HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Csökkenti a gazdaság sérülékenységét a 400 milliárdos kiigazítás
A 400 milliárdos kiigazítás önmagában nem növeli a magyar gazdaság versenyképességét, ám sérülékenységét csökkenti, megítélését pedig javíthatja az elemző szerint.
Az IMF és a Világbank közgyűlésére érkeztek Tokióba a pénzügyminiszterek és jegybank elnökök. Évek óta dolgoznak azon, hogy megoldást találjanak a gazdasági válságra.
A valutaalap vezetője amiatt kritizálja az uniót, hogy a túlzásba vitt megszorítások miatt alig van gazdasági növekedés. Növekedés nélkül a világgazdaság jövője veszélyben van - mondta Christine Lagarde. Szerinte ideje lenne felengedni a féket és hosszabb időt hagyni az egyes országoknak adósságtörlesztésre. Az IMF legújabb kutatásai alapján ugyanis a megszorító politikának jóval súlyosabb következményei vannak, mint várták – mondta Christine Lagarde.
Egyre mélyebb a szakadék
Lagarde azonban hiába ösztönözné a növekedést, az unió nem akar letérni a már megkezdett útról. Egyes hírek szerint ezért egyre mélyebb a szakadék a valutalap és az EU között.
Az unió pénzügyi biztosa a CNN-nek azt mondta: a valutaalap feltevései legalábbis vitathatóak. Olli Rehn szerint széleskörű tárgyalásokra van szükség, és arra, hogy az IMF is nyitott legyen a kritikára, hiszen nem egyedül a valutaalap mondja ki az utolsó szót.
Németország pénzügyminisztere szerint a folytonos változtatás bizalomvesztéshez vezetne. A problémákat nem lehet a deficit leszorítása és szerkezeti reformok nélkül megoldani - mondta Wolfgang Schaeuble.
Itthon is a növekedés lett az egyenlegjavítás vesztese. A tokiói találkozón Magyarországot képviselő Varga Mihály az MTI-nek úgy fogalmazott: "Magyarország sokkal kevésbé sebezhető, mint két évvel ezelőtt (....). Ami miatt a sebezhetőség fennáll, azok a növekedési kilátások. A kiigazítás óhatatlanul magával hozta, hogy a növekedési feltételek romlottak."
A hiteltárgyalásokért felelős miniszter szerint ugyanakkor ha alapvetően nem változik a nemzetközi környezet 2013 végéig, Magyarországnak nem lesz szüksége külső finanszírozásra.
Madár István, a porfolio.hu elemzője az M1 Az Este című műsorában úgy fogalmazott: egy adóssághalmon ül a világ fejlett része, és mivel próbálja visszafizetni az adósságait, óriási recesszióba süllyed. Meg kellene találni azt a gazdaságpolitikát, ami még segíti az adósság lefaragást, méghozzá úgy, hogy az a piacokat, a hitelezőket is megnyugtassa – fejtette ki.
Két út
Mint elmondta, az egyik legszélsőségesebb megfogalmazás szerint aktív kormányzati költekezést kell alkalmazni – ugyan ezt az Egyesült Államok megvalósítja, ugyanakkor mindenki retteg, mi lesz Amerikában a következő évben. Szerinte olyan fenntarthatatlan a költségvetésük, hogy előbb-utóbb változtatásokat kell végrehajtani, ráadásul jövőre életbe lépne sok olyan automatizmus, mely végrehajtaná ezt a változást.
Az USA költségvetése nincs sokkal jobb helyzetben, mint a görög, ha az alapszámokat nézzük - fejtette ki a szakember. Az egyik irányban Amerika választja a növekedést, de ezért nem is tud adósságot csökkenteni, sőt rakétasebességgel nő az államadósság. Ezt valahogyan vissza kell fordítania - emelte ki a szakértő.
A másik szélsőség - mondta Madár István -, melyet a nemzetközi gyakorlatban Európa, de főleg a németek követelnek, miszerint mindenki saját erőből oldja meg a saját adósságválságát, faragja le a kiadásokat, növelje az adókat és kezdje el visszafizetni az adósságát.
Arra a felvetésre, hogy egy elemző cég szerint a következő 25 évben a nullához közeli szintre ragadhat be Európa gazdaságai növekedése, azt mondta: mind Magyarországon, mind Európában elég nagy kockázat, hogy ez a fajta szemmel alig látható növekedés tartóssá válik. Azonban - tette hozzá - ne felejtsük el, hogy ez nem a kiigazítások, hanem annak a következménye, hogy az előtte lévő évtizedben nagymértékű adósságot halmoztunk fel, és hozzá is voltunk szokva, hogy hitelből viszonylag magas növekedést sikerült biztosítani.
Erre a problémára keresi a közgyűlés is a válaszokat, és ezért próbálja mindenki a saját útját elmondani, hogy mi az a lehetőség, amiben már van növekedés, de van adósságcsökkentés is. Ez nem egy könnyű út, Európa küszködik vele - fejtette ki az elemző.
Az IMF-megállapodással kapcsolatban az elemző azt mondta: szerinte furcsa, hogy míg az egyik pillanatban bejelentjük, hogy nagyon közel járunk az IMF-megállapodáshoz – amely eddig minden szereplő számára a normális, „rendes”, rendelkezésre álló készenléti hitelkeretet jelentette -, majd pár órával később ugyanaz a kormányzat bejelenti, hogy inkább egy hitelvonalat szeretnének, amely egy teljesen más típusú hitel-megállapodás. Még mindig nem tudni, mennyire elszántak a felek – hangsúlyozta Madár István.
Felvillantja az esélyt
Arra a kérdésre, hogy elegendő-e a 400 milliárdos kiigazítás arra, hogy ne legyen szükség az IMF-hitelre, úgy vélte: 400 milliárd forint ma egy olyan szükséges kiigazítás, amivel látszik az esélye annak, hogy a jövő évi költségvetés 3 százalék alatti GDP-arányos hiánnyal zárjon; nem biztos, hogy elég lesz, de legalább az esélyt felvillantja.
Hozzátette: ez önmagában a magyar gazdaság versenyképességét nem növeli, ám sérülékenységét csökkenti, és javíthatja megítélését. Kiemelte: nem tudunk úgy versenyképességet növelni, hogy a gazdasági sérülékenységünk jelen formájában tartósan fennmarad; nem jön a tőke, nincs üzleti bizalom, nincs valódi, érdemi, nagymértékű beruházás az országban – ehhez ezt a fajta sérülékenységet adósságépítési magatartásunkon keresztül csökkenteni kell Madár István szerint.
Arra a kérdésre, jöhet-e újfajta gazdaságpolitika, ha jövő márciusban változik a Magyar Nemzeti Bank elnökének személye, azt mondta: a kormány bizonyára tervez, és el tud képzelni más monetáris politikát, mint a mostani, ám illúzió lenne azt hinni, hogy a gazdaságpolitika a jegybankon keresztül tud olyan mértékben változni, hogy az nagyságrendileg javítsa a kormány mozgásterét.
hirado
2012.10.14. 11:19
t: 205
Csökkenti a gazdaság sérülékenységét a 400 milliárdos kiigazítás
A 400 milliárdos kiigazítás önmagában nem növeli a magyar gazdaság versenyképességét, ám sérülékenységét csökkenti, megítélését pedig javíthatja az elemző szerint. Az IMF és a Világbank közgyűlésére érkeztek Tokióba a pénzügyminiszterek és jegybank elnökök. Évek óta dolgoznak azon, hogy megoldást találjanak a gazdasági válságra.
A valutaalap vezetője amiatt kritizálja az uniót, hogy a túlzásba vitt megszorítások miatt alig van gazdasági növekedés. Növekedés nélkül a világgazdaság jövője veszélyben van - mondta Christine Lagarde. Szerinte ideje lenne felengedni a féket és hosszabb időt hagyni az egyes országoknak adósságtörlesztésre. Az IMF legújabb kutatásai alapján ugyanis a megszorító politikának jóval súlyosabb következményei vannak, mint várták – mondta Christine Lagarde.
Egyre mélyebb a szakadék
Lagarde azonban hiába ösztönözné a növekedést, az unió nem akar letérni a már megkezdett útról. Egyes hírek szerint ezért egyre mélyebb a szakadék a valutalap és az EU között.
Az unió pénzügyi biztosa a CNN-nek azt mondta: a valutaalap feltevései legalábbis vitathatóak. Olli Rehn szerint széleskörű tárgyalásokra van szükség, és arra, hogy az IMF is nyitott legyen a kritikára, hiszen nem egyedül a valutaalap mondja ki az utolsó szót.
Németország pénzügyminisztere szerint a folytonos változtatás bizalomvesztéshez vezetne. A problémákat nem lehet a deficit leszorítása és szerkezeti reformok nélkül megoldani - mondta Wolfgang Schaeuble.
Itthon is a növekedés lett az egyenlegjavítás vesztese. A tokiói találkozón Magyarországot képviselő Varga Mihály az MTI-nek úgy fogalmazott: "Magyarország sokkal kevésbé sebezhető, mint két évvel ezelőtt (....). Ami miatt a sebezhetőség fennáll, azok a növekedési kilátások. A kiigazítás óhatatlanul magával hozta, hogy a növekedési feltételek romlottak."
A hiteltárgyalásokért felelős miniszter szerint ugyanakkor ha alapvetően nem változik a nemzetközi környezet 2013 végéig, Magyarországnak nem lesz szüksége külső finanszírozásra.
Madár István, a porfolio.hu elemzője az M1 Az Este című műsorában úgy fogalmazott: egy adóssághalmon ül a világ fejlett része, és mivel próbálja visszafizetni az adósságait, óriási recesszióba süllyed. Meg kellene találni azt a gazdaságpolitikát, ami még segíti az adósság lefaragást, méghozzá úgy, hogy az a piacokat, a hitelezőket is megnyugtassa – fejtette ki.
Két út
Mint elmondta, az egyik legszélsőségesebb megfogalmazás szerint aktív kormányzati költekezést kell alkalmazni – ugyan ezt az Egyesült Államok megvalósítja, ugyanakkor mindenki retteg, mi lesz Amerikában a következő évben. Szerinte olyan fenntarthatatlan a költségvetésük, hogy előbb-utóbb változtatásokat kell végrehajtani, ráadásul jövőre életbe lépne sok olyan automatizmus, mely végrehajtaná ezt a változást.
Az USA költségvetése nincs sokkal jobb helyzetben, mint a görög, ha az alapszámokat nézzük - fejtette ki a szakember. Az egyik irányban Amerika választja a növekedést, de ezért nem is tud adósságot csökkenteni, sőt rakétasebességgel nő az államadósság. Ezt valahogyan vissza kell fordítania - emelte ki a szakértő.
A másik szélsőség - mondta Madár István -, melyet a nemzetközi gyakorlatban Európa, de főleg a németek követelnek, miszerint mindenki saját erőből oldja meg a saját adósságválságát, faragja le a kiadásokat, növelje az adókat és kezdje el visszafizetni az adósságát.
Arra a felvetésre, hogy egy elemző cég szerint a következő 25 évben a nullához közeli szintre ragadhat be Európa gazdaságai növekedése, azt mondta: mind Magyarországon, mind Európában elég nagy kockázat, hogy ez a fajta szemmel alig látható növekedés tartóssá válik. Azonban - tette hozzá - ne felejtsük el, hogy ez nem a kiigazítások, hanem annak a következménye, hogy az előtte lévő évtizedben nagymértékű adósságot halmoztunk fel, és hozzá is voltunk szokva, hogy hitelből viszonylag magas növekedést sikerült biztosítani.
Erre a problémára keresi a közgyűlés is a válaszokat, és ezért próbálja mindenki a saját útját elmondani, hogy mi az a lehetőség, amiben már van növekedés, de van adósságcsökkentés is. Ez nem egy könnyű út, Európa küszködik vele - fejtette ki az elemző.
Az IMF-megállapodással kapcsolatban az elemző azt mondta: szerinte furcsa, hogy míg az egyik pillanatban bejelentjük, hogy nagyon közel járunk az IMF-megállapodáshoz – amely eddig minden szereplő számára a normális, „rendes”, rendelkezésre álló készenléti hitelkeretet jelentette -, majd pár órával később ugyanaz a kormányzat bejelenti, hogy inkább egy hitelvonalat szeretnének, amely egy teljesen más típusú hitel-megállapodás. Még mindig nem tudni, mennyire elszántak a felek – hangsúlyozta Madár István.
Felvillantja az esélyt
Arra a kérdésre, hogy elegendő-e a 400 milliárdos kiigazítás arra, hogy ne legyen szükség az IMF-hitelre, úgy vélte: 400 milliárd forint ma egy olyan szükséges kiigazítás, amivel látszik az esélye annak, hogy a jövő évi költségvetés 3 százalék alatti GDP-arányos hiánnyal zárjon; nem biztos, hogy elég lesz, de legalább az esélyt felvillantja.
Hozzátette: ez önmagában a magyar gazdaság versenyképességét nem növeli, ám sérülékenységét csökkenti, és javíthatja megítélését. Kiemelte: nem tudunk úgy versenyképességet növelni, hogy a gazdasági sérülékenységünk jelen formájában tartósan fennmarad; nem jön a tőke, nincs üzleti bizalom, nincs valódi, érdemi, nagymértékű beruházás az országban – ehhez ezt a fajta sérülékenységet adósságépítési magatartásunkon keresztül csökkenteni kell Madár István szerint.
Arra a kérdésre, jöhet-e újfajta gazdaságpolitika, ha jövő márciusban változik a Magyar Nemzeti Bank elnökének személye, azt mondta: a kormány bizonyára tervez, és el tud képzelni más monetáris politikát, mint a mostani, ám illúzió lenne azt hinni, hogy a gazdaságpolitika a jegybankon keresztül tud olyan mértékben változni, hogy az nagyságrendileg javítsa a kormány mozgásterét.
hirado
2012.10.14. 11:19
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
