A kormány döntésének megfelelően az ÁPV Rt. csötörtökön megállapodott a Mol Rt.-vel arról, hogy az olajtársaság lehetőséget kap az állam, vagyis a privatizációs szervezet kezében lévő 10 százalékos Mol-pakett megvásárlására. A fennmaradó, még állami kézben lévő 1,73 százaléknyi tulajdont megtestesítő csomagot az ÁPV később kisbefektetőknek értékesíti.
A megállapodás az államnak rekordösszegű privatizációs bevételt hoz, és garantálja a Mol függetlenségét, mivel az ÁPV kikötötte, hogy a 10 százalékos opciós pakettet az olajtársaság 2015. december végéig csak az állam hozzájárulásával adhatja el stratégiai befektetőnek. A piacot némileg váratlanul érő megállapodás szerint a Mol választhat: december végéig vesz 3 százalékot önmagából, 2006 májusa és októbere között pedig további 7 százalékot, vagy a teljes csomagot a jövő évi időszakban vásárolja meg, de akár el is állhat az egésztől - írja a Népszabadság
A tranzakció árfolyama nem lehet kevesebb, mint a szerződés aláírását megelőző 90 tőzsdenap forgalommal súlyozott átlaga (ez a Mol szerint jelenleg 21 150 forint), illetve a lehívást megelőző 90 tőzsdenap súlyozott átlagos árfolyama közül a magasabbik. Így az ügylet minimális árfolyama 21 150 forint, vagyis az állam - ha a Mol lehívja mind a tíz százalékot - 230 milliárd forinthoz jut az olajtársaságtól jövő év novemberéig. Batiz András kormányszóvivő a megállapodás kapcsán közölte: a Mol-tranzakcióból befolyó összeget az államadósság törlesztésére akarja fordítani az állam.
Gyurcsány Ferenc a nyáron még azt mondta, hogy idén akár el is maradhat a 11,7 százalékos Mol-pakett eladása, de Batiz szerint a nemzetközi tőkepiacok elemzése alapján a kabinet mégis most látta elérkezettnek az időt, másrészt valójában jövő évi bevételek növeléséről is szó van.
Az állami csomag 230 milliárdos vételára a Mol számára nem jelent túlzott anyagi terhet, a cég szeptember végén 81 milliárd forint pénzeszközzel rendelkezett, eladósodottsági mutatója pedig alacsony volt. A Mol a saját részvényeit a későbbi reménybeli cégvásárlások esetén részvénycserékre használhatja fel.
Egy névtelenséget kérő olajipari szakértő az ÁPV-döntést kommentálva a Napi Gazdaságnak megjegyezte: ha a világ olajtársaságai közül valamelyikből kivonul az állam, azt a többiek általában egyértelmű felvásárlási jelzésként értelmezik. Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank vezető részvényelemzője szerint a döntés pozitívuma, hogy a Mol kapcsán nem kell jövőben a privatizációval mint kockázati elemmel számolni. Ugyanakkor az is tény, hogy az állam kivonulásával a Mol alkalmasabb felvásárlási célponttá vált, aminek hosszabb távon éppúgy lehetnek pozitív, mint negatív következményei, ha a társaság például egy, a nyugat-európai befektetők számára kevésbé vonzó cégcsoport célkeresztjébe kerül.
hirado
2005.12.02. 09:28