HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Munka, gázellátási vészhelyzet és közbeszerzés – ezekről döntött a T. Ház
A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi - 1992-ben hozott - törvényt felváltó jogszabályt, amelyre az ellenzéki frakciók nemet mondtak.
Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A mostani szabályozáshoz képest nő - kétszázról 250 órára emelkedik - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni. Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.
Orbán szerint jó, az ellenzék szerint nem az új Munka törvénykönyve
Az új Munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet - mondta a miniszterelnök a Munka törvénykönyvéről szóló javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben. Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen, jobban kellett volna szabályozni az adott kérdést, mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak.
A kormányfő azt mondta, úgy látja, egyetértés van a kormányzat és az ellenzék között abban, hogy munkaalapú társadalmat kell kiépíteni Magyarországon, az embereknek pedig tisztességes munkáért tisztességes bért kell kapniuk. A munkásvédelem kérdésében eltérnek a vélemények - jelentette ki hozzátéve, hogy ma elfogadhatatlanul kiszolgáltatottak a munkavállalók, de szerinte a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megvédjék a munkásokat, ezért a munkásvédelem első számú felelőse a kormány.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár zárszavában arra tért ki, hogy a kormány azokkal a szakszervezetekkel kereste a megállapodást, amelyek erre nyitottak voltak, és nem ragaszkodtak a jelenlegi Munka törvénykönyvéhez. A regionális minimálbér bevezetésével kapcsolatos ellenzéki aggályokra úgy reagált: ez csak egy lehetőség, amely akkor válhat szükségessé, ha így menthetők meg munkahelyek egy térségben.
MSZP: az embereknek többet kell majd dolgozniuk
A záróvitában az MSZP képviselői arról beszéltek, hogy az új Munka törvénykönyve alapján az embereknek többet kell majd dolgozniuk ugyanannyi vagy kevesebb pénzért. Bírálták egyebek mellett a regionális minimálbér bevezetésének lehetőségét, és megerősítő népszavazást sürgettek az új jogszabályról. A szocialista Gúr Nándor megjegyezte, hogy pártja több mint ötszáz módosító indítványa közül egyet sem támogatott a kormányoldal.
Ezt mondta az LMP és a Jobbik
Az LMP szerint az új törvénykönyvvel nem lesz több munkahely, a Jobbik pedig a többi között arról beszélt, hogy a kabinet ellehetetleníti a szakszervezetek létét.
Lesz földgázellátási vészhelyzet, de kevesebb szabály védi az alvállalkozókat
A földgázellátási vészhelyzet három fokozatát, és a távhőszolgáltatás keresztfinanszírozásának tiltását is tartalmazzák az energetikai törvények módosításai, míg a közbeszerzési törvényből kikerültek egyes, az alvállalkozókat védő szabályok - a törvényt kedden 249 igen, 44 nem és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.
A földgáz-, a földgáz készletezési-, a villamos energia-, a bányászati-, a hulladékgazdálkodási-, valamint a távhő-, és a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról szóló törvényt módosította az eredeti javaslat, amelyhez a végszavazás előtt az alkotmányügyi bizottság ugyanakkora terjedelemben - 13 oldalon - fűzte hozzá a január első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény módosítását.
A záró vitában több ellenzéki képviselő - Lamperth Mónika (MSZP) és Jávor Benedek (LMP) - egyaránt azt kifogásolta, hogy a kormány az energetikai tárgyú törvényben akarja módosítani a közbeszerzési törvényt, holott az arról szóló előterjesztés néhány hete szerepelt a Ház napirendjén. Ipkovich György (MSZP) a megújuló energia közlekedési célú felhasználására kérdezett rá.
Fónagy János államtitkár zárszavában azt mondta, a közbeszerzési szabályok módosítását egy európai irányelv átültetése tette szükségessé. Hozzátette: meggyőződése, hogy az előterjesztés pontossága ugyan kodifikációs követelmény, de a hiányzó hiátusok pótlása a jogalkotó kötelessége.
Az illetékes miniszter dönt a biztonsági földgázkészlet felhasználásáról
A földgázellátásról szóló törvény kiegészült a vészhelyzet három fokozatával. Az első az ellátási zavar, amelyet nem definiál a módosítás. A második lépcső a földgázellátási válsághelyzet I. fokozata, amely alatt azt kell érteni, hogy a gázellátás és felhasználás egyensúlya annyira megbomolhat, hogy azt már a szokásos eszközökkel nem lehet helyreállítani, vagy az igények meghaladják a beszerzési lehetőségeket. Az ellátási válsághelyzet II. fokozata akkor következik be, amikor az első fokozat - a közvetlen veszély - már ténnyé válik. A válsághelyzetről az illetékes miniszter - határozatban - dönt. Amennyiben szükséges, akkor a miniszter a válsághelyzetben - de már rendeletben - dönt a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról.
A távhőszolgáltatóknak tilos lesz a keresztfinanszírozás. Az egyes tevékenységeket - telephelyenként - külön kell könyvelniük és azt független könyvvizsgáló auditálja. Emellett nyereségkorlátot épít be a távhő törvénybe a módosítás. Továbbra is fizetheti a távhő számlát a tulajdonos helyett a bérlő, de azért a tulajdonos kezesként felel. Az energetikai szabályok február 1-én lépnek hatályba, szemben a közbeszerzési törvényt módosító blokkal, amely már december 27-én hatályos lesz. Erről az indoklás csak annyit mond, hogy megelőzi a korábban elfogadott törvény hatályba lépését.
Kiegészítésként került be a törvénybe két engedmény. Az első a közfoglalkoztatás keretében előállított árukra és szolgáltatásokra megszünteti a közbeszerzési kényszert, míg a másodikban ugyan ezt teszi a bankhitelekre. Ez utóbbi indoklása az, hogy sok hitel-tender lett eredménytelen, és így az ajánlatkérők uniós támogatástól estek el.
Több változás lesz az építőiparban
A közbeszerzési törvény módosítása több helyütt érinti az építőipart. Például változik a beszámítás szabálya is. Az eredeti szöveg szerint az ajánlatkérő az általa fizetendő összegbe csak az ajánlattevővel szembeni, általa elismert - egynemű és lejárt - követelését számíthatja be. A folytatás - hogy ez nem sértheti az alvállalkozók jogait - kimaradt a módosított szövegből.
Hasonlóan - az alvállalkozókra előnyös - más szabályok is kikerültek a törvényből. Például az, hogy az 500 ezer forintnál nagyobb értékű munkát végző alvállalkozót az ajánlatkérő közvetlenül kifizetheti, vagy az ajánlattevő csak olyan mértékben engedményezheti - és terhelheti zálogjoggal - a neki járó pénzt, hogy az ne veszélyeztesse az alvállalkozók kifizetését. Szintén kimaradt az a szabály, amely kivette a csődvagyonból az alvállalkozónak járó összeget.
Kimaradt a szövegből az a szabály is, amely szerint az alvállalkozó nem vehet igénybe, a saját teljesítményének 25 százalékát meghaladó (szub)alvállalkozót. Az ország biztonsága szempontjából fontos - minősített - beszerzések, illetve a védelmi beszerzések kikerülnek a kötelező közbeszerzésből. Ugyanakkor az ezek kapcsán keletkező jogviták a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörében maradnak. Az ilyen ügyekben eljáró biztosnak azonban megfelelő szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie. Az ilyen tárgyalások mindig zártak.
Jelenleg az ajánlattevők a kizáró okok fenn nem állásáról, közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozhatnak. A jövőben a gazdasági- vagy a szakmai kamara is hitelesítheti a nyilatkozatokat. Az indoklás szerint a módosítás olcsóbbá teszi az ajánlattételt.
Az ülés elején megválasztották az új bírói vezetőket
Az Országgyűlés titkos szavazáson választotta meg az új bírósági vezetőket: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó OBH elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter lesz, mindkettejük megbízatása kilenc évre szól.
Darák Péter azt reméli, hogy az ítélkezés egységessé, gyorssá válik, a bírósági szervezet megújul, a jogkeresők pedig elégedettek lesznek. A Kúria most megválasztott elnöke a bíróság igazgatási szervezetének átalakításától azt várja, hogy az ítélkezés egységessé, gyorssá válik, a bírósági szervezet megújul, a jogkeresők pedig elégedettek lesznek.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szintén ma megválasztott elnöke legfontosabb feladatának a bírói kar és az ügyfelek lehető legteljesebb kiszolgálásának biztosítását nevezte. Az új bírósági vezetők a megválasztásuk utáni sajtótájékoztatójukon beszéltek minderről.
hirado
2011.12.14. 10:08
t: 36
Munka, gázellátási vészhelyzet és közbeszerzés – ezekről döntött a T. Ház
A képviselők az MSZP kezdeményezésére név szerinti szavazással fogadták el a jelenlegi - 1992-ben hozott - törvényt felváltó jogszabályt, amelyre az ellenzéki frakciók nemet mondtak.Az alapszabadság húsz nap marad. A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. Az új törvény alapján a védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, azonban a munkaadó felmondással a határozatlan időtartamú munkaviszonyt csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A mostani szabályozáshoz képest nő - kétszázról 250 órára emelkedik - a rendkívüli munkaidő éves korlátja, a kollektív szerződésben pedig legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni. Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg, így annak meghatározásakor figyelembe kell venni az egyes nemzetgazdasági ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is.
Orbán szerint jó, az ellenzék szerint nem az új Munka törvénykönyve
Az új Munka törvénykönyve nem száz százalékban a kormányzati szándékot tükrözi, ugyanis az érdekképviseletekkel létrejött megállapodás között olyan pontok is vannak, amelyekkel a kabinet nem ért egyet - mondta a miniszterelnök a Munka törvénykönyvéről szóló javaslat keddi záróvitájában, az Országgyűlésben. Orbán Viktor kifejtette: bár a megállapodásnak több olyan pontja is van, amellyel a kormány nem ért egyet, mert úgy véli, másképpen, jobban kellett volna szabályozni az adott kérdést, mégis elfogadott érdek-képviseleti álláspontokat, és "valódi kompromisszumokat kötött". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormánynak felelősséget kell vállalnia a törvény olyan szövegrészeiért is, amelyek kompromisszumosak.
A kormányfő azt mondta, úgy látja, egyetértés van a kormányzat és az ellenzék között abban, hogy munkaalapú társadalmat kell kiépíteni Magyarországon, az embereknek pedig tisztességes munkáért tisztességes bért kell kapniuk. A munkásvédelem kérdésében eltérnek a vélemények - jelentette ki hozzátéve, hogy ma elfogadhatatlanul kiszolgáltatottak a munkavállalók, de szerinte a szakszervezetek aligha lesznek képesek arra, hogy megvédjék a munkásokat, ezért a munkásvédelem első számú felelőse a kormány.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár zárszavában arra tért ki, hogy a kormány azokkal a szakszervezetekkel kereste a megállapodást, amelyek erre nyitottak voltak, és nem ragaszkodtak a jelenlegi Munka törvénykönyvéhez. A regionális minimálbér bevezetésével kapcsolatos ellenzéki aggályokra úgy reagált: ez csak egy lehetőség, amely akkor válhat szükségessé, ha így menthetők meg munkahelyek egy térségben.
MSZP: az embereknek többet kell majd dolgozniuk
A záróvitában az MSZP képviselői arról beszéltek, hogy az új Munka törvénykönyve alapján az embereknek többet kell majd dolgozniuk ugyanannyi vagy kevesebb pénzért. Bírálták egyebek mellett a regionális minimálbér bevezetésének lehetőségét, és megerősítő népszavazást sürgettek az új jogszabályról. A szocialista Gúr Nándor megjegyezte, hogy pártja több mint ötszáz módosító indítványa közül egyet sem támogatott a kormányoldal.
Ezt mondta az LMP és a Jobbik
Az LMP szerint az új törvénykönyvvel nem lesz több munkahely, a Jobbik pedig a többi között arról beszélt, hogy a kabinet ellehetetleníti a szakszervezetek létét.
Lesz földgázellátási vészhelyzet, de kevesebb szabály védi az alvállalkozókat
A földgázellátási vészhelyzet három fokozatát, és a távhőszolgáltatás keresztfinanszírozásának tiltását is tartalmazzák az energetikai törvények módosításai, míg a közbeszerzési törvényből kikerültek egyes, az alvállalkozókat védő szabályok - a törvényt kedden 249 igen, 44 nem és tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés.
A földgáz-, a földgáz készletezési-, a villamos energia-, a bányászati-, a hulladékgazdálkodási-, valamint a távhő-, és a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról szóló törvényt módosította az eredeti javaslat, amelyhez a végszavazás előtt az alkotmányügyi bizottság ugyanakkora terjedelemben - 13 oldalon - fűzte hozzá a január első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény módosítását.
A záró vitában több ellenzéki képviselő - Lamperth Mónika (MSZP) és Jávor Benedek (LMP) - egyaránt azt kifogásolta, hogy a kormány az energetikai tárgyú törvényben akarja módosítani a közbeszerzési törvényt, holott az arról szóló előterjesztés néhány hete szerepelt a Ház napirendjén. Ipkovich György (MSZP) a megújuló energia közlekedési célú felhasználására kérdezett rá.
Fónagy János államtitkár zárszavában azt mondta, a közbeszerzési szabályok módosítását egy európai irányelv átültetése tette szükségessé. Hozzátette: meggyőződése, hogy az előterjesztés pontossága ugyan kodifikációs követelmény, de a hiányzó hiátusok pótlása a jogalkotó kötelessége.
Az illetékes miniszter dönt a biztonsági földgázkészlet felhasználásáról
A földgázellátásról szóló törvény kiegészült a vészhelyzet három fokozatával. Az első az ellátási zavar, amelyet nem definiál a módosítás. A második lépcső a földgázellátási válsághelyzet I. fokozata, amely alatt azt kell érteni, hogy a gázellátás és felhasználás egyensúlya annyira megbomolhat, hogy azt már a szokásos eszközökkel nem lehet helyreállítani, vagy az igények meghaladják a beszerzési lehetőségeket. Az ellátási válsághelyzet II. fokozata akkor következik be, amikor az első fokozat - a közvetlen veszély - már ténnyé válik. A válsághelyzetről az illetékes miniszter - határozatban - dönt. Amennyiben szükséges, akkor a miniszter a válsághelyzetben - de már rendeletben - dönt a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról.
A távhőszolgáltatóknak tilos lesz a keresztfinanszírozás. Az egyes tevékenységeket - telephelyenként - külön kell könyvelniük és azt független könyvvizsgáló auditálja. Emellett nyereségkorlátot épít be a távhő törvénybe a módosítás. Továbbra is fizetheti a távhő számlát a tulajdonos helyett a bérlő, de azért a tulajdonos kezesként felel. Az energetikai szabályok február 1-én lépnek hatályba, szemben a közbeszerzési törvényt módosító blokkal, amely már december 27-én hatályos lesz. Erről az indoklás csak annyit mond, hogy megelőzi a korábban elfogadott törvény hatályba lépését.
Kiegészítésként került be a törvénybe két engedmény. Az első a közfoglalkoztatás keretében előállított árukra és szolgáltatásokra megszünteti a közbeszerzési kényszert, míg a másodikban ugyan ezt teszi a bankhitelekre. Ez utóbbi indoklása az, hogy sok hitel-tender lett eredménytelen, és így az ajánlatkérők uniós támogatástól estek el.
Több változás lesz az építőiparban
A közbeszerzési törvény módosítása több helyütt érinti az építőipart. Például változik a beszámítás szabálya is. Az eredeti szöveg szerint az ajánlatkérő az általa fizetendő összegbe csak az ajánlattevővel szembeni, általa elismert - egynemű és lejárt - követelését számíthatja be. A folytatás - hogy ez nem sértheti az alvállalkozók jogait - kimaradt a módosított szövegből.
Hasonlóan - az alvállalkozókra előnyös - más szabályok is kikerültek a törvényből. Például az, hogy az 500 ezer forintnál nagyobb értékű munkát végző alvállalkozót az ajánlatkérő közvetlenül kifizetheti, vagy az ajánlattevő csak olyan mértékben engedményezheti - és terhelheti zálogjoggal - a neki járó pénzt, hogy az ne veszélyeztesse az alvállalkozók kifizetését. Szintén kimaradt az a szabály, amely kivette a csődvagyonból az alvállalkozónak járó összeget.
Kimaradt a szövegből az a szabály is, amely szerint az alvállalkozó nem vehet igénybe, a saját teljesítményének 25 százalékát meghaladó (szub)alvállalkozót. Az ország biztonsága szempontjából fontos - minősített - beszerzések, illetve a védelmi beszerzések kikerülnek a kötelező közbeszerzésből. Ugyanakkor az ezek kapcsán keletkező jogviták a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörében maradnak. Az ilyen ügyekben eljáró biztosnak azonban megfelelő szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie. Az ilyen tárgyalások mindig zártak.
Jelenleg az ajánlattevők a kizáró okok fenn nem állásáról, közjegyző által hitelesített okiratban nyilatkozhatnak. A jövőben a gazdasági- vagy a szakmai kamara is hitelesítheti a nyilatkozatokat. Az indoklás szerint a módosítás olcsóbbá teszi az ajánlattételt.
Az ülés elején megválasztották az új bírói vezetőket
Az Országgyűlés titkos szavazáson választotta meg az új bírósági vezetőket: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) felváltó OBH elnöke Handó Tünde, a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnöke Darák Péter lesz, mindkettejük megbízatása kilenc évre szól.
Darák Péter azt reméli, hogy az ítélkezés egységessé, gyorssá válik, a bírósági szervezet megújul, a jogkeresők pedig elégedettek lesznek. A Kúria most megválasztott elnöke a bíróság igazgatási szervezetének átalakításától azt várja, hogy az ítélkezés egységessé, gyorssá válik, a bírósági szervezet megújul, a jogkeresők pedig elégedettek lesznek.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szintén ma megválasztott elnöke legfontosabb feladatának a bírói kar és az ügyfelek lehető legteljesebb kiszolgálásának biztosítását nevezte. Az új bírósági vezetők a megválasztásuk utáni sajtótájékoztatójukon beszéltek minderről.
hirado
2011.12.14. 10:08
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
