HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Gyógyszerek a csapvízben - nem tudni, hogyan hat az egészségre

t: 110

Gyógyszerek a csapvízben - nem tudni, hogyan hat az egészségre

Egyes becslések szerint Budapesten évente húsz tonna gyógyszer kerül a Dunába, s ezáltal a csapvízbe is.

A kémiai analitikai tudomány mostanra eljutott arra a fejlettségi szintre, hogy mérni tudják a vizekben található gyógyszermaradványokat, olyan érzékeny vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre, hogy szinte néhány molekulát is ki tudnak mutatni egy liter vízben. A gyógyszermaradványokból származó vegyületek nagyon pici koncentrációban, nanogramm per liter tartományban fordulhatnak elő, a vegyületcsaládok jellemzően fájdalomcsillapítók, stimulánsok, hormonok, magyarázta a Wessling Laboratórium egyik munkatársa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Ezek a vizsgálati minták általában olyanok, amelyeket öt évvel ezelőtt még teljesen tisztának mondtak volna a szakemberek. Ha egy százmilligrammos tablettában egy egység hatóanyag van, akkor körülbelül tízmillió liter vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy tablettányi hatóanyag jusson a szervezetünkbe.

Ugyanakkor sok helyen lehet azt olvasni, hogy a vizekben található gyógyszermaradványok veszélyt jelenthetnek az élővilágra, az ilyen vegyületek által szennyezett vizekben élő halaknál például hermafroditizmust, sőt feminizálódást, nőivarúságot is megfigyeltek hím egyedeknél. A szakember hozzátette, ezek intő jelek arra vonatkozóan, hogy esetleg egy vízi ökoszisztéma élete egészen meg tud változni a vegyületek hatására.

Záray Gyula egyetemi tanár, az ELTE Környezettudományi Kutatóközpontjának vezetője hangsúlyozta: fontos kérdés, hogy milyen kémiai formában jutnak ki a gyógyszermaradványok a környezetbe. A felszíni vizekre vonatkozóan határértéket állapítanak meg, amely azt mutatja, hogy a tisztítómű milyen kibocsátási értékkel engedheti a tisztított szennyvizet például a Dunába, ez azonban egy olyan átlagérték, amellyel nem lehet egyértelműen jellemezni a kibocsátott anyagok veszélyhelyzetét. Ezért az Európai Unió arra törekszik, hogy a gyógyszermaradványok legkritikusabb alkotóelemeire állapítson meg határértéket. Ha ezt elfogadják, a tisztítóműveket kötelezhetik arra, hogy a biológiai tisztítás után utótisztítást is végezzenek.

Dr. Kádár Mihály, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés Osztályának volt főosztályvezetője hozzátette: a téma nagyon komplex, ezen belül még viszonylag a legegyszerűbb a gyógyszermaradványok és egyéb mikroszennyeződések analitikai kimutatása, bonyolultabb kérdés azonban annak megítélése, hogy a vizekben jelenlévő ilyen anyagoknak mi a tényleges hatása az emberi egészségre. A WHO legfrissebb állásfoglalása szerint a legkritikusabb anyagok koncentrációja is messze elmarad a várható hatásos adagtól. Magyarországra vonatkozóan nagyon kevés a megbízható forrásból származó adat, de feltételezhető, hogy szerencsés helyzetben vagyunk, egyrészt mert a talajvizeink nagy része az ilyen jellegű szennyeződésektől megkímélt, másrészt pedig a Duna nagy hígítása és a parti szűrés viszonylag hosszú időtartama és hatékonysága miatt jóval kevesebb gyógyszermaradvány kerül a csapvízbe.


hirado

2012.12.17. 22:03

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek