
Zala az országos átlaghoz képest jobb eredményeket mutat a szakképzett munkaerő szempontjából, de az építőiparban és a vendéglátásban számos területen nincs elég szakember.
Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) a megyei fejlesztési koncepció készítéséhez illeszkedő délelőtti tematikus konferencián elhangzottakat úgy foglalta össze: előnyös változás, hogy már nem régiós, hanem megyei szinten határozzák meg a szakképzési irányokat, és örvendetes a gyakorlatorinetált képzés szemlélete. Szükség van azonban további változásokra, így arra, hogy az általános iskolákból ne a leggyengébben teljesítők kerüljenek be a szakképzésbe. Hozzátette, hogy a pályaválasztás még nem elég tudatos, a gyerekek jobbára a saját és a szülők elképzelései alapján döntenek a továbbtanuláskor. Több segítséget kell ezért adniuk a kamaráknak, az iskoláknak és a munkaügyi központoknak, hogy szélesebb körű ismereteket kapjanak a gyerekek és szüleik.
A közgyűlési elnök hangsúlyozta: a megye készülő fejlesztési koncepciója arra is kitér, hogy szükség van a szakképzés, a munkaerő kínálatának és a keresletének megyén belüli jobb összehangolására, mert Zala csak a települések összefogásával tud versenyképes lenni a nagyobb városokkal. Emlékeztetett rá, hogy a nemrég kijelölt nyugat-dunántúli járműipari klaszter javíthatja a szakképzés lehetőségeit, irányait.
Manninger Jenő az MTI kérdésére elmondta: a mostani tapasztalatok szerint Zala megyében az építőiparban és a vendéglátásban mutatkozik szakemberhiány. Szükség lenne ácsokra, asztalosokra és szakácsokra, hiányszakma a varrónőké is, de komoly probléma, hogy a képzés után miként lehet helyben tartani a végzetteket.
hirado
2013.01.23. 20:18