a forintgyengülés 5,00 százalékos alapkamat-szinten a monetáris enyhítési ciklus befejezésére fogja kényszeríteni az MNB-t. A JP Morgan elemzői az MNB élén esedékes váltással kapcsolatban azt jósolták, hogy a jegybank új vezetése sem tesz olyan "túlzottan extrém" lépéseket, amelyekkel felzaklatná a piacokat. A cég szerint ezt a véleményt támasztja alá a monetáris tanács keddi közleményének azon kitétele is, amely szerint csak heveny piaci stresszhelyzet esetén lenne hatékony a nem konvencionális monetáris eszközök alkalmazásának kiterjesztése.
Ugyanezt emelték ki keddi értékelésükben a 4cast nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház szakértői. Úgy vélik, az MNB-közlemény e mondata más szavakkal azt jelenti, hogy a monetáris tanács nem támogatná az "unortodox" eszközök alkalmazását, amelyeket a majdani új MNB-elnök esetleg pártolna. Ezzel az "erőteljes kitétellel" az MNB monetáris testülete olyan pénzügypolitikai "rögzítő elemet" hozott létre, amelynek célja a piac által az utódlással kapcsolatban érzékelt kockázatok enyhítése - vélekedtek a 4cast elemzői.
hirado
2013.01.29. 19:59
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Kuplerájt üzemeltetett a kecskeméti ügyésznő: fehérneműben kéjelegtek a lányok az ablakban
- Országos tilalmak lépnek életbe holnaptól: még a karámba sem mehetnek ki az állatok
- „Most mindenki sápítozik és mindenki sikoltozik” – Szijjártó Péter az amerikai vámokról
- Donald Trump megint a grönlandiak bajszát húzogatja, ami nem tetszik a szigetországiaknak
- Elmaradt a bravúr: hazai pályán is veszített a magyar válogatott a törökökkel szemben
- Varju László nyerte az időközi választást Újpesten és Angyalföldön
- Nagy Márton szerint máris hatalmas árcsökkenést hozott az árrésstop – a vásárlóknak is üzent
- Kutyahideg éjszakánk lesz! Mínusz 12 fokig is süllyedhet a hőmérséklet
- Orvost kellett hívni! Rosszul lett a füsttöl a Parlamentben egy fideszes képviselő
- Kicsoda Magyar Péter új barátnője? Bemutatjuk Ilit, „aki nélkül megállna az élet”
HIRDETÉS
