HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Így vélekedik az adatvédelmi hatóság a munkahelyi kamerás megfigyelésről
A hatóság az adatvédelem nemzetközi napján Budapesten tartott - a köszöntőt leszámítva nem sajtónyilvános - konferenciáján ismertették az ajánlást, a dokumentumot a rendezvény előtt kiosztották az újságíróknak.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hétfőn hozta nyilvánosságra a munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos ajánlását. Lényege, hogy a munkáltatónak joga van "célhoz kötött, tisztességes" ellenőrzésre, ám az nem terjedhet ki a munkavállalók magánéletére. A megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába.
Az ajánlás felidézi, hogy az elmúlt években a hatósághoz és a korábbi adatvédelmi biztoshoz számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták. A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai - adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi - jogszabályt, valamint az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt annak érdekében, hogy - mint írták - egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.
Felidézték: a jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót "a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze", ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével. Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az "a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges".
Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről. "A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása" - szögezi le a hatóság. A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról.
A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.
A munkáltatók a rögzített feltételeket főszabályként három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a munka törvénykönyvében megjelenjenek, meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert.
hirado
2013.01.29. 09:15
t: 137
Így vélekedik az adatvédelmi hatóság a munkahelyi kamerás megfigyelésről
A hatóság az adatvédelem nemzetközi napján Budapesten tartott - a köszöntőt leszámítva nem sajtónyilvános - konferenciáján ismertették az ajánlást, a dokumentumot a rendezvény előtt kiosztották az újságíróknak.A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hétfőn hozta nyilvánosságra a munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos ajánlását. Lényege, hogy a munkáltatónak joga van "célhoz kötött, tisztességes" ellenőrzésre, ám az nem terjedhet ki a munkavállalók magánéletére. A megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába.
Az ajánlás felidézi, hogy az elmúlt években a hatósághoz és a korábbi adatvédelmi biztoshoz számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták. A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai - adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi - jogszabályt, valamint az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt annak érdekében, hogy - mint írták - egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.
Felidézték: a jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót "a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze", ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével. Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az "a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges".
Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről. "A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása" - szögezi le a hatóság. A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról.
A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.
A munkáltatók a rögzített feltételeket főszabályként három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a munka törvénykönyvében megjelenjenek, meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert.
hirado
2013.01.29. 09:15
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
