HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Orbán hátbatámadásként értékeli az ellenzéki bírálatokat

t: 41

Orbán hátbatámadásként értékeli az ellenzéki bírálatokat

Orbán Viktor különösen azok részéről vitatta a bírálatokat, akik maguk is tagjai az uniós nagybizottságnak, amelynek véleményét minden brüsszeli útja előtt figyelembe vette. A megállapodáshoz való csatlakozásról szólva azt mondta: a gyorsaságot értéknek tartja, de nem jó, ha az embert megfontolatlanságra ragadtatja. Hozzátette: amíg megfelelő írásos dokumentum nem áll rendelkezésre, amíg a legfontosabb kérdések nem ismertek, nem tudható, mihez csatlakoznánk.

A nemzetközi ügyekkel foglalkozó megjegyzésekkel kapcsolatban kijelentette: az ellenzéki képviselők fontolják meg, hogy pártpolitikai viták helyett nem akarnak-e inkább egy fontos kérdés érdemi megvitatásában részt venni.

„A Jobbik csődbe rántatná Magyarországot”

Vona Gábor (Jobbik) szavaira reagálva, az államadósság vissza nem fizetéséről azt mondta: ha ezt tenné az ország, a következő hónapban a nyugdíjasok nem kapnának nyugdíjat, az ápolók vagy a tanárok pedig fizetést. "Csődbe rántatnánk Magyarországot" - jelentette ki, ezért szerinte, akárhányszor provokál is a Jobbik, az államadósságot vissza kell fizetni, vitázni csak annak módjáról, üzemezéséről lehet. Legyenek büszkék arra, hogy a polgárok erőfeszítései miatt több milliárd eurónyi államadósságot tudott visszafizetni az ország, legutóbb november végén 2 milliárd eurót - mondta.

"Az apokaliptikus vízióktól tartózkodni kell"

Orbán Viktor azt is kijelentette, hogy bár kétségkívül nehézségekkel küzdenek az eurózóna tagállamai, "de az apokaliptikus vízióktól tartózkodni kell". Hangsúlyozta, az eurózóna nem omlott össze, van jövője, az ország számára pedig rossz lenne a szétesése. "Európa erejét ne becsüljük alá" - mondta.

A gazdasági miniszter személyéről szóló találgatásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: "ne reménykedjenek, a dolog úgy áll, hogy négy évre megkaptuk a fölhatalmazást, elindultunk egy világos stratégia mentén". Arra intette az ellenzéki képviselőket, hogy ne bocsátkozzanak személyi találgatásokba. Magyarországnak stabil, hosszú távon tartós gazdasági alapokra van szüksége és arra, hogy ne lehessen négyévente felszedni annak alapjait - hangsúlyozta.

Az EU-s nagybizottság értékeli az uniós paktumot

A miniszterelnök az Országgyűlés Európai Uniós nagybizottságát kérte fel, hogy vegye kézbe az előző heti európai uniós csúcson megismert válságkezelő tervekkel kapcsolatos parlamenti viták előkészítését. Orbán Viktor napirend előtt a parlamentben úgy fogalmazott, az EU-csúcson volt törekvés, "hadd ne mondjam nyomás" annak érdekében, hogy az összegyűlt állam- és kormányfők "azon melegében csatlakozzanak" a megállapodáshoz. Ugyanakkor ezt a magyar alkotmányos felfogás nem engedte meg, mert nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben parlamenti vita, parlamenti döntés szükséges ahhoz, hogy a nemzetközi színtéren nemzeti álláspontot lehessen képviselni - mondta Orbán Viktor, akinek szavait taps fogadta a kormánypárti sorokból.

A kormányfő hozzátette: ebből fakadóan arra kéri a parlament Európai Uniós nagybizottságát, hogy vegye kézbe az országgyűlési viták előkészítését. Jelezte, hogy a kormány a vita előkészítéséhez szükséges minden segítséget meg fog adni.

"Vízválasztó az eurózóna országainak megállapodása"

Orbán Viktor vízválasztónak tartja, hogy az eurózóna tizenhét tagállama új szerződést köt, elkötelezve magát a költségvetési unió létrehozása mellett, amelyet gazdasági, majd akár politikai unió követhet.

A miniszterelnök azt mondta: a megállapodás súlyosan érinti a nemzeti szuverenitás kérdését, hatásköröket von el a tagállami törvényhozásoktól, és lehetőséget ad arra, hogy kívülről beleszóljanak az országok költségvetésébe, például a hiány megállapításával kapcsolatban. Mint mondta, a múlt heti brüsszeli tanácskozáson az a vélemény alakult ki: létezik jogi megoldás arra, hogy a tizenhét tagállam az Európai Unió felbomlása nélkül megállapodjon egymással. Ugyanakkor arra is kitért, hogy a britek elutasítják a franciák és németek által kezdeményezett együttműködést. Ezzel kapcsolatban azt javasolta: az Országgyűlés fontolja meg, van-e bármi kivetnivaló a brit álláspontban.

„Két nagy küzdelemben veszünk részt jelenleg”

A kormányfő szerint a magyarok ma két nagy küzdelemben vesznek részt: a múlt hibáinak kijavításában és abban a harcban, amelyet Európa folytat az euróövezet válságával.

Orbán Viktor az utóbbival kapcsolatban azt mondta: az eurózóna válsága nem Magyarország válsága. A válság a közös pénz válsága, de Magyarországot is rosszul, sőt fájdalmasan érinti, tehát elemi érdekünk, hogy sikerüljön kilábalni belőle. De "nem tőlünk ered, nem mi okoztuk, és nem is mi tudjuk megoldani" - hangsúlyozta a miniszterelnök. Kiemelte: a főszabály az, hogy nekünk a saját magunk és nem mások fejével kell gondolkodnunk.

"Viharos év következik”

A miniszterelnök szerint az eurózóna válsága hosszabbnak ígérkezik, mint ahogyan eddig mondták, ezért a következő év viharos lesz Európában és Magyarországon is.

Orbán Viktor azt mondta a parlamentben: a gyors válságkezelés - nem kockázatmentes - eszközeit a brüsszeli csúcstalálkozón elvetették, az eurózóna országai úgy döntöttek, hogy nem bocsátanak ki eurókötvényeket, az Európai Központi Bank nem vásárol állampapírokat, és a tagállamok nem adnak össze annyi pénzt a válságalapba, ami megnyugtatná a piacokat. Véleménye szerint mindebből az következik, hogy a következő év, különösen annak első fele viharos lesz Európában "és viharos lesz nekünk is".

„Három politika mentén kezeljük a múlt hibáit”

Három politika mentén kezdte meg a kormány a múlt hibáinak kijavítását: a tehermegosztás politikája, a felerősítés politikája és az átszervezés politikája mentén - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor az első közé sorolta a terhek megosztását az állam, az üzleti szféra és a családok között. Ide sorolta a bankadót, a multikat terhelő adót és a végtörlesztést, ennek kapcsán megjegyezve: a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások a megegyezés irányába hatnak. A felerősítés politikájának nevezte az alulról nyitott középosztály megerősítését, amelyet a Startmunka program, az arányos adórendszer, a családtámogatások és az Új Széchenyi Terv segít.

Az átszervezés politikája keretében kevesebb bürokráciát, ésszerűbb területi rendszert, egészségügyet, színvonalasabb oktatást, hosszú távú biztonságot nyújtó nyugdíjrendszert, felzárkóztató szociális ellátásokat és biztonságos igazságszolgáltatást ígért a miniszterelnök.

„Csökkenő növekedés, magasabb euró-forint árfolyam”

Csökkenteni kell a jövő évi növekedési előrejelzést, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolni - jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette, hogy eközben - ez euróválsággal szembeni védekezés részeként - pénzügyi védőhálót is ki kell feszíteni, és erre "nem tud jobb megoldást", mint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött új típusú biztonsági megállapodást.

Kitért arra is, hogy meg kell indítani az új növekedési akciótervet, amelynek összeállítását Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vezeti.

hirado

2011.12.13. 10:45

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek