
A teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak a rezidensek.
Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke elmondta, a következő órákban konzultálni fognak a kollégáikkal az akciójuk további menetét illetően, és hamarosan a közvéleményt is tájékoztatni fogják döntésükről.
Az államtitkár által felvázolt bérrendezésről Papp Magor részleteket nem árult el, csak annyit közölt: érdemi bérrendezési folyamat megkezdése került kilátásba 2012-re, s "ez ad okot a megfontolásra és a tárgyalásra".
Papp Magor azt mondta: több mint 2500 kollégájuk csatlakozásáról van szó, így nagyon sok háttérkonzultációra van szükség; ha kell, a következő 36 órában a rezidensszövetség teljes állománya ezen dolgozik majd, hiszen az az érdekük, hogy megegyezés szülessen.
"Egyelőre semmi nem dőlt el, de előrelépés történt, hogy az ágazat humánerőforrás-katasztrófáját megállítsák" - fogalmazott. A rezidensszövetség felmondóleveles akciója meghirdetésekor azt tűzték ki célul, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát; a kezdő orvosoknak nettó kétszázezer, míg a szakorvosoknak nettó háromszázezer forintos bért, illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek.
Papp Magor csütörtökön az újságíróknak nem árulta el, hogy ezekhez az összegekhez hasonló ajánlatot kapott-e, csak annyit mondott, "jelentős bérrendezésre" van kilátás. Kérdésre válaszolva közölte: jelenleg úgy látják, a bérrendezés forrásai is megvannak.
27 milliárdos pluszpénz az ágazatnak
Előzőleg Szócska Miklós bejelentette: az év végéig összesen 27 milliárd forintos konszolidációs támogatásban részesülnek az állami egészségügyi intézmények, hogy csökkenthessék lejárt tartozásaikat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára hozzátette: ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatók "tiszta lappal indulhatnak" jövőre, és az intézkedés hozzájárul a munkahelyek megtartásához, a bérek rendezéséhez.
Közlése szerint azáltal, hogy az intézmények megszabadulnak a késedelmi kamatok és a tartozások átütemezésének költségeitől, a jövőben többet foglalkozhatnak majd emberierőforrás-fejlesztéssel. Mint hozzátette, a rendszer átszervezése a jövő évben meghozza majd gyümölcsét, a jövő év szlogenje az lesz: "mindent a bérekre". Az egészségbiztosítási alap egyenlegjavulásából származó 27 milliárd forintot az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (OEP) december 31-ig utalja át az intézményeknek, amelyek lejelentett teljesítményeik alapján arányosan részesülhetnek a forrásból. Szócska Miklós kiemelte, a mostani intézkedéssel együtt az elmúlt időszakban már összesen 64,1 milliárd forint került az egészségügyi ágazatba.
Ezzel kapcsolatban Papp Magor újságíróknak azt mondta: a magyar kormányoknak az ágazatban dolgozókkal szemben immár több évtizedes "adósságállományuk van" amiatt, hogy ilyen alacsony bérek alakultak ki. Hozzátette, az orvosmigráció 2011-ben újabb csúcsot döntött, csaknem 1200-an igényeltek külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt, így kardinális kérdés, hogy az orvosok teljes rétegének a bérrendezése 2012-ben megkezdődhet-e.
Cserháti Péter helyettes államtitkár kifejtette: a közelmúltban bejelentett úgynevezett kasszasöprés eredményeként 21 milliárd forintot osztottak szét az ágazatban. További fél-fél milliárd forint jutott a mentőszolgálatnak, a gyógyszerhiány rendezésére, és 3,5 milliárd érkezett a háziorvosi ellátásba. Emellett a központi költségvetés terhére 6 milliárd forintot fordítottak a Honvédkórház fejlesztésére. Mindezeken felül a népegészségügyi termékadó korábbi 3,4 milliárdos bevétele kiegészült 2,2 milliárd forinttal. Így az összesen már 5,6 milliárd forintos forrásból nem 42 ezer, hanem 69 ezer dolgozó kaphat körülbelül háromhavi pótlékot - tette hozzá.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta: az összességében több mint hatvanmilliárd forintos konszolidációval sikerült megőrizni az intézmények stabilitását, a betegellátás biztonságát. Ezáltal a jövőben minden területen a humán erőforrás megtartására tudnak majd koncentrálni - tette hozzá. Kitért arra: a felmondólevelek és nyilatkozatok aktiválódására mind ágazati, mind intézményi szinten több forgatókönyvvel is készülnek; a konkrét számok ismeretében megteszik a szükséges lépéseket.
Mint kifejtette, jelenleg még nem tudják, hogy az egyes intézményeknél hány felmondás várható, illetve milyen arányban utasítják vissza a dolgozók az önként vállalt túlmunkát. Kiemelte, hogy vannak prioritások, ilyen a sürgősségi ellátás, amelyet mindenképpen biztosítani kell. Viszont ha ezek a kollégák valóban úgy döntenek, hogy kilépnek a rendszerből, akkor a megmaradó forrásokból kell megszervezni az ellátást ismertette Rácz Jenő.
Szócska Miklós azt mondta, az egészségügyi ágazat és az intézmények továbbra is bíznak abban, hogy a letétbe helyezett felmondóleveleket a dolgozók nem érvényesítik. Mindenesetre a kormány szerdán határozatot hozott arról, hogy készüljön egy akcióterv az esetleges ellátási zavarok megelőzésére, illetve kiküszöbölésre. Az államtitkár hangsúlyozta: egy gazdasági válság közepette nem lehet garanciát vállalni arra, hogy mi lesz holnapután. A kormány ugyanakkor továbbra is elkötelezett az egészségügy megmentése iránt; érdekük, hogy a következő fél évben rendbe tegyék az ágazatot tette hozzá Szócska Miklós.
hirado
2011.12.30. 11:02