HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > ÜZLET > Maradhat-e kiskapu a földtörvény módosítása után?

t: 249

Maradhat-e kiskapu a földtörvény módosítása után?

A jövő héten a parlament is tárgyalja a földtörvény módosító indítványait.

Marad-e nyitva felejtett kiskapu a földörvény módosítása után a jogsértő zsebszerződések érvényesítői előtt? Meg tudja-e védeni hazánk a termőföldet a spekulánsoktól éppúgy, ahogy ezt Európában a legjobban Franciaország teszi? Ezeket a kérdéseket feszegették fideszes, jobbikos és szocialista szakpolitikusok a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Font Sándor fideszes parlamenti képviselő elmondta, 2014-ben lejár az a moratórium, amely ma még megtiltja a külföldiek fölvásárlását. Jogszabállyal kell felkészülni erre, mert 2014-től a földvásárlás tekintetében nem különböztethető meg a hazai és az uniós állampolgár, mindenkire azonos szabályok lesznek érvényesek. Mégis vannak különleges eljárási lehetőségek, ezt az Európai Bizottság megengedte. Szerinte hiába van tőke szabad áramlás és letelepedési szabadság alapjog, ezek közérdekre való hivatkozással korlátozhatók. Font Sándor hangsúlyozta, ezzel próbálják meg elérni, hogy kizárólag a mezőgazdasággal életvitelszerűen foglalkozók lehessenek földtulajdonosok. Hozzátette, a törvény bevezeti a földműves fogalmát, definiálja, hogy kik tartoznak bele, és előírja, hogy 2014 után földtulajdont csak földműves szerezhet.

Font Sándor elmondta, a földvásárlás előzetes hatósági eljáráshoz lesz kötve, az adásvételi szerződés csak akkor lesz érvényes, ha a hatóság azt jóváhagyja. A külföldieknek három éves letelepedési engedéllyel kell rendelkezniük ahhoz, hogy földet vehessenek. Az ilyen vásárló valóban nem tiltható el a földszerzéstől, de ez a külföldiek által földet vásárolni szándékozók legfeljebb egy ezreléke lesz, magyarázta Font Sándor.

Varga Géza jobbikos képviselő szerint a törvény nyitva hagyja a kiskaput a külföldiek részére, a spekulatív szándékot nem zárja ki, és a jelenlegi zsebszerződéseket nagyon sok külföldi érvényesíthette. A Jobbik a helybenlakás fogalmával sem ért egyet – azaz, hogy a megvásárlandó földterület legfeljebb 20 kilométerre lehet a lakhelytől. Varga Géza hangsúlyozta, a lakosság nem akarja a település határától 20 kilométerre élőt, vagy telephellyel rendelkezőt helybenlakónak elfogadni. A helybenlakást Varga Géza szerint a település közigazgatási határán belül kell meghatározni. A Jobbik a differenciáltságot is hiányolja a törvényből. A párt álláspontja szerint az elővásárlási sorrendben lehetne másodsorban lehetőségeket adni a 10-20 kilométerre, vagy akár a megye határán belül lakókra.

Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő úgy véli, nem lehet a mostani használati viszonyokat drasztikusan átrendezni, mert beszűkül azok köre, akik földet bérelhetnek. Veszélyesnek látja azt is, hogy a törvény előbb-utóbb területvesztést okoz 3-4000 állattartással foglalkozó vállalkozásnak. A tervezett 1200 hektáros méret nem lesz ugyanis elég a nagy állattartó telepeknek a takarmánytermeléshez, és a versenyképes, költséghatékony nagygazdaságok kiépítéséhez. Gőgös Zoltán figyelmeztetett, a törvény működő rendszert fog szétverni, a 20-30 évre szóló fejlesztéseket nem ennek megfelelően végezték el a vállalkozások.

hirado

2012.10.07. 14:13

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek