HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Kúria: sértett reagálás helyett párbeszéd jöhet

t: 70

Kúria: sértett reagálás helyett párbeszéd jöhet

Eddig az alkotmányossági szempontok nem igazán jelentek meg a bírósági ítéletekben. Most azonban itt a valódi alkotmányjogi panasz.

Az előző évtizedekben az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság együttműködése finoman szólva nem volt problémamentes – jelentette Ki Darák Péter, a Kúria elnöke az m1 Ma reggel című műsorában.

Véleménye szerint nem találta meg az Alkotmánybíróság a konkrét bírósági ügyek felülvizsgálata körében a határait, a Legfelsőbb Bíróság pedig sértetten reagált azokra a kísérletekre, amikor megpróbálták az alkotmányos szemléletet érvényesíteni a bírói ítéletekben, jogegységi határozatokban. Most jó alkalom van arra, hogy ezen a szemléleten változtassunk, a folyamatos párbeszéd válthatja fel a korábbi, félbeszakadt kapcsolatot – mondta a Kúria elnöke.

Hangsúlyozta: a cél az, hogy a jogkereső közönség egy hatékony eljárás útján tudja érvényesíteni a jogait, erre egy új intézmény ad lehetőséget, ezt úgy hívják, hogy valódi alkotmányjogi panasz. Ezt három sajátosság különít el az eddigi hatásköröktől: az egyik az, hogy konkrét bírósági ügyekben meg fog jelenni az alkotmányossági vizsgálat, a másik, hogy az Alkotmánybíróságnak azt is vizsgálni kell, az adott alkotmányossági szempont mennyire hatott ki a döntés érdemére, a harmadik, hogy ha az Alkotmánybíróság úgy látja, alkotmánysértés történt, meg is semmisítheti az ítéletet.

Az elmúlt évtizedekben az alkotmányossági szempont a bírósági ítéletekben igazán nem jelent meg. Most tulajdonképp egy hatáskörmegosztásról van szó, vizsgálja az alkotmányossági kérdéseket az az állami szerv, mely a legjobban ért hozzá, és ezt kapcsoljuk be a bírósági jogorvoslati rendszerbe, ne kényszerüljenek az állampolgárok arra, hogy érvényesítsenek egy jogorvoslatot, mely eljuthat akár a Kúriához is, és érvényesítsen egy alkotmányossági panaszt – érvelt Darák Péter.

Hozzátette: minden ügyfél, aki úgy érzi, hogy egy bírósági eljárás megsértette az alkotmányos jogait, az élhet a lehetőséggel, a kérelmet az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni. Ilyenkor az elsőfokú bírónak a kérelmet haladéktalanul továbbítani kell az Alkotmánybírósághoz, és át kell gondolnia azt is, hogy a panasz alapján, nem látja-e szükségesnek a végrehajtás felfüggesztését, ami adott esetben egy börtönbüntetés félbeszakítását is jelentheti.
Tájékoztatott arról, hogy a német példa azt mutatja: az ott előterjesztett alkotmányjogi panaszok 2 százalékában hoz érdemi döntést az Alkotmánybíróság.

Arra a felvetésre, hogy elég lesz-e mindehhez az Alkotmánybíróság kapacitása, Darák Péter úgy felelt: ez nagyban múlik azon, hogyan alakulnak a befogadási eljárások. Az Alkotmánybíróság ugyanis egy szűrőt alkalmaz, megpróbálja azokat az ügyeket kiemelni, melyekben komoly esély mutatkozik arra, hogy valóban alkotmánysértés történt.

Arra a kérdésre, hogyan pótolják a nyugdíjba vonuló bírákat, a Kúria elnöke azt válaszolta: a kiesők helyére titkárokat neveznek ki, a napokban zárultak le az a 130 előrehozott pályázat, amit az Országos Bírósági Hivatal írt ki. Szeretnénk tovább, ha a nyugdíjba vonuló kollegák tudásukat továbbra is a bíróságokon hasznosítanák, igazságügyi alkalmazottként, tanácsadóként.

hirado

2012.02.07. 10:45

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek