HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Aktív eutanázia? - 70 ember halála ügyében nyomoznak az Uzsokiban

t: 61

Aktív eutanázia? - 70 ember halála ügyében nyomoznak az Uzsokiban

Az m1 Híradó információi szerint csaknem 70 ember halála ügyében nyomoz a rendőrség.

Morfintúladagolásban elhunyt betegek ügyében vizsgálódik a rendőrség a fővárosi Uzsoki utcai kórházban, amelynek fül-orr-gégészeti osztályán szombaton házkutatást tartottak; orvosi dokumentációkat foglaltak le, és nővéreket hallgattak ki.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden azt közölte: nyomoznak az Uzsoki kórházban történt gyanús halálesetek miatt. A rendőrségi honlapon (police.hu) közzétett közlemény szerint emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben folyik a nyomozás, még senkit nem gyanúsítottak meg - tették hozzá.
A nyomozás érdekeire való tekintettel az ügy további részleteiről a BRFK jelenleg nem kíván bővebb tájékoztatást adni - olvasható a közleményben. A nyomozás lezárultáig az ügyben az egészségügyért felelős államtitkárság sem kíván egyelőre nyilatkozni.

A Magyar Hírlap szerint a kórházban végstádiumban lévő daganatos betegeknek a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfiumadag négy-ötszörösét adták be, amelytől az érintettek néhány napon belül meghaltak. Golub Iván, a kórház főigazgatója a lap információit nem kommentálta, a rendőrségi házkutatás tényét pedig sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a nyomozás egy, korábban a kórházban dolgozó munkatárs feljelentése alapján indult.

A Kórházszövetség szerint aktív eutanáziát követhették el

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ha az Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos gyanús halálesetekről szóló cikk feltételezései igazak, a kórházban az eutanázia aktív formáját követték el, ami minden magyarországi jogszabállyal ellentétes.

Rácz Jenő kedden az MTI-nek hangsúlyozta: miután az ügyben a nyomozás még folyamatban van, és amíg le nem zárult, nem lehet véleményt alkotni. Felhívta a figyelmet: a Magyar Hírlap cikke "nagyon súlyos állításokat" tartalmaz, amelyek jelenleg még csak feltételezések.

A kórházszövetség elnöke elmondta: a magyar jogrend az eutanáziának sem a passzív, sem az aktív formáját nem fogadja el. A jogszabályok egyértelműek, betartásuk nem egyéni elbírálás kérdése. "Ilyet jelen pillanatban a magyarországi jogszabályok szerint nem lehet csinálni" - emelte ki Rácz Jenő.

MOK: fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét

A Magyar Orvosi Kamarának (MOK) nincs joga bármilyen módon vizsgálni a fővárosi Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos gyanús halálesetek ügyét - mondta Éger István, a köztestület elnöke kedden az MTI-nek, hozzátéve: amíg a hatósági nyomozás tart, az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét.

Éger István az MTI-nek azt mondta: sem a konkrét ügyről, sem a lap által hivatkozott korábbi cikkről nem hallott. Személyes véleménye szerint viszont a Magyar Hírlap cikke tele van olyan állításokkal, amelyek életszerűtlenek, főleg a gyógyszeradagok fogyásának vonatkozásában. A kamara elnöke úgy véli, "ha az valóban így történt volna, az nem maradhatott volna titokban".

Éger István azt mondta: ha bebizonyosodik a cikkben felvázolt szabálytalan gyógyszerhasználat, esetleg az eutanázia, az egyértelműen etikai vétségnek minősül, és ezen felül az ügynek büntetőjogi következményei is lehetnek.

Hozzátette: az orvosi kamara jelenleg érvényes, valamint a jövő januártól hatályos etikai kódexe szerint a szabálytalan gyógyszerhasználat mint szakmai szabályszegés etikai vétségnek minősül, az eutanázia pedig tiltott.

Toxikológus: nehéz meghatározni a terápiás adagot

A végstádiumban lévő daganatos betegeknél a morfiumot nagyon erős fájdalomcsillapítóként használják, amelynek lehet légzést gátló hatása - mondta Zacher Gábor toxikológus az MTI-nek. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: nagyon nehéz meghatározni, hogy ezeknél a pácienseknél mekkora az a mennyiség, amely terápiás adagnak számít, és nincs káros mellékhatása.

Rendszeres morfiumtúladagolás?

Egy neve elhallgatását kérő orvos azt mondta, szakmai berkekben fél éve beszélik, hogy vannak fővárosi kórházak, amelyekben rendszeresen alkalmazzák a fenti gyakorlatot, és erről orvoskörökben nagy felzúdulást keltő cikk is megjelent egy szaklapban, Szándékos morfintúladagolás Magyarországon címmel. A Lege artis medicinae nevű orvosi szaklapban hónapokkal ezelőtt megjelent írásában Márkus Attila egy általa meg nem nevezett magyarországi kórházi osztályon folytatott gyakorlatról számolt be, amelynek lényege, hogy a gyógyulásra esélytelen daganatos betegek esetében túladagolják a morfint.

A fent említett áprilisban megjelent írásban az áll: "egy magyar kórházi osztályon folytatott gyakorlatot mutatunk be (...) Az ismertetett eljárás lényege, hogy olyan daganatos betegeknél, akiknek gyógyulása esélytelen, és várhatóan két-három héten belül bekövetkezik a vég, a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfinadag négy-ötszörösével érik el, hogy néhány órán belül kómába essenek, és néhány napon belül meghaljanak".

A www.elitmed.hu oldalon elérhető cikkben Márkus Attila beszámol arról, hogy egy daganatos betegeket kezelő osztályon dolgozott, és ott a viziten elhangzott: "kezdjük el" vagy "adjunk MO-t", s ilyenkor "az egyébként fájdalom nélküli betegnél, leállították minden más fájdalomcsillapító adását, és a perzisztáló súlyos fájdalmat adekvátan csillapító bazális opiátterápiához szükséges fájdalomcsillapító adag négy-ötszörös dózisáig emelve, intravénás morfininjekció adását rendelték el. A beadott morfintól néhány órán belül kómába esett a beteg, és a növekvő morfinadagok mellett egyre jobban megjelent a morfin légzésdeprimáló hatása, ami néhány napon belül halálhoz vezetett" - olvasható.

A perzisztáló fájdalom tartós fájdalmat jelent. A bazális ópiátterápia az ópiumszármazékokat alkalmazó szokásos kezelés. A légzésdeprimálás a légzés gátlása.

Annyi morfint adtak, hogy kifogyott a készlet

Márkus Attila szerint előfordult, hogy hibáztak az orvosok, és túl korán, a beteg túl jó általános állapota mellett rendelték el a morfin túladagolását. Ennek az lett a következménye, hogy a beteg hozzászokott, és hatalmas morfinadagokat kapott, amelynek az vetett véget, hogy "a kórház gyógyszerraktára után kifogyott a budapesti gyógyszer-nagykereskedő, majd a gyógyszergyár morfinkészlete is. Ez után álltak át 10-20 ampullánként adagolt nyugtatókra, míg végül meghalt a beteg" - olvasható.

Olyan is előfordult, hogy a folyamat során a beteg kikerült a kómából, próbált értelmesen kommunikálni, s erre a gyógyszeradagot elrendelő orvost leszidta a felettese, hogyan hagyhatta a beteget felébredni. "A morfinadás elkezdése után műhibaként kezelték, ha öntudatra ébredt a beteg".

Márkus Attila kitért arra is: az ott dolgozó orvosok és nővérek, akik gyakran cserélődtek az osztályon, "mintegy természetesnek vették, hogy morfintúladagolással rövidítik meg a betegek életét".

Mint a cikkben olvasható, az eljárásról az orvosi megbeszéléseken, illetve Márkus Attila meggyőzésére annyit mondtak: "kellemetlen dolog meghalni".

A szaklap szerkesztősége hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökénél

A Lege Artis Medicinae szerkesztősége tudatában volt a morfintúladagolásról szóló cikkben írtak súlyának és esetleges következményeinek, ezért az írás megjelentetése előtt hónapokon át elemezték a kéziratot, de ezzel együtt - annak alapján - a szerkesztőség időközben hivatalos bejelentést tett az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökénél is. A cikkel kapcsolatban azt írták: a szerkesztőség általános munkamenete, hogy a cikk szerkesztői megítélése után névtelenül, adott esetben több független szakértővel is lektoráltatja az írásokat, majd a lektor, vagy lektorok és a szerkesztőség véleménye alapján dől el az írás sorsa, majd esetleg sor kerül a megkövetelt tartalmi es szerkezeti változtatásokra. Így történt ez az említett írással is - tették hozzá.

Ezzel együtt a LAM szerkesztősége hónapokon át elemezte az említett kéziratban foglaltakat. Számos szerkesztőségi ülést szenteltek a téma részletes megvitatásának. Majd minden körülmény gondos mérlegelésével végül a szerkesztők úgy döntöttek: "nem tehetnek mást, mint hogy megjelentetik a kéziratot". Ugyanis, mint írták, "a szóban forgó írás egybevág" az 1990-ben alapított folyóirat küldetésével, amely: a magyar orvoslás tudományos művészi színvonalának emelése, a nemzet egészségi állapotának jobbítása.

Mint kiemelték: a beérkezett kéziratnál a rovatszerkesztő és a szerkesztőség is többszörösen felhívta a szerző figyelmét a cikkben leírt súlyos állításokra, de a szerző vállalta az abban leírtak hitelességéért a felelősséget. A LAM hozzátette: a szerkesztőség feladata a szakmai hitelesség és minőség megállapítása, nem pedig a történeti hűség igazolása, vagy a jogi mérlegelés.

2003-ban 11 évre ítélték a Fekete Angyalt

Magyarországon nyolc évvel ezelőtt a Fekete Angyal néven elhíresült Faludi Tímea ügye kavarta fel a közvéleményt; az ápolóra jogerősen 11 év börtönbüntetést szabtak ki több emberen elkövetett emberölés kísérlete és négy rendbeli foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetése miatt.

Faludi Tímea a Nyírő Gyula Kórház ápolónőjeként 2000. májusa és 2001. februárja között hét súlyos állapotú betegnek adott be önkényesen injekciót, a sértettek pedig néhány órán belül elhunytak. Faludi Tímea beismerő vallomásai és az orvosszakértő véleménye alapján állapította meg a bíróság, hogy az az eset, amikor vénás káliuminjekciót adott be, és a beteg perceken belül meghalt, befejezett emberölésnek minősül.

Két másik esetben, amikor légzésbénító hatású morfiuminjekciót adott be az ápolónő, és a szakértő szerint ez nagy valószínűséggel oka volt a kezelt halálának, emberölés kísérletét állapította meg a bíróság. Négy további esetben pedig, ahol nyugtató hatású seduxent, illetve dolargánt adott be az ápolónő, és a kórházi nyilvántartás szerint több órával később elhunyt a beteg, a bíróság nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak a vádlott cselekménye és a halálos eredmény közti ok-okozati kapcsolatot.

Ezért csupán foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetést állapított meg. Faludi Tímea szakvélemények szerint pszichopátiás személyiségi zavarban szenvedett, ami azonban büntetőjogi beszámíthatóságát nem korlátozta. A bíróság akkor megjegyezte azt is, hogy az ügynek semmi köze az eutanáziához.

hirado

2011.11.23. 10:37

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek