
Gyurcsány Ferenc szerint az ország problémáit a magyaroknak kell megoldaniuk, nem szabad azt várni, hogy nemzetközi szervezetek döntsenek a jövőjéről.
A volt miniszterelnök mellett a Horn-kormány két pénzügyminisztere, Békesi László és Bokros Lajos is gazdaságpolitikai fordulatot és reformokat sürgetett a Demokratikus Koalíció konferenciáján Budapesten.
Gyurcsány Ferenc a rendezvényen elmondta: a kormányfő személyéről is az itt élőknek kell határozniuk, és bár a külföldi véleményeket érdemes meghallgatni, a következtetések levonása a magyarok dolga. Azt is hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor kormányzását "az önkény rendszerének" tartja, amellyel szemben alkotmányon kívüli eszközöknek nincs helyük. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az ellenzék ne csak a kormányváltás szükségességében, hanem abban is egyetértsen, mi következzen azután.
A gazdaságpolitikáról szólva azt mondta, szembe kell fordulni a kormány önző, a jómódúaknak kedvező politikájával. Szerinte az egyensúly fenntartásához a kiadások csökkentése szükséges, szerkezeti reformok kellenek az egészségügyben, az oktatásban és a nyugdíjrendszerben, "és ez bizony fájni fog".
Az ellenzéknek ezt időben világossá kell tennie, nehogy a választók azt gondolják: az esetleges kormányváltás után automatikusan jobban fognak élni, több pénzük lesz, "sőt, azt hiszem, hogy nagyon szigorú, fegyelmezett költségvetési politikát kell majd folytatni, és időnként kényelmetlen szerkezeti reformokat kell elindítani" - fogalmazott a Demokratikus Koalíció elnöke. Helyzetértékelésében úgy vélte, az ország nem először néz szembe mély gazdasági és politikai válsággal, de szokatlan, hogy ezek egyszerre jelentkeznek, és Magyarország "60-as évek óta példátlan" nemzetközi elszigetelődésével párosulnak.
A konferenciát megelőzően arra az újságírói kérdésre, javult-e az ellenzéki pártok együttműködésének esélye azzal, hogy Schiffer András lemondott az LMP-frakció vezetéséről és a továbbiakban nem vállal párttisztséget, Gyurcsány Ferenc úgy válaszolt: az LMP még nem döntötte el, milyen mélységű együttműködésben hajlandó részt venni, a DK-nak viszont meg kell egyeznie azokkal, akiket az ökopárt a vezetőjévé választ.
Békesi: a választókat nem szabad illúziókban tartani
Békesi László közgazdász, a Horn-kormány egykori pénzügyminisztere előadásában előrelépésnek tartotta Gyurcsány Ferenc szavait azután, hogy a Reformszövetség terveit annak idején, kormányfőként még úgy minősítette, azok "gazdaságilag imponálóak, társadalmilag dermesztőek". Hozzátette: egyetért a volt kormányfővel abban, hogy a választókat nem szabad illúziókban tartani.
Kifejtette, a jelenlegi gazdaságpolitika nem folytatható, és bízik abban, hogy a kormány is megérti: elsődleges érdeke, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget, és megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal. Ugyanakkor a jelenlegi jogi és intézményrendszerre nem lehet reális, a növekedésre lehetőséget adó gazdaságpolitikát alapozni, így a kormányváltás után a munkát egy-két évig tartó "romeltakarítással", az alaptörvény és a gazdaságot bénító sarkalatos törvények eltörlésével vagy megváltoztatásával kell kezdeni, ezután jöhet csak, az akár az évtized végéig is eltartó gazdaságpolitikai fordulat - mondta.
Véleménye szerint ehhez piacbarát lépések szükségesek, belátva, a magyar kicsi, nyitott és erőforrás-hiányos gazdaság. Az ország nem bír el ekkora intézményrendszert, ilyen fokú állami kötelezettségvállalást, az újraelosztás mértékét csökkenteni kell a jelenlegi 50 százalékról, ez a növekedés egyik feltétele - mondta. Megjegyezte, tisztában kell lenni azzal is, hogy a gazdaság növekedési képessége korlátozott, ezért fontosak a hatékonyságnövelő lépések.
Bokros: erkölcsi kötelesség együttműködni
Bokros Lajos, az MDF színeiben megválasztott európai parlamenti képviselő, aki Békesi Lászlót váltotta pénzügyminiszterként 1995-ben, elöljáróban hangoztatta: nem tagja a DK-nak, és nem is lesz az, de úgy véli, hogy ha a demokrácia veszélyben van, az ellenzékhez tartozóknak erkölcsi kötelességük az együttműködés.
Beszédében a szerkezeti reformok fontosságát hangsúlyozva kiemelte: az oktatásban, az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben is meg kell találni az öngondoskodás és az állami "kényszerszolidaritás" egyensúlyát. Elmondta, büszke arra, hogy a tandíj magyarországi bevezetése a nevéhez köthető, de sosem állította, hogy az önmagában elég. Szerinte a tandíjnak a felesleges felsőoktatási intézmények megszüntetésével és a keretszámok munkaerő-piaci elvárásokhoz igazításával kell társulnia.
Bokros szerint be kell vezetni a vizitdíjat, és a kötelező magán egészségbiztosító pénztárakat. Elképzelése szerint a nem fizető "potyautasok" csak baleseti, sürgősségi ellátást vehetnének igénybe, a magánpénztárak viszont egyetlen beteget sem utasíthatnának el, igaz, egészségügyi kockázatok esetén nagyobb díjat szabhatnának meg ügyfeleiknek. Szerinte ebben a rendszerben a mainál magasabb járulékokra és vizitdíjra is szükség lenne, mivel a magyar egészségügy - számos más területtel ellentétben - alulfinanszírozott.
A progresszív adózás mellett érvelt Bokros
A közgazdász-politikus véleménye, hogy a hatékonyság növelése érdekében meg kell szüntetni az egyetemi-főiskolai oktatók és a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállását, valamint nem tartható, hogy a szenátusok a felsőoktatási intézmények gazdálkodásáról döntsenek.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében a magánpénztári pillér fokozatos újraindítását sürgette Bokros Lajos, az adórendszerrel kapcsolatban pedig úgy foglalt állást: a jelenlegi helyzetben vissza kellene állítani a progresszív adózást, a legfontosabb azonban, hogy az adóék - a bruttó munkaerőköltség és a nettó kereset hányadosa - a mainál alacsonyabb legyen.
hirado
2012.01.16. 01:01