
A közgazdász elmondta: a gazdasági növekedés akkor a fog beindulni, ha a kereskedelmi bankok is alacsonyabb kamatokkal nyújtanak hitelt.
Ismét csökkentette a monetáris tanács az alapkamatot 25 bázisponttal, 6 és fél százalékra. Bár a jegybank szakértői szerint romlottak az inflációs kilátások, és a gazdasági növekedés is rosszabb lesz szerintük a vártnál, a szűk többség úgy döntött, hogy még így is tarható az inflációs cél. Simor András szerint az elkövetkező fél évben tartani kell a kamatszintet, és a monetáris politikát befolyásolhatja az IMF-megállapodás is.
A központi banki döntések esetében mindig három szempontot kell figyelembe venni: a döntésnek jónak kell lenni a pénzpiacok számára, a gazdaság számára, valamint a munkapiacok számára is - magyarázta Magas István közgazdász, tanszékvezető, egyetemi tanár az M1 Az Este című műsorában, hozzátéve, hogy a kamateresztés eredményeként a munkapiacok és a növekedés is reményt kapnak.
Közép- és hosszú távon is finanszírozni kell Magyarországot – mondta Magas István kiemelve, hogy nemzetközi környezet kedvezőbb jelenleg, így a kamatdöntés indokolható – tette hozzá. Hangsúlyozta: nem áll meg az ereszkedés, hiszen az elsődleges cél az inflációkövetés, illetve az, hogy a pénz értékállósága megmaradjon.
Magas István elmondta: a növekedés akkor fog beindulni, ha a kereskedelmi bankok is alacsonyabb kamatokkal nyújtanak hitelt, és ha ez megtörténik, akkor lejjebb mennek a hozamok is. De ehhez az kell, hogy kialakuljon az a bizalom, ami a beruházásokhoz szükséges.
A hitelkihelyezések lakossági és vállalati szinten visszaestek – magyarázta a szakember -, sokan megijedtek, nagyot veszített mindkét szféra, kialakult egy lefagyott helyzet, ezen a területen kell visszaszerezni a bizalmat - mondta.
Mint kiemelte, pozitív lenne, ha a hosszú lejáratú papíroknak nőne meg a kereslete. Hozzátette: az IMF-forrás talán ilyen lehetőségeket nyújthat, hiszen 2, 5 százalékon fogunk forrást kapni a valutaalaptól.
Magas István elmondta: Spanyolországban euróban értendő a 6,5 százalékos alapkamat, ott a lejáró hitelek megújítási kényszere nagyobb, és elképzelhető, hogy a spanyol kormány is kérvényezni fog hivatalosan is uniós forrásokat a bankok rendbetételére. A az ESM-mechanizmus változtathat a spanyol hozamokon - melyek remélhetőleg javulni fognak -, de nem ugyanaz egy eurózónás tagország esete, mint egy nem euróövezeti országé – közölte a szakember.
Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatójának a korábbi kijelentésére, miszerint ősszel kerül a mélypontra a magyar gazdaság, utána pedig Magyarország elindul kifelé a kátyúból, azt mondta: van ráesély, hogy hogy Európa rendeződik, és ha a folyamatoknak – mint mondta - nem lesz katasztrófaszerű kimenetele például a görög helyzet kapcsán, akkor jó esély van arra, hogy a friss pénzek megtalálják a magyar kötvényeket.
Ha az uniós források felhasználását meg lehetne indítani, meredekebben felfelé ívelő pályának néznénk elébe – tette hozzá Magas István.
hirado
2012.09.26. 11:02