HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Surján: süketek párbeszédének egyoldalú összefoglalója az EP-határozat
Az EP alelnöke szerint nem nyomást kellene gyakorolnia a szocialista-liberális-zöld frakciónak, hanem értelmes párbeszédet folytatnia.
Nem igaz, hogy nem előzetesen egyeztetett döntést hozott tegnap az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatban – jelentette ki Surján László, az Európai Palament alelnöke az m1 Ma reggel című műsorában.
Emlékeztetett arra, korábban Szlovénia volt miniszterelnöke kijelentette, hogy Magyarországot izolálni kell az uniós elnökséget követően. Szerinte ez a folyamat zajlik most, az európai téren meglehetősen meggyengül szocialisták – alig néhány kormányban vannak vezető pozícióban, az Európai Parlamentben ugyanakkor komoly erőt képviselnek a hozzájuk csapódó kommunista, liberális és zöld frakciókkal –, ezért viszik a vitákat erre a terepre. Ez egy pártpolitikai csata, isten éltesse, belefér a demokráciába. Nem fér bele azonban az, hogy azt állítjuk, ez az állásfoglalás a januári vita összefoglalása, hiszen csak azok a vélemények jelenne meg benne, amit a baloldal képvisel. Egyetlen olyan dologra sem reagálnak, melyre Orbán Viktor miniszterelnök akkor választ adott. Süketek párbeszédének egyoldalú összefoglalójáról van szó. aminek egyébként különösebb jelentősége nincs – fogalmazott Surján.
A szavazásnak egyetlen szempontból van jelentősége, világossá vált, hogy az Európai Néppárt mögöttünk áll – hangoztatta az EP alelnöke. Rámutatott: 50 szavazatnyi különbség volt az igen és a nemek között, ami azt jelenti: a fenyegetettséget, a hetes cikkelyt, nem lehet életbe léptetni, az Európai Parlamenten nem lehet keresztülvinni. Megvan a tömegünk ahhoz, hogy ezt meg tudjuk akadályozni. A folyamatot el lehet indítani, a dolgot lehet lebegtetni, és ez a cél, hogy vita legyen, a hetes cikkely keresztülviteléhez azonban kétharmados többség kell – magyarázta Surján.
Folyamatos nyomás alatt akarják tartani Magyarországot, vagy akár az Európai Bizottságot – állította az EP-alelnök. Nem nyomásokat kell csinálni, hanem értelmes párbeszédet kell folytatni, de akkor oda kell figyelni a másikra is. Teljesen hamis képet festenek, azt halljuk vissza odaátról, amit a magyar parlamentben is hangoztat az ellenzék. Szócsővé váltak – hangoztatta Surján László.
Ez nem egy súlyosan elítélő állásfoglalás. Nem tesz mást, mint felsorolja azokat a problémákat, melyekkel kapcsolatban valamilyen uniós fórumon megfogalmazódott valamilyen aggodalom – mondta a műsorban Tabajdi Csaba, a szocialisták európai parlamenti képviselője.
Hangsúlyozta: az Európai Parlament nem bíróság, szó sincs koncepciós perről, vagy előzetes ítélkezésről. Az Európai Parlament felsorolja, mely területeken lát aggodalmakat, és további vizsgálatot kér az Európai Bizottságtól – ez ennek az állásfoglalásnak a lényege – szögezte le Tabajdi, aki felhívta a figyelmet arra: a dokumentumban nem szerepel az elítéli, vagy elmarasztalja kifejezés, a legsúlyosabb benn az aggodalmak felsorolása.
A brüsszeli lapok még nem reagáltak a Magyarországgal kapcsolatos EP-határozatra, az uniós belső ügyeket inkább az internetes felületeken dolgozzák fel – jelentette Vígh Zoltán, az MTI Hírcentrum brüsszeli tudósítója.
Mint mondta: meglehetősen éles szóródást mutatnak azok a vélemények, melyek – pártpolitikai hovatartozást nem függetlenül – értékelik a határozatot. A liberálisok úgy vélik, erős jelet küldtek Magyarországnak, hogy ne erodálódjanak tovább az alapjogok. A néppártiak ugyanakkor koncepciós eljárásról beszélnek, és az az álláspontjuk, hogy nem lett volna szabad elfogadni egy ilyen határozatot egy nappal azelőtt, hogy megérkezik az Európai Bizottsághoz a magyar kormány válasza. Hiszen az a rendezés irányába is mutathat, és segíthet újjáépíteni a bizalmat a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
Ha a szikár tényeket nézzük, akkor a tegnapi történéseket úgy is lehet interpretálni, hogy az Európai Parlamenti politikusok többsége kimondottan pártpolitikai hovatartozás miatt egy súlyosan elítélő határozatot fogadott el Magyarországgal szemben, ami jogilag nem kötelező erejű. A helyzet azonban árnyaltabb: erre hivatkozva ugyanis az Európai Parlament folyamatosan pressziót gyakorolhat az unió végrehajtó testületére, az Európai Bizottságra, hogy még jobban nézzen a magyar kormány körmére. A határozat politikai hatása tehát nem lebecsülendő, ez egy politikai üzenet, de annak nagyon erős – tette hozzá a tudósító.
A brüsszeli közhangulat, valamint a pénzügyi piacok hangulata is azt mutatja, arra számítanak, hogy a magyar kormány kompromisszumkészsége fokozódik, és megegyezik az Európai Bizottsággal annak ellenére, hogy tegnap az Európai Parlament egy kontraproduktív határozatot hozott – érvelt Vígh Zoltán.
Az olajfa-koalíció látványosan összeállt az Európai Parlamentben – kommentálta a történteket Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője.
Szerinte a magyar sajtó egy része meglehetősen furcsán interpretálta az Európai Parlamentben lévő többségi-kisebbségi viszonyokat. Az európai baloldalnak - kiegészülve a liberálisokkal, kommunistákkal és zöldekkel – relatív többsége van, ők terjesztették elő ezt az állásfoglalást, aminek jogi szempontból nem sok relevanciája van, legfeljebb politikai jelentősége lehet. Úgy vélte: ez a határozat kontraproduktív lehet, hiszen erősítheti azoknak a választóknak az Európai Unióval szembeni ellenérzéseit, akik egyébként is kritikusak a közösség tevékenységével szemben.
Ez a relatív többség nem fogja elérni azt, amit szeretne, hiszen a magyar kormány mögött áll továbbra is az aktív szavazók többsége szemben azokkal az országokkal, melyekben gyengék a kormányok, vagy nincs mögöttük parlamenti- társadalmi többség. Ott ilyen nyomásgyakorlásnak lehetnének direkt hatásai, Magyarországon azonban nem alakulhat ki ilyen helyzet – érvelt az elemző.
A magyar kormánynak ez Európai Bizottsággal kell komolyan foglalkoznia, ott mégiscsak egy szakmai munka folyik. Azokat a kísérleteket, melyek a nyomásgyakorlásra irányulnak, a kabinet képes elhárítani – szögezte le Fodor Csaba, példaként említette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes médiaügyi biztos vitáját. A kormány részéről a konszolidáció jegyében folytatott konstruktív tárgyalásoknak sikere lehet független az EP határozatától, mely politikai deklarációnak fogható fel, miután nincsenek benne jogászszakmai szempontból releváns információk.
Ez egy erődemonstráció volt a baloldali és a liberális frakció részéről. Sokkal elegánsabb lett volna, ha megvárják a magyar kormány az Európai Bizottságnak küldött válaszát – szögezte le az elemző.
hirado
2012.02.17. 20:03
t: 42
Surján: süketek párbeszédének egyoldalú összefoglalója az EP-határozat
Az EP alelnöke szerint nem nyomást kellene gyakorolnia a szocialista-liberális-zöld frakciónak, hanem értelmes párbeszédet folytatnia.Nem igaz, hogy nem előzetesen egyeztetett döntést hozott tegnap az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatban – jelentette ki Surján László, az Európai Palament alelnöke az m1 Ma reggel című műsorában.
Emlékeztetett arra, korábban Szlovénia volt miniszterelnöke kijelentette, hogy Magyarországot izolálni kell az uniós elnökséget követően. Szerinte ez a folyamat zajlik most, az európai téren meglehetősen meggyengül szocialisták – alig néhány kormányban vannak vezető pozícióban, az Európai Parlamentben ugyanakkor komoly erőt képviselnek a hozzájuk csapódó kommunista, liberális és zöld frakciókkal –, ezért viszik a vitákat erre a terepre. Ez egy pártpolitikai csata, isten éltesse, belefér a demokráciába. Nem fér bele azonban az, hogy azt állítjuk, ez az állásfoglalás a januári vita összefoglalása, hiszen csak azok a vélemények jelenne meg benne, amit a baloldal képvisel. Egyetlen olyan dologra sem reagálnak, melyre Orbán Viktor miniszterelnök akkor választ adott. Süketek párbeszédének egyoldalú összefoglalójáról van szó. aminek egyébként különösebb jelentősége nincs – fogalmazott Surján.
A szavazásnak egyetlen szempontból van jelentősége, világossá vált, hogy az Európai Néppárt mögöttünk áll – hangoztatta az EP alelnöke. Rámutatott: 50 szavazatnyi különbség volt az igen és a nemek között, ami azt jelenti: a fenyegetettséget, a hetes cikkelyt, nem lehet életbe léptetni, az Európai Parlamenten nem lehet keresztülvinni. Megvan a tömegünk ahhoz, hogy ezt meg tudjuk akadályozni. A folyamatot el lehet indítani, a dolgot lehet lebegtetni, és ez a cél, hogy vita legyen, a hetes cikkely keresztülviteléhez azonban kétharmados többség kell – magyarázta Surján.
Folyamatos nyomás alatt akarják tartani Magyarországot, vagy akár az Európai Bizottságot – állította az EP-alelnök. Nem nyomásokat kell csinálni, hanem értelmes párbeszédet kell folytatni, de akkor oda kell figyelni a másikra is. Teljesen hamis képet festenek, azt halljuk vissza odaátról, amit a magyar parlamentben is hangoztat az ellenzék. Szócsővé váltak – hangoztatta Surján László.
Ez nem egy súlyosan elítélő állásfoglalás. Nem tesz mást, mint felsorolja azokat a problémákat, melyekkel kapcsolatban valamilyen uniós fórumon megfogalmazódott valamilyen aggodalom – mondta a műsorban Tabajdi Csaba, a szocialisták európai parlamenti képviselője.
Hangsúlyozta: az Európai Parlament nem bíróság, szó sincs koncepciós perről, vagy előzetes ítélkezésről. Az Európai Parlament felsorolja, mely területeken lát aggodalmakat, és további vizsgálatot kér az Európai Bizottságtól – ez ennek az állásfoglalásnak a lényege – szögezte le Tabajdi, aki felhívta a figyelmet arra: a dokumentumban nem szerepel az elítéli, vagy elmarasztalja kifejezés, a legsúlyosabb benn az aggodalmak felsorolása.
A brüsszeli lapok még nem reagáltak a Magyarországgal kapcsolatos EP-határozatra, az uniós belső ügyeket inkább az internetes felületeken dolgozzák fel – jelentette Vígh Zoltán, az MTI Hírcentrum brüsszeli tudósítója.
Mint mondta: meglehetősen éles szóródást mutatnak azok a vélemények, melyek – pártpolitikai hovatartozást nem függetlenül – értékelik a határozatot. A liberálisok úgy vélik, erős jelet küldtek Magyarországnak, hogy ne erodálódjanak tovább az alapjogok. A néppártiak ugyanakkor koncepciós eljárásról beszélnek, és az az álláspontjuk, hogy nem lett volna szabad elfogadni egy ilyen határozatot egy nappal azelőtt, hogy megérkezik az Európai Bizottsághoz a magyar kormány válasza. Hiszen az a rendezés irányába is mutathat, és segíthet újjáépíteni a bizalmat a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
Ha a szikár tényeket nézzük, akkor a tegnapi történéseket úgy is lehet interpretálni, hogy az Európai Parlamenti politikusok többsége kimondottan pártpolitikai hovatartozás miatt egy súlyosan elítélő határozatot fogadott el Magyarországgal szemben, ami jogilag nem kötelező erejű. A helyzet azonban árnyaltabb: erre hivatkozva ugyanis az Európai Parlament folyamatosan pressziót gyakorolhat az unió végrehajtó testületére, az Európai Bizottságra, hogy még jobban nézzen a magyar kormány körmére. A határozat politikai hatása tehát nem lebecsülendő, ez egy politikai üzenet, de annak nagyon erős – tette hozzá a tudósító.
A brüsszeli közhangulat, valamint a pénzügyi piacok hangulata is azt mutatja, arra számítanak, hogy a magyar kormány kompromisszumkészsége fokozódik, és megegyezik az Európai Bizottsággal annak ellenére, hogy tegnap az Európai Parlament egy kontraproduktív határozatot hozott – érvelt Vígh Zoltán.
Az olajfa-koalíció látványosan összeállt az Európai Parlamentben – kommentálta a történteket Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője.
Szerinte a magyar sajtó egy része meglehetősen furcsán interpretálta az Európai Parlamentben lévő többségi-kisebbségi viszonyokat. Az európai baloldalnak - kiegészülve a liberálisokkal, kommunistákkal és zöldekkel – relatív többsége van, ők terjesztették elő ezt az állásfoglalást, aminek jogi szempontból nem sok relevanciája van, legfeljebb politikai jelentősége lehet. Úgy vélte: ez a határozat kontraproduktív lehet, hiszen erősítheti azoknak a választóknak az Európai Unióval szembeni ellenérzéseit, akik egyébként is kritikusak a közösség tevékenységével szemben.
Ez a relatív többség nem fogja elérni azt, amit szeretne, hiszen a magyar kormány mögött áll továbbra is az aktív szavazók többsége szemben azokkal az országokkal, melyekben gyengék a kormányok, vagy nincs mögöttük parlamenti- társadalmi többség. Ott ilyen nyomásgyakorlásnak lehetnének direkt hatásai, Magyarországon azonban nem alakulhat ki ilyen helyzet – érvelt az elemző.
A magyar kormánynak ez Európai Bizottsággal kell komolyan foglalkoznia, ott mégiscsak egy szakmai munka folyik. Azokat a kísérleteket, melyek a nyomásgyakorlásra irányulnak, a kabinet képes elhárítani – szögezte le Fodor Csaba, példaként említette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes médiaügyi biztos vitáját. A kormány részéről a konszolidáció jegyében folytatott konstruktív tárgyalásoknak sikere lehet független az EP határozatától, mely politikai deklarációnak fogható fel, miután nincsenek benne jogászszakmai szempontból releváns információk.
Ez egy erődemonstráció volt a baloldali és a liberális frakció részéről. Sokkal elegánsabb lett volna, ha megvárják a magyar kormány az Európai Bizottságnak küldött válaszát – szögezte le az elemző.
hirado
2012.02.17. 20:03
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
