HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Tárgyalnak az IMF-fel: Orbán a feltételekről beszélt
A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: miután a pénzügyi stabilizálás korszakát lezárták - hiszen az államadósságot jelentősen csökkentették, és a hiány is 3 százalék alatt lesz -, most meg kell nyitni a növekedés korszakát.
Ezért a kormány megbízta a nemzetgazdasági tárca vezetőjét, hogy gazdasági növekedést serkentő, erősítő tervet terjesszen a kabinet elé, Matolcsy György pedig úgy döntött, ennek fontos része egy pénzügyi biztosítás, amelyet az IMF-fel kíván megkötni.
Ma várható bejelentés
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek délelőtt jelenti be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának, hogy Magyarország egy biztosítás típusú megállapodást szeretne kötni az IMF-fel - közölte Orbán Viktor kormányfő, hangsúlyozva: Magyarország gazdasági önállósága továbbra sem lesz korlátozható.
A pénzügyi stabilitás korszakát lezártuk, egy új korszakot kell nyitni, ez a növekedés korszaka – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Úgy fogalmazott: most az a pillanat jött el, amikor növekedést kell elérni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy döntött, hogy ehhez szükséges az IMF-fel való megállapodás.
„Inkább egy biztosítást szeretnénk”
Orbán Viktor kifejtette: "a régi típusú IMF-megállapodás, amelyet lezártunk 2010 őszén, az arról szólt, hogy ők megmondták, mit kell csinálni Magyarországon, és ha mi azt csináljuk, akkor adnak pénzt, és akkor mi nem fogunk összeomlani". Az új megállapodás lényege azonban az - ismertette -, hogy "mi inkább egy biztosítást szeretnénk; a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni".
Arra a felvetésre, hogy az IMF-nek lehetnek feltételei, azt mondta: "majd meglátjuk, nem nagyon hiszem, hogy a magyar gazdaság mostani állapota mellett, amelyet erős alapok jellemeznek, nekünk kölcsönre volna szükségünk. Tehát mi, ha pénzre van szükségünk, akkor kimegyünk a pénzpiacokra, bocsátunk ki állampapírt, kötvényt, kincstárjegyet, azt megveszik". A probléma mindösszesen annyi, hogy az euróválság miatt Európa szinte minden országában a hozamok emelkednek, tehát magasabb kamatot kell fizetni, mint korábban - figyelmeztetett, de hozzátette, Magyarország pénzügyi biztonsága megvan, a papírokat megveszik, a hitelezők bíznak abban, hogy ezeket vissza tudjuk majd fizetni, de ehhez az kell, hogy a gazdaság jól teljesítsen.
Magyarország nem a legjobb hely
Hangsúlyozta: ha a magyar kormány nem folytatna aktív gazdaságpolitikát, bajban lennénk, mert igazodnánk az eurózóna rendkívül lassú növekedéséhez. Ezért aktív, támogató, serkentő gazdaságpolitikát kell folytatni.
Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a kormányzati teljesítményével, Orbán azt mondta: nagyjából így képzeltem, de boldog azért nem vagyok, Magyarország nem a legjobb hely a világon, még mindig sok a szegény ember, sok háztartás van eladósodva.
Le kellett adni a célokból
A német gazdaság jövő évi növekedési kilátásnak meghatározását követően elképzelhető, hogy a most 1,5 százalékra tervezett magyar növekedési előrejelzést lejjebb viszi a kormány - közölte a miniszterelnök a 180 perc című műsorban.
Orbán Viktor kifejtette: már erre az évre is cél volt a 3 százalékos gazdasági növekedés, ám "valahol a 2 környékén leszünk a számok mostani tanúsága szerint". 2012-ben is szeretett volna a kormány egy legalább ekkora növekedést, de a külső környezet változása miatt fokozatosan le kellett adni a célokból - mondta.
A kormányfő rámutatott, a magyar a német gazdaság teljesítményével áll a legszorosabb összefüggésben, ezért a kabinetnek az az álláspontja, hogy amíg Németország a saját költségvetésében nem határozza meg a saját növekedési kilátását, addig "nekünk is óvatosnak kell lennünk". "Amint a számot látjuk, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a most 1,5 százalékon álló növekedési előrejelzésünket a következő évben lejjebb vigyük, de ennek az a feltétele, hogy a németek is ezt tegyék" - jelentette ki.
Három elv
Orbán Viktor szólt arról is, hogy kormánya három elvhez igazítja lépéseit: a tehermegosztás elvéhez, a felerősítés politikájához - idetartozik a devizahitelesek megsegítésének kormányzati törekvése -, valamint a szerkezetátalakítás politikájához. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: az a cél, hogy azokat a rendszereket - például az oktatási, szociális, munkaügyi rendszert -, amelyek adósságot termelnek, átszervezzék, mert a jövőben még inkább az adósság lesz "a legnagyobb istencsapás".
A Rába-részvények megvásárlására tett ajánlattal kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mi szüksége van az államnak a Rábára, a miniszterelnök azt mondta: a Rába legnagyobb részvénytulajdonosa egy maláj csoport, és "azt gondoltuk, ha már a nyugdíjpénztár átalakítása során Rába-részvény került az államhoz, nem az a jó politika, hogy a Rába-részvényeket eladjuk, hanem kivásároljuk a malájokat, majd utána olyan pozícióba hozzuk az államot a Rábában, hogy tudjunk rendes nemzeti iparpolitikát folytatni a Rába bevonásával is". A nemzeti vagyon gyarapítását - folytatta -, különösen ha nemzeti érdekkörbe való visszaszerzésről van szó, mindig is fontosnak tartotta, az a munkája legszebb részéhez tartozik. Megjegyezte, a nemzeti iparosítási politikának fontos része a járműgyártás.
Az agráriummal kapcsolatban kitért arra, hogy szükség lehet néhány, mezőgazdasági termékekkel kereskedő, úgynevezett kereskedőházra, amelyet vagy önállóan állít fel Magyarország, vagy néhány más országgal vegyesvállalati formában.
hirado
2011.11.18. 12:28
t: 75
Tárgyalnak az IMF-fel: Orbán a feltételekről beszélt
A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: miután a pénzügyi stabilizálás korszakát lezárták - hiszen az államadósságot jelentősen csökkentették, és a hiány is 3 százalék alatt lesz -, most meg kell nyitni a növekedés korszakát.Ezért a kormány megbízta a nemzetgazdasági tárca vezetőjét, hogy gazdasági növekedést serkentő, erősítő tervet terjesszen a kabinet elé, Matolcsy György pedig úgy döntött, ennek fontos része egy pénzügyi biztosítás, amelyet az IMF-fel kíván megkötni.
Ma várható bejelentés
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek délelőtt jelenti be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának, hogy Magyarország egy biztosítás típusú megállapodást szeretne kötni az IMF-fel - közölte Orbán Viktor kormányfő, hangsúlyozva: Magyarország gazdasági önállósága továbbra sem lesz korlátozható.
A pénzügyi stabilitás korszakát lezártuk, egy új korszakot kell nyitni, ez a növekedés korszaka – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Úgy fogalmazott: most az a pillanat jött el, amikor növekedést kell elérni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy döntött, hogy ehhez szükséges az IMF-fel való megállapodás.
„Inkább egy biztosítást szeretnénk”
Orbán Viktor kifejtette: "a régi típusú IMF-megállapodás, amelyet lezártunk 2010 őszén, az arról szólt, hogy ők megmondták, mit kell csinálni Magyarországon, és ha mi azt csináljuk, akkor adnak pénzt, és akkor mi nem fogunk összeomlani". Az új megállapodás lényege azonban az - ismertette -, hogy "mi inkább egy biztosítást szeretnénk; a szabad kéz politikáját nem akarjuk feladni".
Arra a felvetésre, hogy az IMF-nek lehetnek feltételei, azt mondta: "majd meglátjuk, nem nagyon hiszem, hogy a magyar gazdaság mostani állapota mellett, amelyet erős alapok jellemeznek, nekünk kölcsönre volna szükségünk. Tehát mi, ha pénzre van szükségünk, akkor kimegyünk a pénzpiacokra, bocsátunk ki állampapírt, kötvényt, kincstárjegyet, azt megveszik". A probléma mindösszesen annyi, hogy az euróválság miatt Európa szinte minden országában a hozamok emelkednek, tehát magasabb kamatot kell fizetni, mint korábban - figyelmeztetett, de hozzátette, Magyarország pénzügyi biztonsága megvan, a papírokat megveszik, a hitelezők bíznak abban, hogy ezeket vissza tudjuk majd fizetni, de ehhez az kell, hogy a gazdaság jól teljesítsen.
Magyarország nem a legjobb hely
Hangsúlyozta: ha a magyar kormány nem folytatna aktív gazdaságpolitikát, bajban lennénk, mert igazodnánk az eurózóna rendkívül lassú növekedéséhez. Ezért aktív, támogató, serkentő gazdaságpolitikát kell folytatni.
Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a kormányzati teljesítményével, Orbán azt mondta: nagyjából így képzeltem, de boldog azért nem vagyok, Magyarország nem a legjobb hely a világon, még mindig sok a szegény ember, sok háztartás van eladósodva.
Le kellett adni a célokból
A német gazdaság jövő évi növekedési kilátásnak meghatározását követően elképzelhető, hogy a most 1,5 százalékra tervezett magyar növekedési előrejelzést lejjebb viszi a kormány - közölte a miniszterelnök a 180 perc című műsorban.
Orbán Viktor kifejtette: már erre az évre is cél volt a 3 százalékos gazdasági növekedés, ám "valahol a 2 környékén leszünk a számok mostani tanúsága szerint". 2012-ben is szeretett volna a kormány egy legalább ekkora növekedést, de a külső környezet változása miatt fokozatosan le kellett adni a célokból - mondta.
A kormányfő rámutatott, a magyar a német gazdaság teljesítményével áll a legszorosabb összefüggésben, ezért a kabinetnek az az álláspontja, hogy amíg Németország a saját költségvetésében nem határozza meg a saját növekedési kilátását, addig "nekünk is óvatosnak kell lennünk". "Amint a számot látjuk, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a most 1,5 százalékon álló növekedési előrejelzésünket a következő évben lejjebb vigyük, de ennek az a feltétele, hogy a németek is ezt tegyék" - jelentette ki.
Három elv
Orbán Viktor szólt arról is, hogy kormánya három elvhez igazítja lépéseit: a tehermegosztás elvéhez, a felerősítés politikájához - idetartozik a devizahitelesek megsegítésének kormányzati törekvése -, valamint a szerkezetátalakítás politikájához. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: az a cél, hogy azokat a rendszereket - például az oktatási, szociális, munkaügyi rendszert -, amelyek adósságot termelnek, átszervezzék, mert a jövőben még inkább az adósság lesz "a legnagyobb istencsapás".
A Rába-részvények megvásárlására tett ajánlattal kapcsolatban arra a kérdésre, hogy mi szüksége van az államnak a Rábára, a miniszterelnök azt mondta: a Rába legnagyobb részvénytulajdonosa egy maláj csoport, és "azt gondoltuk, ha már a nyugdíjpénztár átalakítása során Rába-részvény került az államhoz, nem az a jó politika, hogy a Rába-részvényeket eladjuk, hanem kivásároljuk a malájokat, majd utána olyan pozícióba hozzuk az államot a Rábában, hogy tudjunk rendes nemzeti iparpolitikát folytatni a Rába bevonásával is". A nemzeti vagyon gyarapítását - folytatta -, különösen ha nemzeti érdekkörbe való visszaszerzésről van szó, mindig is fontosnak tartotta, az a munkája legszebb részéhez tartozik. Megjegyezte, a nemzeti iparosítási politikának fontos része a járműgyártás.
Az agráriummal kapcsolatban kitért arra, hogy szükség lehet néhány, mezőgazdasági termékekkel kereskedő, úgynevezett kereskedőházra, amelyet vagy önállóan állít fel Magyarország, vagy néhány más országgal vegyesvállalati formában.
hirado
2011.11.18. 12:28
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
