
Ugyanazok a vallási közösségek szerepelnek a most elfogadott jogszabályban, mint a nyáron jóváhagyott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben.
Az új jogszabályt 256 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
Azok a vallási közösségek, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament.
Változnak ugyanakkor annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá. Ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, a kérelemről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A megsemmisített törvény alapján az egyházi nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani.
Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy a szervezetnek legalább százéves nemzetközi működéssel kell rendelkeznie, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként kell hogy működjön Magyarországon.
Diszkriminatívnak nevezték a jogszabályt a budapesti tüntetésen
Az egyházügyi törvény elfogadása ellen tartottak figyelemfelhívó demonstrációt keresztény evangéliumi egyházak a Kossuth téren. A mintegy kétszáz demonstráló előtt a gyülekezeti vezetők azt hangoztatták, hogy a törvény diszkriminatív, és ki kell állni a lelkiismereti és vallásszabadság mellett. Elmondták, a törvényjavaslat ismét "szektásként" kezeli őket, nem ismeri el felekezetüket.
A demonstráción a Kossuth-szobor előtt felállított színpadon a lelkészek igét hirdettek, valamint zenészek keresztény dalokat játszottak. A mintegy háromórás rendezvény végén Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke a demonstrálók előtt azt mondta: akik a törvényt megszavazzák, azok nincsenek velük; azok ellenük vannak. A kormány az ügyben nem tartott egyeztetést, "diktálnak nekünk, és ezt (...) diktatúrának szokták nevezni" - fogalmazott. A demonstráción megjelent Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.
Az új egyházügyi törvény a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a HIT Gyülekezetét sorolja fel az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak között.
hirado
2011.12.31. 11:14