HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Ügyesen kellett felállítani a diplomáciai sakktáblát Ferenc pápa temetésén – Egymástól távol ültették Trumpot és Zelenszkijt
- Várólista-botrány: vizsgálat indult az Uzsoki kórház ügyében
- Volodimir Zelenszkij és Donald Trump Ferenc pápa temetése előtt találkozott egymással
- Most temetik Ferenc pápát
- Donald Trump végső béketervet küldött a háborúzó feleknek, kiderültek a részletekUkrajna a NATO tagja biztosan nem lesz, de az EU-hoz csatlakozhat, miközben több régióját is elveszíti, és Oroszország
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Nemzeti gyásznap: megemlékezés és koszorúzás a Kossuth téren
Az aradi vértanúk emlékére szombaton felvonták, majd a Szózat hangjaira félárbocra engedték a nemzeti lobogót az Országgyűlés épülete előtt, a Kossuth Lajos téren.
A rendezvényen katonai tiszteletadás mellett felolvasták annak a tizenhárom honvédtisztnek a nevét, akit az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepe miatt kivégeztek 1849. október 6-án Aradon.
Az állami gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, továbbá részt vettek a rendezvényen a történelmi egyházak képviselői és a diplomáciai testületek tagjai.
Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség zenekara, valamint a Nemzeti Lovas Díszegység. A megemlékezésen az ország történelmi zászlóit is felsorakoztatták a Parlament épülete előtt.
Balog: ma is fontos a polgári összefogás
A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején - mondta az emberierőforrás-miniszter Budapesten, a Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen.
Balog Zoltán az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost méltatta, aki - mint mondta - őszintén hitt egy szebb jövőben, hitte a független magyar nemzet egységének megvalósulását, és a tőle megszokott felelősséggel a megfontolt, ésszerű politikát választotta a nemzeti érdekek érvényesítésében.
Batthyány Lajos vallotta, hogy a nemzeti nagyság a józan politika és az egység gyümölcse, talpköve pedig az alkotmány - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az első felelős magyar kormány miniszterelnöke olyan államférfi volt, aki élete utolsó pillanatáig vallotta saját értékeit, nem hagyta, hogy eltérítsék meggyőződésétől.
Balog Zoltán kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke nem halványult el, ennek oka elsősorban a tetteikben, áldozatvállalásukban és tenni akarásukban rejlik.
Megemlékezésében idézte Batthyány Lajos korabeli szavait, miszerint egyedül a tettek alapján lesz megítélhető, hogy "hazánk feltétlen híve voltam". Balog Zoltán szerint "világos beszéd ez, mely hozzánk szól egy olyan korban, amikor látszólag csak a látszat számít. Ami látszik. Ami kommunikáció, ami prezentáció, ami celebritás, ami mega-, ami szupereffektus"; az egykori miniszterelnök pedig azt mondja, "semmi más, csak tetteim".
Üzenet ez a mindenkori elitnek és a "percemberkéknek", hogy persze fontos, ami látszik, amit kommunikálunk, de végső soron nem számít semmi más, csak tetteink - hangsúlyozta a tárcavezető, kijelentve: Batthyány Lajos olyan érdeket és értékeket képviselt, amelyek meghatározták a polgári Magyarország kibontakozását. "A haza sorsát mindennél előbbre tartotta, igazi arisztokrata volt, a szó eredeti, igazi értelmében" - mutatott rá.
"A történelmi múlt életünk része lett. Elődeink önfeláldozó küzdelmét a magyar megmaradásért, a nemzet egységéért emlékezetünkben örökre megőrizzük. A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején" - mondta az emberi erőforrások minisztere.
Az ünnepség végén Balog Zoltán a kabinet nevében koszorút helyezett el a Batthyány-mauzóleumnál, őt követte Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, majd mások mellett a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium, a diplomáciai testület és a főváros.
Az aradi vértanúk napja, nemzeti gyásznap
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg. Elsőként a "főbűnösök", Olmützben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.
Batthyányt az olmützi törvényszék kötél általi halálra ítélte, megsértve még a Bécsben hozott szabályt is, amely csak az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett bűncselekményeket rendelte büntetni, Batthyány viszont ekkorra már lemondott a kormányfői posztról. Az ítéletet a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én erősítette meg.
Aradon szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de végül 13 embert végeztek ki, mert Gáspár András, Ferenc József egykori lovaglómestere büntetését börtönre változtatták.
A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi felkelés évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, ezért nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok ezt saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta, a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott.
A gróf nem engedte szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza!" Magyarország első miniszterelnöke pesti kivégzésének színhelyén 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett, és a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-ei ellenzéki tüntetések rendszeres színhelye volt.
Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. (Lázár Vilmos ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon.)
A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában lőtték hajnalban agyon, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett.
A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie - távollétükben - végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbocra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.
hirado
2012.10.06. 13:31
t: 157
Nemzeti gyásznap: megemlékezés és koszorúzás a Kossuth téren
Az aradi vértanúk emlékére szombaton felvonták, majd a Szózat hangjaira félárbocra engedték a nemzeti lobogót az Országgyűlés épülete előtt, a Kossuth Lajos téren. A rendezvényen katonai tiszteletadás mellett felolvasták annak a tizenhárom honvédtisztnek a nevét, akit az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepe miatt kivégeztek 1849. október 6-án Aradon.
Az állami gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, továbbá részt vettek a rendezvényen a történelmi egyházak képviselői és a diplomáciai testületek tagjai.
Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség zenekara, valamint a Nemzeti Lovas Díszegység. A megemlékezésen az ország történelmi zászlóit is felsorakoztatták a Parlament épülete előtt.
Balog: ma is fontos a polgári összefogás
A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején - mondta az emberierőforrás-miniszter Budapesten, a Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen.
Balog Zoltán az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost méltatta, aki - mint mondta - őszintén hitt egy szebb jövőben, hitte a független magyar nemzet egységének megvalósulását, és a tőle megszokott felelősséggel a megfontolt, ésszerű politikát választotta a nemzeti érdekek érvényesítésében.
Batthyány Lajos vallotta, hogy a nemzeti nagyság a józan politika és az egység gyümölcse, talpköve pedig az alkotmány - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az első felelős magyar kormány miniszterelnöke olyan államférfi volt, aki élete utolsó pillanatáig vallotta saját értékeit, nem hagyta, hogy eltérítsék meggyőződésétől.
Balog Zoltán kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke nem halványult el, ennek oka elsősorban a tetteikben, áldozatvállalásukban és tenni akarásukban rejlik.
Megemlékezésében idézte Batthyány Lajos korabeli szavait, miszerint egyedül a tettek alapján lesz megítélhető, hogy "hazánk feltétlen híve voltam". Balog Zoltán szerint "világos beszéd ez, mely hozzánk szól egy olyan korban, amikor látszólag csak a látszat számít. Ami látszik. Ami kommunikáció, ami prezentáció, ami celebritás, ami mega-, ami szupereffektus"; az egykori miniszterelnök pedig azt mondja, "semmi más, csak tetteim".
Üzenet ez a mindenkori elitnek és a "percemberkéknek", hogy persze fontos, ami látszik, amit kommunikálunk, de végső soron nem számít semmi más, csak tetteink - hangsúlyozta a tárcavezető, kijelentve: Batthyány Lajos olyan érdeket és értékeket képviselt, amelyek meghatározták a polgári Magyarország kibontakozását. "A haza sorsát mindennél előbbre tartotta, igazi arisztokrata volt, a szó eredeti, igazi értelmében" - mutatott rá.
"A történelmi múlt életünk része lett. Elődeink önfeláldozó küzdelmét a magyar megmaradásért, a nemzet egységéért emlékezetünkben örökre megőrizzük. A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején" - mondta az emberi erőforrások minisztere.
Az ünnepség végén Balog Zoltán a kabinet nevében koszorút helyezett el a Batthyány-mauzóleumnál, őt követte Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, majd mások mellett a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium, a diplomáciai testület és a főváros.
Az aradi vértanúk napja, nemzeti gyásznap
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a "bűnösség" foka határozta meg. Elsőként a "főbűnösök", Olmützben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.
Batthyányt az olmützi törvényszék kötél általi halálra ítélte, megsértve még a Bécsben hozott szabályt is, amely csak az Országgyűlés feloszlatása után elkövetett bűncselekményeket rendelte büntetni, Batthyány viszont ekkorra már lemondott a kormányfői posztról. Az ítéletet a Magyarországot teljhatalommal kormányzó Haynau táborszernagy 1849. október 5-én erősítette meg.
Aradon szeptember 26-án 13 tábornokot és egy ezredest ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de végül 13 embert végeztek ki, mert Gáspár András, Ferenc József egykori lovaglómestere büntetését börtönre változtatták.
A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi felkelés évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, ezért nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok ezt saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta, a hír hallatán Haynau idegrohamot kapott.
A gróf nem engedte szemét bekötni, és maga vezényelt tüzet a kivégzőosztagnak, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: "Allez Jäger, éljen a haza!" Magyarország első miniszterelnöke pesti kivégzésének színhelyén 1926. október 6-án avatták fel a Pogány Móric tervei alapján készült Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett, és a kádárizmus utolsó éveiben a március 15-ei ellenzéki tüntetések rendszeres színhelye volt.
Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. (Lázár Vilmos ezredes volt, de a köztudat őt is tábornokként tartja számon.)
A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában lőtték hajnalban agyon, a többi elítéltet ezután a vártól délre sebtében összetákolt bitófákra akasztották fel. Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett.
A szabadságharc utáni megtorlások során hozzávetőleg 500 halálos ítéletet hoztak, és mintegy 110-et hajtottak végre. Az emigránsokat in effigie - távollétükben - végezték ki, azaz nevüket az akasztófára szögelték. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
A magyar kormány 2001. november 24-én nemzeti gyásznappá nyilvánította október 6-át. Ezen a napon az állami lobogót félárbocra eresztik, a középületekre kitűzik a gyászlobogót, az iskolákban megemlékezést tartanak.
hirado
2012.10.06. 13:31
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Merre tovább, Vatikán? Liberális és konzervatív pápajelöltek csapnak össze a konklávén
- Mi történik Moszkvában? Három hatalmas robbanás rázta meg Oroszország fővárosát
- Nostradamus megjósolta! Ő lesz a következő pápa
- Bevonta a szexjátékba a 10 éves kisfiát egy szekszárdi anya és a párja – Gyomorforgató vádak miatt indult hajtóvadászat a szökésben lévő páros ellen
- Tüntetés: megtámadták Puzsér Róbertet a hídfoglaláson
- Elfoglalták az Erzsébet hidat a tüntetők, jövő hétre 24 órás lezárást jelentettek be
- Előre kell állítani az órát vasárnap – Így érinti a változás a vonat- és buszjáratokat
- Ön mennyit nyert? Kihúzták az Ötöslottó nyerőszámait, 639 millió forint volt a tét
- Felrobbanthatták Putyin limuzinját – Moszkva közepén lángol az elnök luxusautója – Pánik az orosz fővárosban
- Kuplerájt üzemeltetett a kecskeméti ügyésznő: fehérneműben kéjelegtek a lányok az ablakban
HIRDETÉS
