
Schmitt Pál köztársasági elnök együttműködést sürgetett a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének elején tartott beszédében, mivel szerinte a budapestiek által joggal elvárt fejlesztés csak így valósítható meg. Az államfő kifejtette: Budapest "hatalmas öröklött adósságállománnyal küzd" ugyan, de az - akár a főváros és a kerületek forrásvitája, akár a politikai pártok motivációi miatt kialakult - érdekellentéteket félre kell tenni. A választók tavaly "egyértelmű, erős legitimitású többséget" küldtek a közgyűlésbe, "erős felhatalmazású" főpolgármesterrel - idézte fel. Úgy fogalmazott, hogy ezzel kifejezték szándékukat a két évtized utáni fordulatra.
Ez a szándék csak részben politikai természetű, sokkal inkább egy erős Magyarországról és benne egy erős Budapestről, a rendteremtés igényéről, az érezhető fejlődésről és az összefogás, a közös munka szükségességéről szól - mondta. Megjegyezte: nem egy 23 kerületre felosztott, hanem egy egységes fővárosra van szükség. Schmitt Pál a városvezetés által összeállított úgynevezett zöld könyvvel kapcsolatban emlékeztetett: a bevezetőjében Tarlós István úgy fogalmazott, hogy a fővárosi lépések három fő csapásirányban haladnak: először a már megkezdett rendteremtés folytatása, azután a válsághelyzet elkerülésére megtett azonnali beavatkozások sora jön. Mindezekkel összhangban pedig a hosszú távon kiszámítható működés megalapozása - fűzte hozzá.
A köztársasági elnök kiemelte: eddig is mélyreható változások történtek már például a város üzemeltetésében. Schmitt Pál üdvözölte, hogy az átalakítás "vezérfonala" egy tisztább, átláthatóbb és költséghatékonyabb rendszer kialakítása volt, és hogy ez a megoldás a megtakarításokban máris eredményeket hozott. Az államfő arra biztatta a közgyűlést, hogy továbbra is a költségek csökkentése, a közpénzekkel való józan gazdálkodás legyen a mérce. Mint hangoztatta, csak így szerezhető vissza az emberek bizalma, hogy a magukénak érezzék a fővárost. A cél az, hogy a kérdésre, hol szeretnének élni, egyre többen válaszolják: "természetesen Budapesten" - tette hozzá.
LMP: veszélyben az oktatás és a kultúra
Az LMP szerint veszélybe kerül az oktatás és a kultúra Budapesten, mivel a 2012-es költségvetési koncepció, amelyről szerdai ülésén tárgyal a közgyűlés, forráskivonásokat tartalmaz ezeken a területeken.
Hanzély Ákos, a párt képviselője a közgyűlés előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a koncepcióban 5-10 milliárdos megszorításokat vannak, az oktatási szektor az ellehetetlenülés szélére kerül, mivel 3-5 százalékkal kevesebb juthat erre a területre, a kultúrából pedig "kiszállhat" Budapest, ami intézménybezárásokkal járhat.
A képviselő szerint megszorítás, leépülés és jövőfelélés maradt a nemzet fővárosa programból, és elkeserítőnek nevezte, hogy ez egy hosszan tartó folyamat egyik állomása csak. Budapest elvesztette adóbevételeinek egy részét, a kerületek erősebbek lettek, és sajnálatos, hogy annak ellenére sincs a fővárosnak nagyobb érdekérvényesítő képessége, hogy több képviselő az Országgyűlésben is dolgozik - mondta.
MSZP: a fideszes kormányzás árát Budapest fizeti meg
Az MSZP szerint a fideszes kormányzás árát megint a budapestiek fizetik meg, aminek legújabb bizonyítéka az iparűzési adó 25 százalékos emelése. (Négy kormánypárti, fővárosi politikus javaslata a jelenlegi 2-ről 2,5 százalékra emelné az iparűzési adó mértékét. A többletet a Fővárosi Közgyűlés használhatná fel a BKV finanszírozására.)
Horváth Csaba frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kérdezte: "valóban ez a sarc lesz a végső?" Mint mondta, a fővárosiak naponta 14-16 milliárd forintot "tesznek a közös kalapba", így három nap alatt befizetik az iparűzési adó emeléséből tervezett 50 milliárdos plusz bevételt. Az MSZP azt kéri a kormánytól, hogy ezt fizesse ki Budapestnek ahelyett, hogy újabb sarcokat vetnek ki, mert ezzel több tízezer munkahelyet veszélyeztetnek.
A 2012-es fővárosi költségvetési koncepcióval kapcsolatban azt mondta, az elmúlt napok történései miatt "értéktelen papírhalmazzá" vált, nem tárgyalható, ezért a visszavonását kéri. Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes hozzátette: úgy szüntetnek meg húsz év alatt felépített szociális és oktatási vívmányokat, hogy 12 milliárdos tartalékot képeznek. Azt javasolta, vegyék le napirendről a koncepció tárgyalását, és várják meg, mi lesz a helyzet laz országos költségvetés újratervezése és az IMF-tárgyalások után.
hirado
2011.12.14. 10:20