HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Évforduló: 250 éves a lottó Magyarországon
A genovai szerencsejátékot 1762. március 26-án engedélyezte Mária Terézia, az akkoriban még kis lutrinak nevezett sorsolást kéthetente rendezték meg, legelőször Pozsonyban és Temesvárott.
Sorsjátékot már az ókori Rómában is rendeztek, de az első mai értelemben vett szerencsejáték később született. Genovában a várost vezető testületbe minden évben öt új tag került, akiket 90 állampolgárból sorsoltak ki, és a nép fogadást kötött a személyekre. Az anyagi gondokkal küzdő elöljáróság a játékot intézményesítette, és az első sorsolást 1620-ban rendezték.
A "genovai játék" viharos terjedése Magyarországot Mária Terézia uralkodása idején érte el, aki pénzt kért a rendezés jogáért, és miután Temesvárott és Pozsonyban engedélyezték, Buda városába 1770-ben érkezett meg: a Felső piac téren, a mai Batthyányi téren álló jövedéki épületben forgatták meg először a szerencsekereket, "ollafortunát".
A Kiegyezés után a lottó hazai kézbe került, a Magyar Királyi Lottóigazgatóság évi 3 millió forinttal gazdagította az államkincstárat, de néhány évre rá megszüntették, helyébe az osztálysorsjáték lépett.
A második világháborút követően a totó jött divatba, és a lottó csak 1957-ben indul újra: a kormány gazdasági okokból és a társadalmi igények kielégítése végett vezette be ismét a régi genovai hagyományok szerint, és általában havi egy sorsolást tartottak. Az első öttalálatos szelvény 855 ezret ért, az összegek halmozódását 1991-től vezették be.
Az ötös lottó máig a legnépszerűbb számsorsjáték hazánkban. Az öttalálatos szelvények száma évente 5 és 9 között mozog, a teljes találat matematikai esélye 1 a 44 millióhoz.
hirado
2012.03.27. 00:40
t: 163
Évforduló: 250 éves a lottó Magyarországon
A genovai szerencsejátékot 1762. március 26-án engedélyezte Mária Terézia, az akkoriban még kis lutrinak nevezett sorsolást kéthetente rendezték meg, legelőször Pozsonyban és Temesvárott. Sorsjátékot már az ókori Rómában is rendeztek, de az első mai értelemben vett szerencsejáték később született. Genovában a várost vezető testületbe minden évben öt új tag került, akiket 90 állampolgárból sorsoltak ki, és a nép fogadást kötött a személyekre. Az anyagi gondokkal küzdő elöljáróság a játékot intézményesítette, és az első sorsolást 1620-ban rendezték.
A "genovai játék" viharos terjedése Magyarországot Mária Terézia uralkodása idején érte el, aki pénzt kért a rendezés jogáért, és miután Temesvárott és Pozsonyban engedélyezték, Buda városába 1770-ben érkezett meg: a Felső piac téren, a mai Batthyányi téren álló jövedéki épületben forgatták meg először a szerencsekereket, "ollafortunát".
A Kiegyezés után a lottó hazai kézbe került, a Magyar Királyi Lottóigazgatóság évi 3 millió forinttal gazdagította az államkincstárat, de néhány évre rá megszüntették, helyébe az osztálysorsjáték lépett.
A második világháborút követően a totó jött divatba, és a lottó csak 1957-ben indul újra: a kormány gazdasági okokból és a társadalmi igények kielégítése végett vezette be ismét a régi genovai hagyományok szerint, és általában havi egy sorsolást tartottak. Az első öttalálatos szelvény 855 ezret ért, az összegek halmozódását 1991-től vezették be.
Az ötös lottó máig a legnépszerűbb számsorsjáték hazánkban. Az öttalálatos szelvények száma évente 5 és 9 között mozog, a teljes találat matematikai esélye 1 a 44 millióhoz.
hirado
2012.03.27. 00:40
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
