HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Elemzők az IMF-ről: már nincs kényszer a megállapodásra

t: 450

Elemzők az IMF-ről: már nincs kényszer a megállapodásra

Szerdán kezdődnek a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének megbeszélései, amelyeken áttekintik a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal értékelik a költségvetési folyamatokat. Ezúttal nem lesznek hiteltárgyalások, az IMF szakértői a szervezet alapszerződésének 4-es cikkelye szerint az IMF éves, Magyarországról szóló ország jelentését készítik elő, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzésére érkeznek.

Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést. A valutaalap tárgyalódelegációja azóta - hivatalos úton - egyszer, 2012 júliusában járt Magyarországon a magyar kormány által kezdeményezett hitelmegállapodásról szóló hivatalos tárgyalások keretében.

Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője az M1 Ma reggel című adásában elmondta, hogy a felülvizsgálati látogatás során az IMF a 4-es cikkely szerinti menetrendje alapján az ország gazdasági helyzetét tekinti át és értékeli. Feltehetően – tette hozzá a szakember - nem ugyanazok a személyek érkeznek most a küldöttséggel, akiknek mandátuma lenne hiteltárgyalások folytatására Magyarországgal .

Hasonlóképpen nyilatkozott erről a kérdésről Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője a műsorban. A szakember úgy fogalmazta meg, hogy ez egy szokványos látogatás, amelyre általában év elején kerítenek sort.

Madár István szerint az IMF nyilatkozata keltette fel az érdeklődést, miszerint bizonyos országokban túl nagy kiigazítást vártak el a válság elején és ez nagy gazdasági áldozatokkal járt. Magyarországon – folytatta az elemző - soha nem volt arról vita, hogy milyen mértékű kiigazításra van szükség, hiszen a kormány szögezte le, hogy tartja a 3 százalék alatti költségvetési hiányt. Ennél alacsonyabbat az IMF sem akart soha – tette hozzá a szakértő. Mint mondta: a kérdés inkább az volt, hogy az előírt költségvetési hiányt milyen típusú intézkedésekkel éri el az IMF, és van-e különbség a valutaalap, illetve a kormány által kívánatosnak tartott intézkedések között.

Magyarország esetében Török Zoltán elemző szerint sem volt kérdés, hogy alacsony legyen az államháztartási hiány. Úgy vélte: a kormány örült annak, hogy nem kellett az IMF-fel kompromisszumokat kötnie.

Dollárban és euróban már két éve nem volt jelen Magyarország a nemzetközi kötvénypiacon – folytatta Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője az M1 Ma reggel műsorában, majd hozzátette: kétségtelen, hogy 2012 második felétől látványosan javult a nemzetközi hangulat az európai központi banki és amerikai intézkedések hatására, és így javult a hazai finanszírozás helyzete is: a forintban kibocsátott állampapírok elfogytak. A kockázatok egy része a szakember szerint nem élesedik. "Évente százmilliárd forintnyi kamatkiadással van magasabban Magyarország azzal, hogy nem hívta be az IMF-et."

Azért fordultunk a valutaalaphoz, mivel megkérdőjeleződtek a finanszírozási kérdései az országnak – magyarázta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője, majd hozzátette: mivel az elmúlt időszakban oldódott az európai adósságválság, oldódott Magyarország azon kényszere is, ami az „országot a valutaalap felé tolta”. A szakember bízik benne, hogy a külső környezet továbbra sem romlik, bár a helyzet kimenetelét megjósolni nem lehet.

hirado

2013.01.16. 13:08

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek