
A Magyar Szociológia Társaság Miskolcon tartotta éves konferenciáját. Kerülő Judit szociológus, a nyíregyházi főiskola tanára az integrációs nehézségek szekcióban számolt be kutatási tapasztalatairól.
A szociológus Nyíregyházán igyekezett feltérképezni, hogy melyek azok a mutatók, melyekkel egy iskola esélyegyenlősége mérhető. Az ehhez használt kérdőívet a britek készítették, s ők több mint tíz éve alkalmazzák. Kerülő Judit tapasztalata szerint hiányosak a pedagógusok a halmozottan hátrányos helyzetű, és ezen belül a roma gyerekek oktatásával kapcsolatos módszertani ismeretei.
A 2011 márciusában végzett vizsgálatok során az is kiderült, az iskolák inkább az idillikus állapotot igyekeztek mutatni. A szociológus ennek okát abban látja, hogy ekkor zajlott az oktatás átszervezésével kapcsolatos folyamat, s az iskolák féltek, ha kiderülnek a hiányosságaik, megszüntetik őket.
A felmérés eredménye szerint az iskolák általában egyetértenek az együttoktatással, de konkrét helyzetekben inkább a tehetséggondozást választják, mint a felzárkóztatást. Fontosnak tartják a felzárkóztató programokat, de jobban szeretnék, ha azt nem nekik kellene elvégezni. Azokban az iskolákban pedig, ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, úgy érzik, erős előítélet fogalmazódik meg velük szemben. Attól tartanak, hogy a társadalmi elithez tartozó családok nem hozzájuk íratják be a gyerekeiket, s ez az iskola bezárásához vezethez. Azokat a tanárokat, akik halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak, nem megbecsülés övezi, sokkal inkább lenézik őket.
Kerülő Judit hozzátette, esélyegyenlőségi tervek ugyan készülnek az iskolákban, de a mindennapi gyakorlatba ezek nem épülnek be, csupán a pályázatoknak való megfelelés érdekében készítik el őket.
hirado
2011.12.05. 09:55