
Jó, hogy Orbán Viktor nem engedett Brüsszelben a jegybankelnök eskütétele ügyében, de az MNB és a PSZÁF összvonása kérdésében már nem volt ilyen sikeres - véli a jobbikos Balczó Zoltán.
A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszterelnök meghátrált, amikor engedett Brüsszelnek abban, hogy nem vonják össze a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét.
Balczó Zoltán, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese ugyanakkor üdvözölte, hogy a kormányfő kitart amellett, hogy a jegybank elnökének esküt kell tennie az alkotmányra.
Balczó Zoltán a 180 percben beszélt arról is, hogy Orbán Viktor kormányfő folyamatosan gazdasági szabadságharcról és a gazdasági önrendelkezés visszaszerzéséről beszél, miközben az IMF elvárásait teljesítik.
Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettes az m1 Ma reggel című műsorában arról beszélt: hogy egy hisztérikusan felfokozott hangulat uralkodott el mind az Európai Parlamentben, mind mind a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben. A kormány politikája azonban sikeres volt, konszolidálódni látszik a hangulat.
Mint mondta: azt azonban meg kell vizsgálni, történt-e szabadságharc, vagy petárdafüst mögötti folyamatokról beszélünk.
Véleménye szerint a kormány csak olyan törvényeket alkotott, melyek nem érintik a jegybank függetlenségét. A fő problémának egyébként a politikus azt tartja, hogy a jegybank független a választópolitikai hatalomtól, a népakarattól. Az szerinte teljesen mindegy, hogy egy vagy két intézményben működik.
Arra a felvetésre, hogy hírek szerint az IMF az egykulcsos adórendszer eltörlését kérheti Magyarországtól a tárgyalásokon, Hegedűs Tamás úgy reagált: a valutaalap nem transzparensen tárgyal, és minden nap mást akar. Az ugyanakkor szerinte tény, hogy az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A Jobbik frakcióvezetője kérdésre válaszolva ostoba lépésnek nevezte az uniós embargót Irán ellen. Ennek következményeit szerinte megtapasztalják a magyar választók is, ha 500-600 forintos benzinárak lesznek. Önsorsrontónak nevezte az intézkedést azért, mert azt szerinte két olyan ország – Egyesült Államok, Izrael – hozták, melyet nem érintett az iráni olajkereskedelemben, miközben az Európai Unió Kína után Irán második legnagyobb vásárlója.
hirado
2012.01.25. 10:44