HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Deviza-eladósodás - ezt mondja a volt pénzügyminiszter
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy véli: a 2000-2002 közötti otthonteremtési program jó gyakorlat volt, korlátok között ugyan, de lehetővé tette, hogy éljenek az otthonteremtés lehetőségével. Ebben az időszakban jelentősen megugrott az új lakások építése Magyarországon.
Az államtitkár, aki 2001-2002 között az első Orbán-kormány idején pénzügyminiszter volt, a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait feltáró parlamenti albizottság ülésén elmondta: a program révén 2000-től 2003 végére mintegy 50 százalékkal nőtt az újonnan épített lakások száma az országban, a program pozitívan hatott az építőiparra, áttételesen pedig a magyar GDP bővülésére.
Varga Mihály elmondta: az otthonteremtési program négy elemre épült, először is egy lakáscélú támogatási rendszert tartalmazott, szerepelt benne egy kamattámogatási elem, volt benne a lakásépítést és -felújítást ösztönző szja-kedvezmény, és tartalmazott egy áfa-visszatérítési lehetőséget is a lakásépítéssel, lakásfelújítással kapcsolatban kapott számlák alapján. Rámutatott: 2000 végén a lakáscélú forinthitelek állománya 124 milliárd forintot tett ki, az otthonteremtési program révén ez az összeg 2002 májusára 400 milliárd forintra emelkedett.
Az államtitkár kifejtette: az akkori otthonteremtési kormányintézkedések csökkenő inflációra, mérséklődő kamatokra épültek, az államháztartási hiány, az államadósság a GDP-hez mérten akkor még csökkent. Később a Medgyessy-kormány gazdaságpolitikai irányváltása után kezdett nőni a hiány, majd emelkedtek a forinthitelek kamatai, a devizalakás-kölcsönök az alacsony devizakamatok miatt egyre népszerűbbek lettek.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy 2002 végén, a kormányváltás évében az államadósság GDP-hez mért aránya még csupán 53 százalék volt, az államháztartási hiány pedig szintén a GDP-hez mérten mintegy 4 százalékot ért el. Kifejtette: a 2002-ben hivatalba lépett szocialista kormány olyan laza fiskális politikát folytatott, amely az államháztartási hiány emelkedését hozta. Ez később megnövelte az államadósság mértékét, majd ez áttételesen megemelte az országban a kamatszintet, olyannyira, hogy napjainkra 19 milliárd svájci frank összegű jelzálog alapú kölcsönnel rendelkezik a magyar lakosság - elemezte Varga Mihály.
A Medgyessy-kormány leállította az otthonteremtési programot, a hozzá kapcsolódó kamattámogatási rendszert. A növekvő forintkamatok miatt az alacsonyabb deviza-kamatszínvonal következtében a devizahitelek felvétele megugrott, amihez a kereskedelmi bankok partnerek voltak, mert akkor még a világ pénzpiacait likviditásbőség jellemezte - emelte ki a volt pénzügyminiszter, hozzátéve: a folyamat odavezetett, hogy a lakossági devizahitelek nagyon jelentős állománya 2010-ben már Magyarország országkockázatának emelkedését hozta.
Egy kérdésre válaszolva elmondta: 2006-2010 között egyes pénzintézetek már felhívták a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, de valójában ezt csak a vállalkozások körében tették, sőt 2006-2007 idején ügynökök járták az országot, akik olyan személyeket is rávettek a devizakölcsönök felvételére, akiknek azokra semmi szükségük nem volt. Látva a devizakölcsönök előidézte veszélyeket, a mostani kormány különböző intézkedéseket vezetett be, egyebek mellett például az árfolyamgát, illetve a végtörlesztés lehetőségét - emelte ki Varga Mihály.
Sudár István, a devizakárosultakat tömörítő civil szervezet vezetője az albizottság előtt bírálta a mostani kormány egyes intézkedéseit is, elismerve, hogy a devizahitelesek problémáinak kialakulása az előző kormányok idejére vezethető vissza. Sudár István elmondta: a mintegy egymillió devizahiteles csupán 3-4 százalékának kínál valódi megoldást mostani kormány végtörlesztési konstrukciója. Kiemelte: a devizakárosultak problémáit a civil szervezet csak a bankok extraprofitjának a terhére szeretné orvosolni.
hirado
2011.12.07. 10:39
t: 46
Deviza-eladósodás - ezt mondja a volt pénzügyminiszter
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy véli: a 2000-2002 közötti otthonteremtési program jó gyakorlat volt, korlátok között ugyan, de lehetővé tette, hogy éljenek az otthonteremtés lehetőségével. Ebben az időszakban jelentősen megugrott az új lakások építése Magyarországon.Az államtitkár, aki 2001-2002 között az első Orbán-kormány idején pénzügyminiszter volt, a 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okait feltáró parlamenti albizottság ülésén elmondta: a program révén 2000-től 2003 végére mintegy 50 százalékkal nőtt az újonnan épített lakások száma az országban, a program pozitívan hatott az építőiparra, áttételesen pedig a magyar GDP bővülésére.
Varga Mihály elmondta: az otthonteremtési program négy elemre épült, először is egy lakáscélú támogatási rendszert tartalmazott, szerepelt benne egy kamattámogatási elem, volt benne a lakásépítést és -felújítást ösztönző szja-kedvezmény, és tartalmazott egy áfa-visszatérítési lehetőséget is a lakásépítéssel, lakásfelújítással kapcsolatban kapott számlák alapján. Rámutatott: 2000 végén a lakáscélú forinthitelek állománya 124 milliárd forintot tett ki, az otthonteremtési program révén ez az összeg 2002 májusára 400 milliárd forintra emelkedett.
Az államtitkár kifejtette: az akkori otthonteremtési kormányintézkedések csökkenő inflációra, mérséklődő kamatokra épültek, az államháztartási hiány, az államadósság a GDP-hez mérten akkor még csökkent. Később a Medgyessy-kormány gazdaságpolitikai irányváltása után kezdett nőni a hiány, majd emelkedtek a forinthitelek kamatai, a devizalakás-kölcsönök az alacsony devizakamatok miatt egyre népszerűbbek lettek.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy 2002 végén, a kormányváltás évében az államadósság GDP-hez mért aránya még csupán 53 százalék volt, az államháztartási hiány pedig szintén a GDP-hez mérten mintegy 4 százalékot ért el. Kifejtette: a 2002-ben hivatalba lépett szocialista kormány olyan laza fiskális politikát folytatott, amely az államháztartási hiány emelkedését hozta. Ez később megnövelte az államadósság mértékét, majd ez áttételesen megemelte az országban a kamatszintet, olyannyira, hogy napjainkra 19 milliárd svájci frank összegű jelzálog alapú kölcsönnel rendelkezik a magyar lakosság - elemezte Varga Mihály.
A Medgyessy-kormány leállította az otthonteremtési programot, a hozzá kapcsolódó kamattámogatási rendszert. A növekvő forintkamatok miatt az alacsonyabb deviza-kamatszínvonal következtében a devizahitelek felvétele megugrott, amihez a kereskedelmi bankok partnerek voltak, mert akkor még a világ pénzpiacait likviditásbőség jellemezte - emelte ki a volt pénzügyminiszter, hozzátéve: a folyamat odavezetett, hogy a lakossági devizahitelek nagyon jelentős állománya 2010-ben már Magyarország országkockázatának emelkedését hozta.
Egy kérdésre válaszolva elmondta: 2006-2010 között egyes pénzintézetek már felhívták a figyelmet a devizahitelezés kockázataira, de valójában ezt csak a vállalkozások körében tették, sőt 2006-2007 idején ügynökök járták az országot, akik olyan személyeket is rávettek a devizakölcsönök felvételére, akiknek azokra semmi szükségük nem volt. Látva a devizakölcsönök előidézte veszélyeket, a mostani kormány különböző intézkedéseket vezetett be, egyebek mellett például az árfolyamgát, illetve a végtörlesztés lehetőségét - emelte ki Varga Mihály.
Sudár István, a devizakárosultakat tömörítő civil szervezet vezetője az albizottság előtt bírálta a mostani kormány egyes intézkedéseit is, elismerve, hogy a devizahitelesek problémáinak kialakulása az előző kormányok idejére vezethető vissza. Sudár István elmondta: a mintegy egymillió devizahiteles csupán 3-4 százalékának kínál valódi megoldást mostani kormány végtörlesztési konstrukciója. Kiemelte: a devizakárosultak problémáit a civil szervezet csak a bankok extraprofitjának a terhére szeretné orvosolni.
hirado
2011.12.07. 10:39
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
