HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Új szervezet jöhet létre a jegybank és a PSZÁF helyett
Ezek ellátására egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról mai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága.
Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-jén hatályba is lépne.
A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.
Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.
Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolja, hogy „a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése”.
Az indoklás kitér arra, hogy a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyelet az országok többségében a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális felügyeletre, azaz a pénzügyi intézmények kockázatának egyedi vizsgálatára többféle modell létezik. Azonban több olyan nemzetközi példa is van, ahol mindkét feladatot a központi bank látja el.
Az egységes modell melletti érvként említi a bizottsági indoklás, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi felügyelet ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők.
A világ pénzpiacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a közös helyzetértékelés és a gyors döntéshozatal. Az egy szervezeten belüli makro- és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra – érvelnek az előterjesztők.
A kormány még nem tárgyalta, a KDNP még nem döntött
A kormány még nem tárgyalt a kezdeményezésről, amely szerint egyesíthetnék az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit – tudatta a kormányszóvivői iroda.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) sajtóirodájánál pedig azt közölték, hogy a párt a szavazásig alakítja ki álláspontját a módosító indítványról.
MSZP: kizárólag Simor menesztése a cél
Az MSZP szerint kizárólag Simor András eltávolítását szolgálja a javaslat. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő elképesztőnek nevezte az indítványt és a beterjesztés módját is. Azt mondta: kevéssel dél előtt SMS-ben értesítették, hogy délután ülést tart és egy módosító javaslatot tárgyal meg az alkotmányügyi bizottság. A titkárság arra azonban nem tudott válaszolni, hogy az indítvány miről szól, ugyanis még nem érkezett meg.
Az ülésen kiosztották az előterjesztést, majd rögtön meg is kezdődött a vita, így a javaslat tanulmányozására néhány másodperc maradt – folytatta a szocialista politikus. Megjegyezte: bár az ügy jelentősége megkívánta volna, szakértőkkel nem tudtak egyeztetni róla, így érdemben az átszervezés indokoltságát sem tudta mérlegelni az ellenzék. Bárándy Gergely szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy annak egyetlen célja Simor András jegybankelnök eltávolítása, akit „közismerten régóta utál a kormány”.
Az MSZP-s politikus kifejtette: a Fidesz–KDNP korábban hasonlóképpen, szervezeti átalakításra hivatkozva váltotta le mandátumának lejárta előtt a Költségvetési Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, miként a mostani javaslat is megszüntetné Simor András elnöki megbízását.
Bárándy Gergely szerint az a közös ezekben a szervezetekben, hogy vezetőik bírálták a kabinet egyes döntéseit. Ezért – tette hozzá – a kormányoldal ürügyet keresett elmozdításukra, és a szervezeti változtatásban találta meg azt.
LMP: veszélyben az utolsó demokratikus intézmény
Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök az MNB-t is „einstandolja, és ezzel a lépéssel az utolsó szöget veri a magyar demokratikus intézményrendszer koporsójába” – jelentette ki Vágó Gábor.
A párt választmányi szóvivője szerint az LMP megdöbbenéssel fogadta a módosító indítványt, mert így a kormány az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék után az „utolsó demokratikus intézményt”, az MNB-t is „bevonja a narancsuralmi rendszerbe”.
A képviselő a módosító javaslat kapcsán azt valószínűsítette, hogy Fidesz „propagandarendszere” a következő napokban és hetekben nemzetközi példákkal támasztja majd alá az összevonás szükségességét.
„A pártállam már épül, az út végére értünk” – jelentette ki Vágó Gábor, aki azért is furcsállja a módosító indítványt, mert a kormányoldal kedd este egy, az MNB-ről szóló, de teljesen más koncepció alapján készült törvényjavaslatot nyújtott be.
A politikus azt mondta: most „mindenkinek az a feladata, aki a magyar köztársaság helyreállításért küzd, hogy áttekintsük, milyen károkat okozott Orbán Viktor, és újra megteremtsük a köztársaság alapjait”.
Jobbik: jogilag aggályos
A Jobbik szerint az MNB és a PSZÁF összevonásáról szóló javaslat valódi célja, hogy megvonják Simor András jegybankelnöktől a jogköreit – közölte Lenhardt Balázs.
A politikus szerint viszont a megoldás jogilag aggályos, hiszen két teljesen különböző hatás- és feladatkörrel rendelkező szervezetet vonnának össze. A Jobbik ugyanakkor támogatná Simor András MNB-elnök eltávolítását a posztjáról, mert szerintük nem Magyarország és a magyar emberek érdekeit szolgálja munkájával.
Farkas István: kevés hozadék, annál több probléma
Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának volt elnöke szerint „vérfagyasztó”, hogy „tízperces bizottsági vita” alapján, néhány nap alatt dőlhetnek el olyan súlyos kérdések, mint a jegybank és a felügyelet összevonása.
A pénzügyi szakember előrebocsátotta, hogy nem ismeri az előterjesztés indoklását. Leszögezte: a világban sokféle megoldás van, előfordul, hogy a bankfelügyelet a jegybankokhoz tartozik. Viszont arra már nemigen akad példa, hogy olyan integrált típusú felügyelet, mint a magyar, ahol a bankokon kívül a tőkepiacok és a biztosítók is a felügyelethez tartoznak, egy intézménybe szerveznének a jegybanki hatáskört gyakorló intézménnyel. Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a jegybankok aktív monetáris politikát folytatnak, köztük nyílt piaci műveleteket is. Ez utóbbi helyzetben ugyanis a szervezetnek saját magát kellene felügyelnie – mutatott rá.
Emlékeztetett: néhány éve már vizsgálták ezt a lehetőséget Magyarországon. Akkor egyebek között éppen ezen érvek alapján vetették el a szervezetek összevonását. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy egy ilyen intézkedés kevés hozadékkal járna, viszont annál több nehezen kezelhető problémát okozna. Természetesen az összevonás nem okozna fennakadást, ha a szervezetek az összevont új intézményben megőriznék önállóságukat, de akkor meg mi értelme lenne az összevonásnak? – tette fel a kérdést Farkas István.
hirado
2011.12.14. 20:09
t: 51
Új szervezet jöhet létre a jegybank és a PSZÁF helyett
Ezek ellátására egy új szervezet jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja azt a módosító indítványt, amelynek benyújtásáról mai ülésén döntött a parlament alkotmányügyi bizottsága.Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény, pontosabban az új jegybanktörvény vagy a PSZÁF-törvény rendelkezhetne. Az előbbit kedden terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek, és már 2012. január 1-jén hatályba is lépne.
A bizottsági javaslatról pénteki rendkívüli ülésén dönthet a parlament, a törvényről pedig egy héttel később, december 23-án szavazhat a Ház az ülésterv szerint.
Az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki hat évre, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne mindaddig, amíg elnöki megbízatásuk tartott volna. Ezután az államfő nevezhet ki új alelnököt.
Az alkotmányügyi bizottság az összevonás lehetőségének megteremtését azzal indokolja, hogy „a pénzügyi piacok integrálódásával, a banki és az egyéb pénzügyi tevékenység közötti határok elmosódásával új kihívások jelentek meg a pénzügyi szektorban, amelyekre lehetséges megoldást jelenthet a pénzügyi intézmények felügyeleti tevékenységének és a jegybanki tevékenységnek az egyesítése”.
Az indoklás kitér arra, hogy a makroprudenciális, vagyis rendszerszintű felügyelet az országok többségében a jegybanki feladatok közé tartozik, a mikroprudenciális felügyeletre, azaz a pénzügyi intézmények kockázatának egyedi vizsgálatára többféle modell létezik. Azonban több olyan nemzetközi példa is van, ahol mindkét feladatot a központi bank látja el.
Az egységes modell melletti érvként említi a bizottsági indoklás, hogy a jegybanki tevékenység során felhalmozódott információk, a jegybank pénzügyi közvetítő rendszerben betöltött szerepe, tekintélye és függetlensége mind a pénzügyi felügyelet ellátását segítő, hatékonyságát növelő tényezők.
A világ pénzpiacain jelenleg zajló folyamatok során kulcsfontosságú lehet a közös helyzetértékelés és a gyors döntéshozatal. Az egy szervezeten belüli makro- és mikroprudenciális felügyelet megvalósítása megfelelő válasz lehet ezekre az új kihívásokra – érvelnek az előterjesztők.
A kormány még nem tárgyalta, a KDNP még nem döntött
A kormány még nem tárgyalt a kezdeményezésről, amely szerint egyesíthetnék az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit – tudatta a kormányszóvivői iroda.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) sajtóirodájánál pedig azt közölték, hogy a párt a szavazásig alakítja ki álláspontját a módosító indítványról.
MSZP: kizárólag Simor menesztése a cél
Az MSZP szerint kizárólag Simor András eltávolítását szolgálja a javaslat. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő elképesztőnek nevezte az indítványt és a beterjesztés módját is. Azt mondta: kevéssel dél előtt SMS-ben értesítették, hogy délután ülést tart és egy módosító javaslatot tárgyal meg az alkotmányügyi bizottság. A titkárság arra azonban nem tudott válaszolni, hogy az indítvány miről szól, ugyanis még nem érkezett meg.
Az ülésen kiosztották az előterjesztést, majd rögtön meg is kezdődött a vita, így a javaslat tanulmányozására néhány másodperc maradt – folytatta a szocialista politikus. Megjegyezte: bár az ügy jelentősége megkívánta volna, szakértőkkel nem tudtak egyeztetni róla, így érdemben az átszervezés indokoltságát sem tudta mérlegelni az ellenzék. Bárándy Gergely szerint ugyanakkor nyilvánvaló, hogy annak egyetlen célja Simor András jegybankelnök eltávolítása, akit „közismerten régóta utál a kormány”.
Az MSZP-s politikus kifejtette: a Fidesz–KDNP korábban hasonlóképpen, szervezeti átalakításra hivatkozva váltotta le mandátumának lejárta előtt a Költségvetési Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnökét, miként a mostani javaslat is megszüntetné Simor András elnöki megbízását.
Bárándy Gergely szerint az a közös ezekben a szervezetekben, hogy vezetőik bírálták a kabinet egyes döntéseit. Ezért – tette hozzá – a kormányoldal ürügyet keresett elmozdításukra, és a szervezeti változtatásban találta meg azt.
LMP: veszélyben az utolsó demokratikus intézmény
Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök az MNB-t is „einstandolja, és ezzel a lépéssel az utolsó szöget veri a magyar demokratikus intézményrendszer koporsójába” – jelentette ki Vágó Gábor.
A párt választmányi szóvivője szerint az LMP megdöbbenéssel fogadta a módosító indítványt, mert így a kormány az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék után az „utolsó demokratikus intézményt”, az MNB-t is „bevonja a narancsuralmi rendszerbe”.
A képviselő a módosító javaslat kapcsán azt valószínűsítette, hogy Fidesz „propagandarendszere” a következő napokban és hetekben nemzetközi példákkal támasztja majd alá az összevonás szükségességét.
„A pártállam már épül, az út végére értünk” – jelentette ki Vágó Gábor, aki azért is furcsállja a módosító indítványt, mert a kormányoldal kedd este egy, az MNB-ről szóló, de teljesen más koncepció alapján készült törvényjavaslatot nyújtott be.
A politikus azt mondta: most „mindenkinek az a feladata, aki a magyar köztársaság helyreállításért küzd, hogy áttekintsük, milyen károkat okozott Orbán Viktor, és újra megteremtsük a köztársaság alapjait”.
Jobbik: jogilag aggályos
A Jobbik szerint az MNB és a PSZÁF összevonásáról szóló javaslat valódi célja, hogy megvonják Simor András jegybankelnöktől a jogköreit – közölte Lenhardt Balázs.
A politikus szerint viszont a megoldás jogilag aggályos, hiszen két teljesen különböző hatás- és feladatkörrel rendelkező szervezetet vonnának össze. A Jobbik ugyanakkor támogatná Simor András MNB-elnök eltávolítását a posztjáról, mert szerintük nem Magyarország és a magyar emberek érdekeit szolgálja munkájával.
Farkas István: kevés hozadék, annál több probléma
Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának volt elnöke szerint „vérfagyasztó”, hogy „tízperces bizottsági vita” alapján, néhány nap alatt dőlhetnek el olyan súlyos kérdések, mint a jegybank és a felügyelet összevonása.
A pénzügyi szakember előrebocsátotta, hogy nem ismeri az előterjesztés indoklását. Leszögezte: a világban sokféle megoldás van, előfordul, hogy a bankfelügyelet a jegybankokhoz tartozik. Viszont arra már nemigen akad példa, hogy olyan integrált típusú felügyelet, mint a magyar, ahol a bankokon kívül a tőkepiacok és a biztosítók is a felügyelethez tartoznak, egy intézménybe szerveznének a jegybanki hatáskört gyakorló intézménnyel. Különösen igaz ez azokban az országokban, ahol a jegybankok aktív monetáris politikát folytatnak, köztük nyílt piaci műveleteket is. Ez utóbbi helyzetben ugyanis a szervezetnek saját magát kellene felügyelnie – mutatott rá.
Emlékeztetett: néhány éve már vizsgálták ezt a lehetőséget Magyarországon. Akkor egyebek között éppen ezen érvek alapján vetették el a szervezetek összevonását. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy egy ilyen intézkedés kevés hozadékkal járna, viszont annál több nehezen kezelhető problémát okozna. Természetesen az összevonás nem okozna fennakadást, ha a szervezetek az összevont új intézményben megőriznék önállóságukat, de akkor meg mi értelme lenne az összevonásnak? – tette fel a kérdést Farkas István.
hirado
2011.12.14. 20:09
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
