
A kompromisszumkeresést nevezték a legfontosabb elemnek az elemzők.
Az új üzenet mellett sok régi gondolattal, egy egységes szerkezetbe szervezett összegző beszédként értékelte az m1 Az Este című műsorában a miniszterelnök 14. évértékelő beszédét a Nézőpont Intézet elemzője. Mráz Ágoston szerint a kormányfő egy új politikai stratégiát is kijelölt, amelynek alapja a kompromisszumkeresés.
A Progresszív Intézet elemzője ezt azzal egészítette ki, hogy Orbán Viktor ezúttal nem a széles tömegekhez, hanem a kormánypárt megmaradt támogatóihoz szólt. Filippov Gábor szerint részben teljesült az az elvárás, hogy a kormányfő az új irányt jelentő, kompromisszumkereső politikáról beszéljen. Az elemző kiemelte: ennek ellenére a kormányfő arra is ügyelt, hogy az új politika ne tűnjön túlzott megalázkodásnak.
Olykor enyhe kritikával illette az Európai Unió elitjét Orbán Viktor, magát az uniót azonban nem kritizálta – fogalmazott Mráz Ágoston, aki szerint a Fidesz továbbra is az a középen álló politikai erő akar maradni, amelyet a túlzott kompromisszumkészséggel jellemezhető baloldal, és a túlzottan ellenálló radikális jobboldal is támad.
Filippov Gábor az új stratégiával kapcsolatban megjegyezte: reálpolitikailag jó felismerés, hogy nem elég”magunkkal törődni”, nem lehet elhanyagolni a nemzetközi szervezetek álláspontjait sem. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy a hiteltárgyalások végén az unió, illetve az IMF megbízhat-e majd a kormányban és ígéreteiben - tette hozzá.
A tavalyi évhez képest módosult a hangnem
A Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta: nem hangzott el olyan mondat a beszédben, ami az uniós vezetők számára aggodalomra adna okot. Mráz Ágoston emellett többszólamúnak nevezte Orbán Viktor évértékelőjét, amely a magyar választókon túl a nemzetközi befektetőkhöz és politikusokhoz is egyaránt szólt. Egésszé összeálló beszéd, amely nehezen kritizálható - mondta az elemző.
A tavalyi évértékelőhöz képest jelentősen módosult a hangnem - magyarázta Filippov Gábor, hozzátéve: a fő üzenet, hogy a kormány készen áll egy középutas reálpolitikára. Mráz Ágoston szerint fontos azonban megjegyezni, hogy az előző évhez képest a politikai helyzet is megváltozott, ezért a módosult hangnemet nem kritikaként kell értelmezni. A Nézőpont Intézet elemzője úgy véli: a kormányfő kiszámítható gazdasági környezet, lassabb tempót és több konzultációt ígért, amik egyértelműen pozitív üzenetek.
Az ellenzék hevesen bírált
Az ellenzéki pártok szerint Orbán Viktor évértékelőjének semmi köze nem volt a valósághoz. Az MSZP elnöke azt mondta: vádló és magyarázkodó volt a beszéd, az LMP pedig hazugságnak nevezte mindazt, amit Orbán Viktor mondott. A Jobbik úgy látta: most már biztos, hogy vége a szabadságharcos politikának. A Demokratikus Koalíció egy megtört ember felolvasásának nevezte az évértékelőt.
Abban mindkét elemző egyetértett, hogy ésszerű volt hangsúlyozni a korábbi kormányok hibáit. Mráz Ágoston szerint ez azért is fontos, mert a második Orbán-kormány nem egy teli államkincstárat és egy jól rendbe rakott országot vett át, hanem az első naptól fogva a válságkezelés volt a fő feladata. Filippov Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzéki reakciók közül egyedül a Jobbiknál figyelhető meg olyan elem, amellyel később szavazókat lehet elcsábítani a Fidesztől.
Lehetett volna hangsúlyosabb a konszolidációs stratégia
A miniszterelnök évértékelőit általában nagy várakozás előzi meg, a beszédekre pedig többnyire az a jellemző, hogy a politikai ellenfelek nem azt kapják tőle, amire számítottak- mondta a Duna TV Közbeszéd című műsorában a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Csizmadia Ervin kiemelte: véleménye szerint Orbán Viktor nagyobb hangsúlyt fektethetett volna a kormány új, konszolidációs stratégiájára, ez azonban nem történt meg. Az elemző szerint bár voltak önkritikus megjegyzései a miniszterelnöknek, beszélhetett volna azokról a problémákról is, amelyek a másfél éves kormányzás alatt merültek fel.
A középosztály azért kaphatott ennyire hangsúlyos szerepet az évértékelőben, mert ez jelenti a második Orbán-kormány politikájának az alapját - magyarázta Fricz Tamás politológus. Új jelenség azonban, hogy a miniszterelnök arról is beszélt, hogy szükség van a középosztály és az alsóbb rétegek kiegyezésére - mondta.
Csizmadia Ervin szerint jelenleg egy demokrácia-vita folyik Magyarországon, a miniszterelnök pedig azért idézte Abraham Lincolnt, hogy igazolja azt a demokrácia felfogást, amit a kormány képvisel. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy vélte: Orbán Viktor nem említette azokat a vádakat, amelyek például a liberális demokrácia-szemlélet alapján érhetnék a kormányzást. Fricz Tamás szerint ugyanakkor nem kérhető számon a kormányfőn, hogy minden kritikára egyesével válaszoljon.
A Békemenettel kapcsolatban Csizmadia Ervin megjegyezte: ez a civil kezdeményezés nem mutatta meg, hogy mennyire tart ki saját tábora a Fidesz mellett. Az elemző azokat a „fiatalabb arcokat” hiányolta a tömegből, akik évek óta a kormánypárt törzsszavazóit adják. Fricz Tamás erre úgy reagált: a Fidesz helyesen tette, hogy pusztán „tudomásul vette” a kezdeményezést, de nem állt az élére. Hagyta, hogy a társadalom bebizonyítsa, hogy képes ilyen demonstrációt létrehozni - tette hozzá a politológus.
Fritz Tamás elmondta: az évértékelő elsősorban a belpolitikának szólt, és a magyar közönségnek. Az embereket most az érdekli, hogy milyen gazdasági és szociális jövő áll előttük - fűzte hozzá a politológus. Csizmadia Ervin értékelését azzal zárta: a középosztály felemelése kulcseleme a beszédnek, de a rájuk épített politika veszélyt, ellentmondásokat és problémákat hordozhat magában.
hirado
2012.02.08. 11:42