
Lezárult az éjjel a Munka Törvénykönyvének általános vitája, ahol a szakszervezeti konföderációk 94 módosító indítványt nyújtottak be. Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a Ma reggelben elmondta, ezeket az indítványokat egy független országgyűlési képviselő karolta fel.
A szakszervezetek szerint nem kellene elfogadni ezt a törvénykönyvet, mondván, hogy a munkavállalók keresetcsökkenését eredményezi, illetve a munkaszerződések munkajogi jelleg helyett polgárjogi jellegű válnának.
„Nagyon is aktuális elfogadni egy új Munka Törvénykönyvet, hiszen ha a most hatályos törvénykönyvet vitára bocsátanánk, nem 94, hanem sokkal több módosító indítvány érkezne hozzá” – hangsúlyozta véleményét az államtitkár. Mint kiemelte, a jelenleg hatályos jogszabály nem képes azokat a 21. századi problémákat kezelni, amelyek a munkaadók és munkavállalók között felmerülnek. Éppen ezért türelmet kért, mivel még most jön csak a törvénykönyv részletes vitája – lesz még idő és lehetőség arra, hogy a fontos pontokat megvitassák.
A műsorban elmondta, a délutáni műszakpótlék intézménye ugyan megszűnik, de ez a keresetmódosítás nem fog keresetcsökkenéssel járni. Délután kettő órától este hatig nem jár majd a most hatályos 15 százalék, este hattól tíz óráig azonban 30 százalékot kapnak a munkavállalók, ami – mint mondta – összegszerűen pontosan ugyanannyi.
Ezután is járni fog a munkaidő-kedvezmény a szakszervezeti vezetők részére, de nem abban a formában, mint eddig.
„Az a szakszervezeti vezető, aki a munkáltatójával a munkavállalója érdekében konfrontálódni kényszerül, számára meg lesz a lehetőség a védettségre is és a munkaidő-kedvezményre is” – tette hozzá Czomba Sándor.
A tervezet részét képezi az eltérő minimálbér is, akár ágazatonként, munkakörönként vagy területi alapon. Erre reagálva az államtitkár elmondta, volt már korábban is olyan időszak Magyarországon, amikor a minimálbért fokozatosan vezették be.
Mint kifejtette, a minimálbér-eltérítésnek foglalkoztatási hatása is van. Az EU 27 tagországából húszban garantált bérminimum van, viszont a pályakezdők esetében 18-23 év között 85 százalékról fokozatosan kúszik fel a minimálbér összege 100 százalékra.
Az eltérő összegű minimálbér kapcsán elmondta, ha több embert úgy tudnak bizonyos hátrányosabb helyzetű régiókban foglalkoztatni, ha kevesebb az átlagbérnél a minimálbér pár százalékkal, így pedig a pályakezdők és az ötven év felettiek nem az ellátórendszerben, segélyen tengődnek, hanem munkahelyük van, akkor ez egy megfontolandó lehetőség.
hirado
2011.11.15. 10:37