
Az Európai Uniónak már-már munkamódszere a válság, ugyanakkor egyértelmű, hogy az euró válsága az Unió létalapját kérdőjelezheti meg, mondják a nemzetközi jogi szakértők.
Sokakban merül fel mostanában, hogy Magyarország szuverenitása a kérdés azzal kapcsolatban, ami az országgal történik az Unióban. Úgy tűnik, mintha Orbán Viktornak és a kormány tagjainak az Európai Parlamentben külföldi sajtóhíreket kellene cáfolniuk, mert a felszólalásokból az derül ki, hogy a magyar törvényeket támadó EP képviselők mintha nem is ismernék ezeket a törvényeket.
Kiss J. László a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában úgy fogalmazott: Magyarország lépett az Unióba, és nem az EU lépett Magyarországba. A szuverenitás értelmezésében két szélsőséges álláspont létezik, véli a szakértő. Az egyik szerint a belépéssel még a belpolitikai szuverenitás is eltűnt, a másik szerint védeni kell a szuverenitásunkat. Az Európai Unió kritikus helyzetben van, sőt némi túlzással a válság az Unió munkamódszere, ugyanakkor egyértelmű, hogy az euró válsága az Unió létalapját kérdőjelezheti meg. Ha az euró megszűnik, az Unióban is erózió indulhat meg. Ezért erőteljes törekvés van arra, hogy az Uniót mind több szabályhoz kössék, ami például a fiskális költségvetési unió megteremtését jelentené.
Kende Tamás szerint az EP funkciója a figyelemfelkeltés, ami néha cirkusznak tűnhet. Orbán Viktor jó politikai érzékkel döntötte el, hogy elmegy a vitára, beszédével a magyar választókhoz is szólt, s jól mutatta azt az ellentétet, amely a szakszerű magyar miniszterelnök és a konkrétumokat nem mindig jól ismerő EP képviselők között fennállt, magyarázta Kende Tamás.
Egyre többen beszélnek arról, hogy Magyarország szuverenitása mellett kell kiállni. Ezt fejezték ki a Visegrádi Országok, de Litvánia is benyújtott egy ilyen határozatot a parlamentjébe, Izrael legolvasottabb angol nyelvű napilapjában pedig cikk jelent meg arról, hogy nem igaz, hogy a zsidók félnének Magyarországon, és hogy Magyarország ellen támadás zajlik.
hirado
2012.01.29. 12:54