
Két évtizednyi késéssel is van értelme a pártdiktatúra által elkövetett bűnök tisztázásának, a bűnösök felelősségre vonásának és a jóvátételnek, vallja Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke és Szöőr Anna jogász, pszichológus, a Phöenix Mozgalom alelnöke.
A mai fejlemények hatására egyre többen emlegetik az 1991-es Zétényi-törvényt. Az elmúlt húsz év azonban fizikai gátakat jelent, hiszen a felelősségre vonható személyek száma drámaian csökkent, magyarázta a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában Zétényi Zsolt. Húsz évvel ezelőtt sokkal nagyobb hatása lett volna egy ilyen felelősségre vonásnak, mára már elfásult a világ. Amíg azonban igazságtalanság van, annak megszüntetésére kell törekedni, és a jelen társadalmat átszövő igazságtalansági háló egy részét is komolyan kell venni, és meg kell fogni, fogalmazott az ügyvéd.
Azt az érvelést, hogy a felelősségre vonástól az ország gondjai nem oldódtak volna meg, értéknélkülinek és erkölcstelennek nevezte a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke.
Szöőr Anna jogász, pszichológus, a Phöenix Mozgalom alelnöke a műsorban elmondta, felháborítónak tartja, hogy 1991 óta beszélünk igazságtételről, hiszen 1971-ben Magyarország ratifikálta az 1968-as ENSZ nemzetközi határozatot az emberiesség elleni bűncselekmények ellen, tehát már 1971 óta felelősségre lehetett volna vonni a kommunista bűnelkövetőket, ahogy ezt megették a nemzeti szocializmus bűnelkövetőivel. Szöőr Anna megerősítette, mindenáron azon van, hogy a kettős mércét szüntessék meg, ezért nagyon fontos a történelmi igazságtétel ma is Magyarországon. Ennek közérzetjavító hatása is lenne, hiszen posztumusz is számon lehet kérni a felelősöket, de még ma is élnek azok az emberek, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséért kitüntetéseket kaptak.
Ha nem ítélik el a kommunista bűnelkövetőket, az depresszálja a társadalmat, hiszen Magyarország követeli a történelmi igazságtételt és az MSZP-s bűnösök felelősségre vonását is, vallja Szöőr Anna.
A napokban zajló törvényhozási munka elősegítheti, hogy bár két évtizeddel később, de az igazságtétel lendületet kapjon. Az országgyűlés előtt van a Lex Biszku, amely azt mondja ki, hogy az emberiesség elleni bűntettek Magyarországon büntetendők. A másik, az alaptörvényt hatályba léptető törvény, amelyben többek között az is benne van, hogy az önkényuralmi időszak nem vehető figyelembe elévülésként.
hirado
2011.12.04. 11:14