HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > ÁSZ: Ismét állami konszolidációra szorul a BKV
Ismét állami konszolidációra szorul a BKV – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék, ugyanakkor azt is, hogy 2004 után nem lett volna veszteségesnek lennie. Arról, hogy hogyan jutott mégis ide a fővárosi közlekedési vállalat, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában.
2002-ben a parlamenti döntésnek megfelelően a BKV teljes akkori adósságát és kamatterheit magára vállalta az állam, és 34 milliárd forint soron kívüli támogatást, valamint 2 milliárd forint kamattámogatást kapott a cég. 2010 decemberében a közlekedési vállalat adóssága mégis 70 milliárd forint fölé emelkedett, és a műszaki ellenőrzések során az is kiderült, a járműpark meghaladta a tervezett életkorát, a közlekedési infrastruktúra pedig elérte azt a határpontot, amikor bármikor előfordulhatnak hibák. Mind műszaki, mind pénzügyi adósságában kritikus helyzetbe került a BKV, összegezte Domokos László.
2002 után évről évre veszteséges volt a közlekedési vállalat, 2010 volt az egyetlen év, amikor közel egymilliárd forintos eredményt ért el. Domokos László ennek okát abban látja, hogy a tulajdonos hagyta, hogy csődbe menjen a cég, megrendelte a szolgáltatást, a menetrendet, a forgalmi rendet, de nem fizette ki az ezért járó teljes összeget.
Az Állami Számvevőszék elnöke hozzátette, megvizsgálták a magyar állam szerepét is, amely az elemzett nyolc év alatt 404 milliárd forint támogatást adott a fővárosi tömegközlekedésnek, a főváros viszont 2004-ben, az uniós csatlakozás keretében szerződésben vállalt kötelezettséget, hogy kompenzálja a vállalatot, s nem engedi, hogy veszteséges legyen a BKV. Budapestnek évente 30 milliárd forintnyi támogatást kellett volna adnia, de ezt nem tette meg, de egy év kivételével a BKV vezetése be sem nyújtotta ezt az igényét. A főváros belső ellenőrzést sem folytatott, ezt a jogkörét leadta a bizottságnak, a pedig közgyűlés az elmúlt években nem tárgyalta, hogy milyen hitelállományt vesz fel a közlekedési vállalat. A főváros tehát nem fizetett, helyette a BKV kapott egy hitelfelvételi lehetőséget a bizottságtól, és ennek keretében 41 milliárd forintnyi indokolatlan kamatköltsége keletkezett a cégnek.
Az ügyben megállapítható a BKV vezetőségének felelőssége, amely nem nyújtotta be az igényeit és nem tartotta be a szerződést, másrészt pedig a főváros, amely szintén szerződésben volt kötelezve, hogy fizessen. A BKV vezetőjének, a főpolgármesternek és a főjegyzőnek kellett volna intézkednie az ügyben, de sok esetben a fővárosi képviselőtestületnek is felelőssége van, összegezte Domokos László, aki hozzátette, miközben a vállalat folyamatosan veszteséges volt, a vezetőség 2009-ig jelentős juttatási csomagokat kapott.
hirado
2012.01.20. 11:09
t: 36
ÁSZ: Ismét állami konszolidációra szorul a BKV
Ismét állami konszolidációra szorul a BKV – ezt állapította meg az Állami Számvevőszék, ugyanakkor azt is, hogy 2004 után nem lett volna veszteségesnek lennie. Arról, hogy hogyan jutott mégis ide a fővárosi közlekedési vállalat, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában. 2002-ben a parlamenti döntésnek megfelelően a BKV teljes akkori adósságát és kamatterheit magára vállalta az állam, és 34 milliárd forint soron kívüli támogatást, valamint 2 milliárd forint kamattámogatást kapott a cég. 2010 decemberében a közlekedési vállalat adóssága mégis 70 milliárd forint fölé emelkedett, és a műszaki ellenőrzések során az is kiderült, a járműpark meghaladta a tervezett életkorát, a közlekedési infrastruktúra pedig elérte azt a határpontot, amikor bármikor előfordulhatnak hibák. Mind műszaki, mind pénzügyi adósságában kritikus helyzetbe került a BKV, összegezte Domokos László.
2002 után évről évre veszteséges volt a közlekedési vállalat, 2010 volt az egyetlen év, amikor közel egymilliárd forintos eredményt ért el. Domokos László ennek okát abban látja, hogy a tulajdonos hagyta, hogy csődbe menjen a cég, megrendelte a szolgáltatást, a menetrendet, a forgalmi rendet, de nem fizette ki az ezért járó teljes összeget.
Az Állami Számvevőszék elnöke hozzátette, megvizsgálták a magyar állam szerepét is, amely az elemzett nyolc év alatt 404 milliárd forint támogatást adott a fővárosi tömegközlekedésnek, a főváros viszont 2004-ben, az uniós csatlakozás keretében szerződésben vállalt kötelezettséget, hogy kompenzálja a vállalatot, s nem engedi, hogy veszteséges legyen a BKV. Budapestnek évente 30 milliárd forintnyi támogatást kellett volna adnia, de ezt nem tette meg, de egy év kivételével a BKV vezetése be sem nyújtotta ezt az igényét. A főváros belső ellenőrzést sem folytatott, ezt a jogkörét leadta a bizottságnak, a pedig közgyűlés az elmúlt években nem tárgyalta, hogy milyen hitelállományt vesz fel a közlekedési vállalat. A főváros tehát nem fizetett, helyette a BKV kapott egy hitelfelvételi lehetőséget a bizottságtól, és ennek keretében 41 milliárd forintnyi indokolatlan kamatköltsége keletkezett a cégnek.
Az ügyben megállapítható a BKV vezetőségének felelőssége, amely nem nyújtotta be az igényeit és nem tartotta be a szerződést, másrészt pedig a főváros, amely szintén szerződésben volt kötelezve, hogy fizessen. A BKV vezetőjének, a főpolgármesternek és a főjegyzőnek kellett volna intézkednie az ügyben, de sok esetben a fővárosi képviselőtestületnek is felelőssége van, összegezte Domokos László, aki hozzátette, miközben a vállalat folyamatosan veszteséges volt, a vezetőség 2009-ig jelentős juttatási csomagokat kapott.
hirado
2012.01.20. 11:09
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
