HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Hamarosan kezdődik az új nemzeti alaptanterv társadalmi vitája
A nemzeti alaptanterv alapszerkezete nem változik, a mostani tíz műveltségi terület azonban kiegészül közműveltségi tartalmakkal.
Elkészült az új nemzeti alaptanterv (nat) első vitaanyaga, s rövidesen kezdődik a társadalmi vita. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, a nemzeti alaptanterv műveltségterületi anyagai úgy épülnek fel, hogy az első részben az alapelveket, célokat fogalmazzák meg, aztán a fejlesztendő képességek, kompetenciák, végül pedig a közműveltségi tartalmak jelennek meg. A kompetenciafejlesztés a műveken keresztül történik, a művek ismerete azt segíti elő, hogy létrejöjjön a nemzedékek közötti kapcsolat, s hogy a Kárpát-medencében élő népek ismerjék meg egymás kultúráját. Kaposi József elmondta, az alaptantervet megjelentetik a honlapjukon, ahol bárki hozzászólhat az elkészült dokumentumhoz.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója kiemelte, a nemzeti alaptanterv alapszerkezete nem változik. Ahogy korábban, úgy most is tíz műveltségi területbe rendeződik a tartalom és a fejlesztési követelmények. A 2003-as változtatás azonban kivette a konkrét közműveltségi elemeket, a jelenlegi alaptanterv pedig visszatér az ezt megelőző állapothoz, s a közműveltségi elemek, a kulturális kódrendszer részei visszakerülnek az alaptantervbe. Nem minden esetben határozza meg azonban a NAT, hogy egy-egy szerzőtől pontosan mit kell tanítani, de azokat a műveket, amelyek egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül a közműveltség részei, kötelező lesz oktatni. Más esetekben csak a szerző nevét tüntetik fel, a konkrét műveket nem határozza meg a NAT.
Kaposi József megerősítette, a kortárs irodalom jelentősebb arányban lesz jelen, a fő cél a szövegértési képességek fejlesztése és az olvasóvá nevelés, ezen belül is a kortárs irodalom megismertetése. A történelemben szintén a 19., 20. század kap nagyobb hangsúlyt a korábbi korok rovására.
A természettudomány esetében nagy váltást kell végrehajtani, elsősorban az integrált természettudományos szemlélet kialakítása miatt, másrészt pedig azért, hogy a természettudományos nevelés valóban eredményes legyen, tette hozzá Kaposi József. Ennek érdekében az a cél, hogy a diákok kísérletek, elemzések nyomán szerezzék meg az ismereteket.
Az új nemzeti alaptantervben kiemelt fejlesztési terület lesz többek között a nemzeti azonosságtudat, a hazafias nevelés, a pénzügyi-gazdasági ismeretek, a médiatudatosság, melyek nem feltétlenül új tantárgyként, hanem különböző tantárgyakba beépítve jelennek meg. Új tantárgy lesz az általános iskola első nyolc évében az erkölcstan, melynek oktatása párhuzamosan folyik majd a hittanoktatással, s azok tanulják majd, akik nem járnak hittanra. Az erkölcstan órán nem elsősorban új tartalom jelenik meg, hanem a különböző műveltségterületeken már megismert tárgyakat dolgozzák fel más szempontok szerint. A felső tagozatban az erkölcstan keretébe belép a vallásismeret is.
Lesznek olyan tantárgyak, amelyek mindennap szerepelnek a diákok órarendjében, például a testnevelés és a művészeti nevelés. A tanterv garanciát kíván adni arra, hogy az oktatás 12 éve alatt – függetlenül attól, hogy valaki gimnáziumba vagy szakközépiskolába jár – legyen művészeti órája, hangsúlyozta a főigazgató. A tantervben ezzel is ki akarják fejezni az intellektuális képességek mellett a kreativitást és gondolkodást segítő képességek fejlesztésének fontosságát.
A NAT azt is meghatározza, hogy legkésőbb a negyedik évfolyamon el kell kezdeni az idegen nyelv oktatását, és rögzíti, hogy aki elkezd egy idegen nyelvet, annak biztosítani kell, hogy a középfokú tanulmányai során folytatni tudja. A NAT az általános iskolai nyelvoktatást szeretné azzal megerősíteni, hogy a hatodik-nyolcadik osztályban belép egy bizonyos értelemben önellenőrzésre támaszkodó értékelési rendszer, annak érdekében, hogy a korábbi négy-öt év eredményei biztosan beépüljenek, és el lehessen érni azt a célt, amelyet a tanterv úgy fogalmaz meg, hogy lehetőleg minden diák eljusson az európai képesítési rendszer A2-es szintjére.
A nemzeti alaptanterv maximálja a tanórai keretek között eltölthető időt is, meghatározza a kötelező és szabadon választott órák számát, mely szerint az első-harmadik évfolyamon napi hat tanóránál nem lehet több. A NAT jóváhagyása után elkészülő kerettantervek pontosan meghatározzák az óraszámokat és órakereteket. Az alsó tagozatban az egész napos iskola megjelenésével a tanórák másfajta rendszerben is felépíthetők, így egy részük akár a délutáni sávba is átkerülhetnek, tette hozzá Kaposi József.
hirado
2012.01.27. 11:10
t: 49
Hamarosan kezdődik az új nemzeti alaptanterv társadalmi vitája
A nemzeti alaptanterv alapszerkezete nem változik, a mostani tíz műveltségi terület azonban kiegészül közműveltségi tartalmakkal.Elkészült az új nemzeti alaptanterv (nat) első vitaanyaga, s rövidesen kezdődik a társadalmi vita. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta, a nemzeti alaptanterv műveltségterületi anyagai úgy épülnek fel, hogy az első részben az alapelveket, célokat fogalmazzák meg, aztán a fejlesztendő képességek, kompetenciák, végül pedig a közműveltségi tartalmak jelennek meg. A kompetenciafejlesztés a műveken keresztül történik, a művek ismerete azt segíti elő, hogy létrejöjjön a nemzedékek közötti kapcsolat, s hogy a Kárpát-medencében élő népek ismerjék meg egymás kultúráját. Kaposi József elmondta, az alaptantervet megjelentetik a honlapjukon, ahol bárki hozzászólhat az elkészült dokumentumhoz.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója kiemelte, a nemzeti alaptanterv alapszerkezete nem változik. Ahogy korábban, úgy most is tíz műveltségi területbe rendeződik a tartalom és a fejlesztési követelmények. A 2003-as változtatás azonban kivette a konkrét közműveltségi elemeket, a jelenlegi alaptanterv pedig visszatér az ezt megelőző állapothoz, s a közműveltségi elemek, a kulturális kódrendszer részei visszakerülnek az alaptantervbe. Nem minden esetben határozza meg azonban a NAT, hogy egy-egy szerzőtől pontosan mit kell tanítani, de azokat a műveket, amelyek egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül a közműveltség részei, kötelező lesz oktatni. Más esetekben csak a szerző nevét tüntetik fel, a konkrét műveket nem határozza meg a NAT.
Kaposi József megerősítette, a kortárs irodalom jelentősebb arányban lesz jelen, a fő cél a szövegértési képességek fejlesztése és az olvasóvá nevelés, ezen belül is a kortárs irodalom megismertetése. A történelemben szintén a 19., 20. század kap nagyobb hangsúlyt a korábbi korok rovására.
A természettudomány esetében nagy váltást kell végrehajtani, elsősorban az integrált természettudományos szemlélet kialakítása miatt, másrészt pedig azért, hogy a természettudományos nevelés valóban eredményes legyen, tette hozzá Kaposi József. Ennek érdekében az a cél, hogy a diákok kísérletek, elemzések nyomán szerezzék meg az ismereteket.
Az új nemzeti alaptantervben kiemelt fejlesztési terület lesz többek között a nemzeti azonosságtudat, a hazafias nevelés, a pénzügyi-gazdasági ismeretek, a médiatudatosság, melyek nem feltétlenül új tantárgyként, hanem különböző tantárgyakba beépítve jelennek meg. Új tantárgy lesz az általános iskola első nyolc évében az erkölcstan, melynek oktatása párhuzamosan folyik majd a hittanoktatással, s azok tanulják majd, akik nem járnak hittanra. Az erkölcstan órán nem elsősorban új tartalom jelenik meg, hanem a különböző műveltségterületeken már megismert tárgyakat dolgozzák fel más szempontok szerint. A felső tagozatban az erkölcstan keretébe belép a vallásismeret is.
Lesznek olyan tantárgyak, amelyek mindennap szerepelnek a diákok órarendjében, például a testnevelés és a művészeti nevelés. A tanterv garanciát kíván adni arra, hogy az oktatás 12 éve alatt – függetlenül attól, hogy valaki gimnáziumba vagy szakközépiskolába jár – legyen művészeti órája, hangsúlyozta a főigazgató. A tantervben ezzel is ki akarják fejezni az intellektuális képességek mellett a kreativitást és gondolkodást segítő képességek fejlesztésének fontosságát.
A NAT azt is meghatározza, hogy legkésőbb a negyedik évfolyamon el kell kezdeni az idegen nyelv oktatását, és rögzíti, hogy aki elkezd egy idegen nyelvet, annak biztosítani kell, hogy a középfokú tanulmányai során folytatni tudja. A NAT az általános iskolai nyelvoktatást szeretné azzal megerősíteni, hogy a hatodik-nyolcadik osztályban belép egy bizonyos értelemben önellenőrzésre támaszkodó értékelési rendszer, annak érdekében, hogy a korábbi négy-öt év eredményei biztosan beépüljenek, és el lehessen érni azt a célt, amelyet a tanterv úgy fogalmaz meg, hogy lehetőleg minden diák eljusson az európai képesítési rendszer A2-es szintjére.
A nemzeti alaptanterv maximálja a tanórai keretek között eltölthető időt is, meghatározza a kötelező és szabadon választott órák számát, mely szerint az első-harmadik évfolyamon napi hat tanóránál nem lehet több. A NAT jóváhagyása után elkészülő kerettantervek pontosan meghatározzák az óraszámokat és órakereteket. Az alsó tagozatban az egész napos iskola megjelenésével a tanórák másfajta rendszerben is felépíthetők, így egy részük akár a délutáni sávba is átkerülhetnek, tette hozzá Kaposi József.
hirado
2012.01.27. 11:10
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
