HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > A Fővárosi Törvényszék elnöke a kontrollált egyszemélyi vezetés híve
Egy év után újra van vezetője az ország legnagyobb bíróságának. A Fővárosi Törvényszék új elnökét, Fazekas Sándort az MTI kérdezte.
Egy év után újra van vezetője az ország legnagyobb bíróságának. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék (korábban Fővárosi Bíróság) új elnöke az MTI-nek elmondta: a felelős vezetés híve, és meggyőződése szerint az új igazgatási struktúrában végre megszületnek a bírósági munkateher arányosításához régóta szükséges, partikuláris érdekeken felülemelkedő döntések. A legnagyobb magyar bíróság élén hatéves mandátumát január-5-én megkezdő Fazekas Sándor 51 éves, egyetemi tanulmányai elvégzése után 1985-ben fogalmazó, majd 1988-tól büntetőbíró lett a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, 1992-től egy ötéves cikluson át a Váci Városi Bíróság elnöke volt, 1997-től pedig mintegy három cikluson át a PKKB-é. Fazekas Sándor két évtizedes vezetői tevékenysége alatt is mindvégig látott el bírói feladatokat, 2003-ig ítélkezett, azt követően pedig elnöki teendői mellett nyomozási bírói munkát végzett.
Lehetőség a létszámnövelésre
A napokban kinevezett törvényszéki elnök akár már ebben az évben mintegy 5-10 százalékos bírói és 30 százalékos titkári, tisztviselői létszámnövekedésre lát lehetőséget a nagy nehézségekkel, elhúzódó eljárásokkal küszködő bíróságon, és bízik abban is, hogy nyugat-európai mintára a bírák munkáját jelentősen segítő, az ítélkezést az adminisztratív feladatok átvállalásával tehermentesítő munkacsoportokat rendszeresíthetnek. "Ha a központi régió leterheltsége az országos átlaghoz közelítene, és a munkaterhekkel, a mennyiségi, illetve a speciálisan fővárosra jellemző problémákkal összhangban állna a bírói, illetve segítői létszám, akkor meggyőződésem, hogy nem kerülnének időről időre reflektorfénybe a régió bíróságai, hiszen itt ugyanolyan felkészült és lelkiismeretes bírák dolgoznak, mint az ország más részein. Ez pedig nemcsak az itt dolgozó bírák és a bíróságok szolgáltatásait itt igénybe vevő polgárok miatt lenne fontos, hanem azért is, mert a közvélemény jelentős részben a Budapest bíróságairól szóló hírek alapján alkot véleményt az egész magyar igazságszolgáltatásról" - mondta az új fővárosi bírósági vezető, akit korábbi pályázata, illetve az összbírói értekezlet 54 százalékos támogató véleménynyilvánítása nyomán nevezett ki a napokban Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Érdemi döntések kellenek
A főváros bíróságainak helyzetén akkor lehet javítani, ha érdemi döntések születnek néhány akut probléma megoldására, melyeket a szakemberek többsége már régóta ismer, és a megoldásukat is nagyjából hasonlóan képzeli el. Így például változtatni kell azon, hogy a magasan kvalifikált, az adófizetők számára meglehetősen költséges bírói munkaerő ideje és energiája számottevő részét olyan adminisztratív feladatok ellátásával tölti, amelyeket szakképzett, jogvégzett, de olcsóbb munkaerő, titkárok, jegyzők, igazságügyi alkalmazottak is elvégezhetnének. Az ehhez szükséges pénz úgy tűnik, most rendelkezésre áll. A bírósági költségvetésben 8,6 milliárdos pótelőirányzat szerepel, ebből országszerte 200 új bírósági ügyintézőt és 180 titkárt lehet felvenni - mondta Fazekas Sándor. Hozzáfűzte: reményei szerint a Fővárosi Törvényszék legalább az országos ügyérkezésben betöltött szerepének megfelelően részesül ebből a fejlesztésből.
Bevált a bírósegítő team
Az új kollégák felvételével járó rövid távú többletkiadások hamar megtérülhetnek még akkor is, ha csak szigorúan a költségvetési szempontokat tartjuk szem előtt - hangsúlyozta az új törvényszéki elnök. Elmondta: a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) elnöksége alatt két büntető és egy polgári csoportban kísérleti jelleggel próbálták ki a teammunkát. A Nyugat-Európában már jól bevált bírósegítő teamek egy szakvizsgázott bírósági titkárból, egy felsőfokú végzettségű tisztviselőből és egy bírósági jegyzőből álltak. Sok európai országban a bíró mellett ilyen segítő csapat áll. Nálunk egy ilyen team egyszerre két tanácsot szolgált ki, és az eredmények meggyőzőek voltak, a munka hatékonysága, a befejezett ügyek aránya rövid idő alatt mintegy 50 százalékkal emelkedett - mondta.
Aránytalan terhek
Az új elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország összesen mintegy 2.906 bírájának hozzávetőleg negyede, 747 dolgozik a fővárosban, ám nekik kell megbirkózniuk az országos ügyérkezés legalább harmadával, ez az arány bizonyos ügytípusokban, például a kiemelt büntetőügyekben vagy a nagy gazdasági perekben, cégügyekben az 50 százalékot is meghaladhatja. Miközben vannak országrészek, ahol egy bíró kezén egyszerre 30-40 ügy van, a központi régióban nem ritka, hogy a bírónak 150-160 folyamatos üggyel kell foglalkoznia. Ennek nemcsak a bírák szenvedő alanyai, hanem a jogkereső közönség is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy egy büntető-, vagy polgári ügyben egyes bíróságokon 1-2 hónapon belül megtarthatják az első tárgyalást, míg a fővárosban erre 4-6 hónapot, vagy akár 1 évet is várni kell - mutatott rá.
Versenyfutás az idővel
A Fővárosi Bíróság legutóbbi, Gatter László elnök 2010. októberi lemondását követő átvilágításának 2011 tavaszán nyilvánosságra hozott eredményéről, amely több bírálatot fogalmazott meg, Fazekas Sándor úgy vélekedett: a sietősen készült vizsgálati jelentéshez fűzött észrevételeiket sajnos nem vették figyelembe. Ennek ellenére voltak a jelentésnek megfontolandó megállapításai. A vizsgálati jelentés nem tért ki arra, hogy itt összpontosulnak a nagy terjedelmű, sok vádlottas, kiemelkedő közérdeklődést kiváltó büntetőügyek, a fővárosi székhelyű társaságok sok százmilliós, milliárdos perértékű bonyolult gazdasági perei, közszereplők személyiségi jogi perei, vagy az országos média sajtóperei. Kifejtette: a kiemelt ügyek száma és aránya utóbb visszaigazolta a vizsgálattal kapcsolatos aggályokat. A kiemelt ügyek 40 százaléka a fővárosban folyik: 260 büntető-, 126 gazdasági, és 29 polgári per. Ezekben nagyon nehéz tartani a törvény által előírt határidőket, például a 60 napos tárgyalási időközt, mikor egyszerre több mint száz ügy is lehet folyamatban a bíró kezén. Ráadásul kiemelt ügyből 3-4-nél több nem szerencsés, ha egy bíróhoz kerül, de a fővárosban megesik, hogy 10-15 "áll sorban" egy bírónál.
Az OIT a partikuláris érdekek érvényesítésének terepe volt
A központi régió bíróságainak másik speciális problémája a munkaerő nagy fluktuációja, ami az ország többi bíróságára kevésbé jellemző. Például a PKKB esetében 2003 és 2010 között 143 bírói álláshelyen volt változás, ez több mint 50 százalékos fluktuációt jelent 8 év alatt. Mindezek az eljárások elhúzódásának objektív, nem a központi régió bíráinak, vagy bírósági vezetőnek felróható okok. Régóta nyilvánvaló, hogy a központi régió helyzetén csak a munkaterhek arányosítása segíthet, ám a korábbi vezetési struktúra ezeket a kényelmetlen döntéseket nem vállalta fel. Az 1997-ben létrejött és tavaly év végén megszűnt 15 tagú Országos Igazságszolgáltatási Tanács - amelynek élén a Legfelsőbb Bíróság elnöke állt, tagjai közül pedig kilencen bírók, leginkább megyei, regionális bírósági vezetők voltak - a partikuláris érdekek érvényesítésének terepévé vált, nem utolsósorban éppen a munkateher- és a létszám-arányosításnál. A testületi döntésekben, illetve sok esetben inkább a döntések elodázásban nem volt tetten érhető a konkrét felelősség, a nem nyilvános egyeztetések, alkuk sorozatában mindenki védte a saját szervezeti egységének rövid távú érdekeit, és közben egyre inkább elmaradtak a régóta esedékes változtatások - mondta Fazekas Sándor, aki maga is az OIT elnökhelyettese volt.
Kontrollált egyszemélyi vezetés
Hozzátette: az új igazgatási struktúrában sokkal jobb esélyek vannak a hatékony, gyors, helyi érdekeken felül emelkedő operatív vezetői munkára. Az új szabályozás szerint például az OBH elnöke átviheti az ország egyes bíróságain nyugdíjazás, vagy más okok folytán megürülő álláshelyeket másik bíróságra, ahol nagyobb szükség van munkaerőre. „A magyar igazságszolgáltatás történetében volt egyszemélyi és testületi vezetés is. Én egyértelműen a kontrollált egyszemélyi vezetés híve vagyok, mert vitathatatlan előnye, hogy hatékonyabb, gyorsabb és legalább ilyen fontos, hogy átláthatóbb felelősségi viszonyokat teremt, javítja a számon kérhetőséget a vezetői szinteken is. Ennek az igazgatási formának a hatékonyságát a szakmai vélemények előzetes beszerzése, a döntési alternatívák feltárása, a csapatmunkában végzett széleskörű döntés-előkészítés biztosítja" - hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék új elnöke.
Megoldható a létszámkérdés
A nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre csökkenése alapján bekövetkező tömeges nyugdíjazásról szólva az új törvényszéki elnök elmondta: 2012 első félévében 47 bíró, illetve bírósági vezető vonul nyugállományba a fővárosban, köztük a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke, a Fővárosi Törvényszék büntető és polgári kollégiumának vezetői és a PKKB két elnökhelyettese. Fazekas Sándor hozzátette: eddig 188 pályázó - jelentős részben bírósági titkár - több mint 200 pályázatot adott be a megüresedő álláshelyekre. Az első negyedév végén várható, hogy a jobbára megyei bírósági szintről nyugdíjba vonuló kollégák helyére a kerületi bíróságokról kirendeléssel kerülnek kollégák. Az így megüresedő helyeket pedig azonnal betölthetik az újonnan kinevezett bírák, azaz a kerületi bíróságokon mutatkozó bíróhiány megoldásával nem kell várni 2012. július 1-jéig. Ebben a helyzetben feltehetően több száz folyamatban lévő ügyet kell majd átosztani, a megváltozott eljárási szabályoknak köszönhetően azonban már a büntetőügyekben sem kell az egész bírósági eljárást megismételni.
Méltósággal búcsúzni a nyugdíjba vonulóktól
"Nyugdíjba vonuló kollégáinkat igyekszünk méltósággal elbúcsúztatni. Nyilvánvalóan nem számíthattak arra, hogy így ér véget sok évtizedes pályafutásuk. A történtek megviselték az egész bírói kart, ezt a nehéz lelki helyzetet megértéssel kell kezelni" - mondta Fazekas Sándor, aki megjegyezte azt is, hogy van lehetőség a nyugalmazott bírák tovább foglalkoztatására titkárként. elmondta, hogy meglehetősen nehéz és egyúttal sajnálatosan példátlan időszak is volt a főváros bírái körében az elmúlt több mint egy év, hiszen a Fővárosi Bíróság utolsó elnökének, Gatter Lászlónak a 2010. október végi lemondása, illetve december végi távozása óta eltelt időszakban nem volt kinevezett elnöke az ország legnagyobb bíróságának. Az elmúlt egy év alatt egy elnök és két elnökhelyettes helyett egyetlen vezető, egy elnökhelyettes irányította a bíróságot. A másik elnökhelyettesi poszt csaknem egy éve nincs betöltve, idén nyugdíjba vonul a büntető és polgári kollégium vezetője, így a Fővárosi Törvényszéken is nagyarányú vezetőváltás lesz 2012-ben.
Markánsabb nyilvánosság
Fazekas Sándor hozzátette: a nyilvánosságban az eddiginél markánsabban szeretné megjeleníteni a Fővárosi Törvényszéket. A tervek szerint újra lesz "arca" a bíróságnak, egy felkészült szóvivő fogja segíteni az újságírók munkáját a hétről hétre adódó jelentősebb perekkel kapcsolatban, az általános kérdésekről, a bíróság előtt álló feladatokról, nehézségekről és eredményekről pedig rendszeres sajtótájékoztatón adnak majd számot a törvényszék vezetői.
Új helyi bíróság jön létre
A rendszerváltás óta újra és újra felmerült a már-már kezelhetetlen méretű helyi bíróság átalakítása, de csak a közelmúltban született meg a döntés, hogy 2013-tól négy kerület - a X., a XIV., a XVI. és a XVII. - kiválásával új helyi bíróság jön létre. Még folyik a megfelelő épület kiválasztása, jelenleg egy Őrs Vezér téri ingatlan tűnik a legesélyesebbnek - mondta el Fazekas Sándor. Azokkal a korábban felmerült ötletekkel kapcsolatban, melyek szerint két vagy akár három részre kellene szabdalni a Fővárosi Bíróságot, Fazekas Sándor megjegyezte: az efféle elképzeléseket sohasem támogatta. Meggyőződése szerint ugyanis a szervezet jó működése nem elsősorban a méretétől, hanem a racionális feltételek kialakításától függ, például az elhelyezéstől, jelen esetben elsősorban a munkaterhek arányosításától, illetve a bírói és bírósági dolgozói létszám bővítésétől.
hirado
2012.01.08. 13:18
t: 109
A Fővárosi Törvényszék elnöke a kontrollált egyszemélyi vezetés híve
Egy év után újra van vezetője az ország legnagyobb bíróságának. A Fővárosi Törvényszék új elnökét, Fazekas Sándort az MTI kérdezte.Egy év után újra van vezetője az ország legnagyobb bíróságának. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék (korábban Fővárosi Bíróság) új elnöke az MTI-nek elmondta: a felelős vezetés híve, és meggyőződése szerint az új igazgatási struktúrában végre megszületnek a bírósági munkateher arányosításához régóta szükséges, partikuláris érdekeken felülemelkedő döntések. A legnagyobb magyar bíróság élén hatéves mandátumát január-5-én megkezdő Fazekas Sándor 51 éves, egyetemi tanulmányai elvégzése után 1985-ben fogalmazó, majd 1988-tól büntetőbíró lett a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, 1992-től egy ötéves cikluson át a Váci Városi Bíróság elnöke volt, 1997-től pedig mintegy három cikluson át a PKKB-é. Fazekas Sándor két évtizedes vezetői tevékenysége alatt is mindvégig látott el bírói feladatokat, 2003-ig ítélkezett, azt követően pedig elnöki teendői mellett nyomozási bírói munkát végzett.
Lehetőség a létszámnövelésre
A napokban kinevezett törvényszéki elnök akár már ebben az évben mintegy 5-10 százalékos bírói és 30 százalékos titkári, tisztviselői létszámnövekedésre lát lehetőséget a nagy nehézségekkel, elhúzódó eljárásokkal küszködő bíróságon, és bízik abban is, hogy nyugat-európai mintára a bírák munkáját jelentősen segítő, az ítélkezést az adminisztratív feladatok átvállalásával tehermentesítő munkacsoportokat rendszeresíthetnek. "Ha a központi régió leterheltsége az országos átlaghoz közelítene, és a munkaterhekkel, a mennyiségi, illetve a speciálisan fővárosra jellemző problémákkal összhangban állna a bírói, illetve segítői létszám, akkor meggyőződésem, hogy nem kerülnének időről időre reflektorfénybe a régió bíróságai, hiszen itt ugyanolyan felkészült és lelkiismeretes bírák dolgoznak, mint az ország más részein. Ez pedig nemcsak az itt dolgozó bírák és a bíróságok szolgáltatásait itt igénybe vevő polgárok miatt lenne fontos, hanem azért is, mert a közvélemény jelentős részben a Budapest bíróságairól szóló hírek alapján alkot véleményt az egész magyar igazságszolgáltatásról" - mondta az új fővárosi bírósági vezető, akit korábbi pályázata, illetve az összbírói értekezlet 54 százalékos támogató véleménynyilvánítása nyomán nevezett ki a napokban Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke.
Érdemi döntések kellenek
A főváros bíróságainak helyzetén akkor lehet javítani, ha érdemi döntések születnek néhány akut probléma megoldására, melyeket a szakemberek többsége már régóta ismer, és a megoldásukat is nagyjából hasonlóan képzeli el. Így például változtatni kell azon, hogy a magasan kvalifikált, az adófizetők számára meglehetősen költséges bírói munkaerő ideje és energiája számottevő részét olyan adminisztratív feladatok ellátásával tölti, amelyeket szakképzett, jogvégzett, de olcsóbb munkaerő, titkárok, jegyzők, igazságügyi alkalmazottak is elvégezhetnének. Az ehhez szükséges pénz úgy tűnik, most rendelkezésre áll. A bírósági költségvetésben 8,6 milliárdos pótelőirányzat szerepel, ebből országszerte 200 új bírósági ügyintézőt és 180 titkárt lehet felvenni - mondta Fazekas Sándor. Hozzáfűzte: reményei szerint a Fővárosi Törvényszék legalább az országos ügyérkezésben betöltött szerepének megfelelően részesül ebből a fejlesztésből.
Bevált a bírósegítő team
Az új kollégák felvételével járó rövid távú többletkiadások hamar megtérülhetnek még akkor is, ha csak szigorúan a költségvetési szempontokat tartjuk szem előtt - hangsúlyozta az új törvényszéki elnök. Elmondta: a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) elnöksége alatt két büntető és egy polgári csoportban kísérleti jelleggel próbálták ki a teammunkát. A Nyugat-Európában már jól bevált bírósegítő teamek egy szakvizsgázott bírósági titkárból, egy felsőfokú végzettségű tisztviselőből és egy bírósági jegyzőből álltak. Sok európai országban a bíró mellett ilyen segítő csapat áll. Nálunk egy ilyen team egyszerre két tanácsot szolgált ki, és az eredmények meggyőzőek voltak, a munka hatékonysága, a befejezett ügyek aránya rövid idő alatt mintegy 50 százalékkal emelkedett - mondta.
Aránytalan terhek
Az új elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország összesen mintegy 2.906 bírájának hozzávetőleg negyede, 747 dolgozik a fővárosban, ám nekik kell megbirkózniuk az országos ügyérkezés legalább harmadával, ez az arány bizonyos ügytípusokban, például a kiemelt büntetőügyekben vagy a nagy gazdasági perekben, cégügyekben az 50 százalékot is meghaladhatja. Miközben vannak országrészek, ahol egy bíró kezén egyszerre 30-40 ügy van, a központi régióban nem ritka, hogy a bírónak 150-160 folyamatos üggyel kell foglalkoznia. Ennek nemcsak a bírák szenvedő alanyai, hanem a jogkereső közönség is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy egy büntető-, vagy polgári ügyben egyes bíróságokon 1-2 hónapon belül megtarthatják az első tárgyalást, míg a fővárosban erre 4-6 hónapot, vagy akár 1 évet is várni kell - mutatott rá.
Versenyfutás az idővel
A Fővárosi Bíróság legutóbbi, Gatter László elnök 2010. októberi lemondását követő átvilágításának 2011 tavaszán nyilvánosságra hozott eredményéről, amely több bírálatot fogalmazott meg, Fazekas Sándor úgy vélekedett: a sietősen készült vizsgálati jelentéshez fűzött észrevételeiket sajnos nem vették figyelembe. Ennek ellenére voltak a jelentésnek megfontolandó megállapításai. A vizsgálati jelentés nem tért ki arra, hogy itt összpontosulnak a nagy terjedelmű, sok vádlottas, kiemelkedő közérdeklődést kiváltó büntetőügyek, a fővárosi székhelyű társaságok sok százmilliós, milliárdos perértékű bonyolult gazdasági perei, közszereplők személyiségi jogi perei, vagy az országos média sajtóperei. Kifejtette: a kiemelt ügyek száma és aránya utóbb visszaigazolta a vizsgálattal kapcsolatos aggályokat. A kiemelt ügyek 40 százaléka a fővárosban folyik: 260 büntető-, 126 gazdasági, és 29 polgári per. Ezekben nagyon nehéz tartani a törvény által előírt határidőket, például a 60 napos tárgyalási időközt, mikor egyszerre több mint száz ügy is lehet folyamatban a bíró kezén. Ráadásul kiemelt ügyből 3-4-nél több nem szerencsés, ha egy bíróhoz kerül, de a fővárosban megesik, hogy 10-15 "áll sorban" egy bírónál.
Az OIT a partikuláris érdekek érvényesítésének terepe volt
A központi régió bíróságainak másik speciális problémája a munkaerő nagy fluktuációja, ami az ország többi bíróságára kevésbé jellemző. Például a PKKB esetében 2003 és 2010 között 143 bírói álláshelyen volt változás, ez több mint 50 százalékos fluktuációt jelent 8 év alatt. Mindezek az eljárások elhúzódásának objektív, nem a központi régió bíráinak, vagy bírósági vezetőnek felróható okok. Régóta nyilvánvaló, hogy a központi régió helyzetén csak a munkaterhek arányosítása segíthet, ám a korábbi vezetési struktúra ezeket a kényelmetlen döntéseket nem vállalta fel. Az 1997-ben létrejött és tavaly év végén megszűnt 15 tagú Országos Igazságszolgáltatási Tanács - amelynek élén a Legfelsőbb Bíróság elnöke állt, tagjai közül pedig kilencen bírók, leginkább megyei, regionális bírósági vezetők voltak - a partikuláris érdekek érvényesítésének terepévé vált, nem utolsósorban éppen a munkateher- és a létszám-arányosításnál. A testületi döntésekben, illetve sok esetben inkább a döntések elodázásban nem volt tetten érhető a konkrét felelősség, a nem nyilvános egyeztetések, alkuk sorozatában mindenki védte a saját szervezeti egységének rövid távú érdekeit, és közben egyre inkább elmaradtak a régóta esedékes változtatások - mondta Fazekas Sándor, aki maga is az OIT elnökhelyettese volt.
Kontrollált egyszemélyi vezetés
Hozzátette: az új igazgatási struktúrában sokkal jobb esélyek vannak a hatékony, gyors, helyi érdekeken felül emelkedő operatív vezetői munkára. Az új szabályozás szerint például az OBH elnöke átviheti az ország egyes bíróságain nyugdíjazás, vagy más okok folytán megürülő álláshelyeket másik bíróságra, ahol nagyobb szükség van munkaerőre. „A magyar igazságszolgáltatás történetében volt egyszemélyi és testületi vezetés is. Én egyértelműen a kontrollált egyszemélyi vezetés híve vagyok, mert vitathatatlan előnye, hogy hatékonyabb, gyorsabb és legalább ilyen fontos, hogy átláthatóbb felelősségi viszonyokat teremt, javítja a számon kérhetőséget a vezetői szinteken is. Ennek az igazgatási formának a hatékonyságát a szakmai vélemények előzetes beszerzése, a döntési alternatívák feltárása, a csapatmunkában végzett széleskörű döntés-előkészítés biztosítja" - hangsúlyozta a Fővárosi Törvényszék új elnöke.
Megoldható a létszámkérdés
A nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre csökkenése alapján bekövetkező tömeges nyugdíjazásról szólva az új törvényszéki elnök elmondta: 2012 első félévében 47 bíró, illetve bírósági vezető vonul nyugállományba a fővárosban, köztük a Budai Központi Kerületi Bíróság elnöke, a Fővárosi Törvényszék büntető és polgári kollégiumának vezetői és a PKKB két elnökhelyettese. Fazekas Sándor hozzátette: eddig 188 pályázó - jelentős részben bírósági titkár - több mint 200 pályázatot adott be a megüresedő álláshelyekre. Az első negyedév végén várható, hogy a jobbára megyei bírósági szintről nyugdíjba vonuló kollégák helyére a kerületi bíróságokról kirendeléssel kerülnek kollégák. Az így megüresedő helyeket pedig azonnal betölthetik az újonnan kinevezett bírák, azaz a kerületi bíróságokon mutatkozó bíróhiány megoldásával nem kell várni 2012. július 1-jéig. Ebben a helyzetben feltehetően több száz folyamatban lévő ügyet kell majd átosztani, a megváltozott eljárási szabályoknak köszönhetően azonban már a büntetőügyekben sem kell az egész bírósági eljárást megismételni.
Méltósággal búcsúzni a nyugdíjba vonulóktól
"Nyugdíjba vonuló kollégáinkat igyekszünk méltósággal elbúcsúztatni. Nyilvánvalóan nem számíthattak arra, hogy így ér véget sok évtizedes pályafutásuk. A történtek megviselték az egész bírói kart, ezt a nehéz lelki helyzetet megértéssel kell kezelni" - mondta Fazekas Sándor, aki megjegyezte azt is, hogy van lehetőség a nyugalmazott bírák tovább foglalkoztatására titkárként. elmondta, hogy meglehetősen nehéz és egyúttal sajnálatosan példátlan időszak is volt a főváros bírái körében az elmúlt több mint egy év, hiszen a Fővárosi Bíróság utolsó elnökének, Gatter Lászlónak a 2010. október végi lemondása, illetve december végi távozása óta eltelt időszakban nem volt kinevezett elnöke az ország legnagyobb bíróságának. Az elmúlt egy év alatt egy elnök és két elnökhelyettes helyett egyetlen vezető, egy elnökhelyettes irányította a bíróságot. A másik elnökhelyettesi poszt csaknem egy éve nincs betöltve, idén nyugdíjba vonul a büntető és polgári kollégium vezetője, így a Fővárosi Törvényszéken is nagyarányú vezetőváltás lesz 2012-ben.
Markánsabb nyilvánosság
Fazekas Sándor hozzátette: a nyilvánosságban az eddiginél markánsabban szeretné megjeleníteni a Fővárosi Törvényszéket. A tervek szerint újra lesz "arca" a bíróságnak, egy felkészült szóvivő fogja segíteni az újságírók munkáját a hétről hétre adódó jelentősebb perekkel kapcsolatban, az általános kérdésekről, a bíróság előtt álló feladatokról, nehézségekről és eredményekről pedig rendszeres sajtótájékoztatón adnak majd számot a törvényszék vezetői.
Új helyi bíróság jön létre
A rendszerváltás óta újra és újra felmerült a már-már kezelhetetlen méretű helyi bíróság átalakítása, de csak a közelmúltban született meg a döntés, hogy 2013-tól négy kerület - a X., a XIV., a XVI. és a XVII. - kiválásával új helyi bíróság jön létre. Még folyik a megfelelő épület kiválasztása, jelenleg egy Őrs Vezér téri ingatlan tűnik a legesélyesebbnek - mondta el Fazekas Sándor. Azokkal a korábban felmerült ötletekkel kapcsolatban, melyek szerint két vagy akár három részre kellene szabdalni a Fővárosi Bíróságot, Fazekas Sándor megjegyezte: az efféle elképzeléseket sohasem támogatta. Meggyőződése szerint ugyanis a szervezet jó működése nem elsősorban a méretétől, hanem a racionális feltételek kialakításától függ, például az elhelyezéstől, jelen esetben elsősorban a munkaterhek arányosításától, illetve a bírói és bírósági dolgozói létszám bővítésétől.
hirado
2012.01.08. 13:18
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
