
Több cég is pórul járt azzal, hogy a postás nem vitte ki a NAV fantomcégeket kiszűrő kérdőívét.
Az idei szűréseknek köszönhetően több ezer hamis adózó akadt fent az adóhatóság rostáján. Vannak közöttük olyanok is, akik csupán egy kérdőív vissza nem küldése miatt kerültek feketelistára. Gyakran egy leesett cégtáblán, figyelmetlenségen vagy eltévedt postáson múlt, hogy törölték egy vállalkozó adószámát.
Idén január óta nincs rá lehetőség, hogy egy cég megszűnjön, majd más néven folytassa a tevékenységét, hátrahagyva így tartozásait. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több mint 26 ezer vállalkozásnak postázta az úgynevezett KOCKERD kérdőívet, amely az államkasszára kockázatot jelentő cégek kiszűrését szolgáló eszköz. Az adóhatóság kombinált szűrésének eredményeképpen szeptember végéiig 700 cég meg sem kezdhette működését, s több mint 6 ezer fiktív vállalkozásnak kellett felhagynia a tevékenységével.
A szűrés árnyoldalai kapcsán az egyik cég munkatársa, aki megkapta a KOCKERD-ívet, a Napközben műsorában azt mondta, vállalkozásuk cégjelzése, amely egy forgalmas utcafronton van, a győri piac közelében, gyakran eltűnt a falról, a postás pedig visszavitte a NAV küldeményét. Miután a cég nem tudta átvenni, és így kitöltve visszaküldeni a kérdőívet, a hatóság kezdeményezte adószámuk felfüggesztését, illetve a későbbiekben a törlését. A vállalkozás durván három hónap múlva értesült a fejleményekről, de már nem a NAV-tól, hanem a cégbíróságtól.
Sokszor azonban a cégtábla is kevés, hogy a postás kézbesítse a kérdőívet – mondta egy budapesti székhelyű fiatal vállalkozó, aki véletlenül jött rá, hogy cégét törölték. Olyan telephelyen működtek, ahol több más cég is dolgozott mellettük, ezért különösen feltűnő volt, hogy mások rendszeresen kapnak leveleket, ők pedig egyáltalán nem. A helyiség bérbeadója felvilágosította őket, hogy azért nem jönnek számukra küldemények, mert nem jelentkeztek be a telepen működő kihelyezett postahivatalba.
A cégvezető azonban így sem érti a levelek elmaradását, mert a vállalkozásának volt hivatalos címe, amelyre szerinte a postásnak ki kellett volna vinnie a leveleket. Csak hogy a telepen az volt a rend, a sok ott működő cég miatt, hogy egy helyre tették le a küldeményeket, a területen belül már nem keresgéltek senkit. A cégvezető hozzátette, a NAV adatbázisában lehetett volna utánanézni, hogy mely adószámok vannak felfüggesztve, illetve törölve, erről a hatóság a könyvelőnek nem küld külön értesítést. A törlés következménye, hogy az adott cég ügyvezetője öt évig nem tölthet be ilyen pozíciót más vállalkozásban. Egy másik cég munkatársa elmondta, miután a postás nekik sem vitte ki a kérdőívet, a hatóságtól azt az információt kapták, hogy csak akkor fogadja el a mulasztást, ha az cég képviselője ágyban fekvő beteg volt, vagy külföldön tartózkodott. A vállalkozás név nélkül nyilatkozó tagja szerint ezért hazudniuk kellett a NAV-nak, hogy megtarthassák adószámukat.
A kockázatelemzési eljárás eredményeként természetesen sok tényleg fiktív vállalkozás akadt fenn a rostán. A NAV számításai szerint az érintettek átlagosan 16 millió forint adót nem fizettek be, és 31,5 millió forint értékű uniós beszerzést titkoltak el. A fantomcégek több mint negyede felszámolás alatt áll. Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője a Kossuth Rádióban elmondta, a 26 ezer kérdőív kiküldésének eredményéből kiderült, hogy a szűrőeljárás nagyon hatékony a fiktív cégek fellelésére. Hozzátette, ha valakinek, nem a saját hibája miatt, problémát okozott a kérdőív kitöltése, illetve visszaküldése, akkor számos jogorvoslati lehetőséggel élhet.
hirado
2012.12.11. 20:02