HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Volt jegybankvezérek vitáztak a forintról

t: 485

Volt jegybankvezérek vitáztak a forintról

Bod: Érték a forint stabilitása

A magyar gazdaság nem kamatérzékeny, legalább 200-300 bázispontos kamatváltozás kell ahhoz, hogy reagáljon, ugyanakkor nagyon érzékeny a forint árfolyamára - mondta Bod Péter Ákos a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) fórumán. Az egyetemi tanár szerint a kamatot eldöntheti a Monetáris Tanács, de az euró/forint árfolyamát a pénz és tőkepiaci befektetők mozgatják, akik a térségbeli hozamokkal vetik össze a magyar állampapírokét.

Dől a pénz a régióba

"Mivel az egész térség európai uniós tagságot nyert és közeledik az eurózónához, vonzó a pénzügyi befektetők számára, ezért dől a pénz a régióba" - mondta a volt jegybankelnök. Az elhangzottakat statisztikai adatokkal támasztotta alá: az utóbbi 3-4 hónapban a szlovák korona árfolyama 6 százalékkal, a cseh koronáé 5-6 százalékkal, a zloty árfolyama 12-14 százalékkal erősödött - mindeközben a forint árfolyama stabil maradt, mondta.

A folyamat mögött Bod Péter Ákos szerint az áll, hogy a befektetők most élvezik a viszonylag magas kamatokat, majd 10 éves állampapírjuk értékét euróban kapják vissza. A jegybank volt elnöke értéknek minősítette a 246-248 forintos euróárfolyam stabilitását, amellyel mind az exportőrök, mind az importőrök kalkulálhatnak.

Többe kerülne nekünk a gyengébb forint

"Én nem bánnám, ha ez az árfolyamtartomány maradna" - mondta Bod Péter Ákos. A szakember szerint, aki a forint árfolyamát gyengítené, az nem gondolta végig, hogy az exportőrök ugyan nyernének, de a Magyar Nemzeti Bank kénytelen lenne az inflációs célkövetés érdekében beavatkozni, ez pedig végső soron mindenkinek többe kerülne.

Surányi: Káros az erős forint

A fórumon felszólaló másik volt jegybankelnök és egyetemi tanár ellenkező véleményen volt: a forint 2001-2004 között évente átlagosan több mint 7 százalékkal erősödött, ez pedig káros, és rontja a magyar gazdaság helyzetét - mondta Surányi György. A szakértő szerint nemcsak az exportőrök, ezen belül is a magas hozzáadott értéket produkálók húsába vág az erős forint, de az egész agrárium is megsínyli a folyamatot.

A forint kényszeríti ki a 4 százalék alatti inflációt

"Nem győzzük hazai és EU-s pénzből támogatni az ágazatot annak érdekében, hogy talpon tudjon maradni" - mondta a volt jegybankelnök. Surányi György prognózisa szerint január-februárban a 12 havi infláció közeledni fog a 4 százalékhoz, és az év végére talán hármas számmal kezdődik majd. A csökkenő infláció általában a gazdaság javuló állapotát tükrözi, Magyarországon azonban ezt a kedvezőnek látszó folyamatot a felértékelődő forint kényszerítette ki - mondta Surányi György, aki szerint művi dezinflációs folyamat zajlik Magyarországon.

Az energiaárak, a gázáraké és a személyszállítás árai, akárcsak a gyógyszerárak erősen támogatottak, azaz a költségvetés pótolja ki azokat - mondta a szakértő. Surányi György szerint a túlértékelt forint segítségével leszorított inflációnak ára van: a külső egyensúly felbomlása, amely a kiigazítás kényszerét hozzá magával. A kérdés az, hogy ez milyen infláció, illetve milyen árfolyam mellett következik be - mondta a szakértő.

Eurózálódik a gazdaság

Surányi György szerint a gazdaság fokozatosan "eurózálódik", az üzleti szféra már euróban veszi fel hiteleinek 50 százalékát, és a lakosság tavalyi hitelnövekményének 60 százaléka ugyancsak euróban van elkönyvelve. A volt jegybankelnöke szerint a forint így kiszorul a rendszerből anélkül, hogy ezt bárki elhatározta volna.

Volt, amiben megegyeztek

A két volt MNB-elnök egyetértett abban, hogy az államháztartás hiánya fenntarthatatlanul magas, a háztartások megtakarításának zsugorodása pedig azt jelenti, hogy az ország növekvő adósságát csak külföldi hitelekkel lehet finanszírozni.

[LHP.HU]

2005.02.10. 19:16

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek