
Kevesebb pénz, megszűnő szakok, rossz átlag után költségtérítés? Egyre kevesebb egyetemi, főiskolai önállóság? Valóban ilyen az új felsőoktatási törvény tervezete? A szaktárca szerint változtatni kell az eddigi rendszeren. Egyeztetések, viták, üzengetések kísérték a tervezet születését az elmúlt másfél évben. A rektorok az intézmények önállóságát féltik és javaslatokat készítenek. A szaktárca azonban eltökélt a változtatásban.
Tegnap az egyetemi hallgatók a bújtatott tandíj és jogaik csorbítása miatt demonstráltak a tervezet ellen, úgy, hogy csütörtökön már Navracsics Tibor miniszterelnök helyettessel egyeztetett a HÖOK elnöke, és azt mondták, közeledtek az álláspontok.
Az Estében Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a törvény a kormány beterjesztéseként kerül a parlament elé. A tervezet pontjait vizsgálva, a röghöz kötés kapcsán kifejtette, akinek a tanulmányát az adófizetők finanszírozzák, ennek fejében a tudást életének egy bizonyos szakaszában azoknak a javára fordítsák, akik finanszírozták azt.
Mint mondta, ha a végzettek elmennek, nehéz lesz a hazai ellátórendszert működtetni, ebben azonban egyetértés van a felek között. Hozzátette: a törvény nem akadályozza a világlátást, és nem is ragaszkodnának ahhoz, hogy a tanulmányok befejezését követően töltsék ki a hazai munkavégzési időt. A letöltött idő ellenőrzése kapcsán megjegyezte, olyan szakmákban, amely jogosítványhoz, regisztrációhoz kötött, ott ez könnyen ellenőrizhető.
A kevesebb állami finanszírozású hellyel kapcsolatban Dux László elmondta, a felsőoktatás költségvetését a munkaerőpiac igényeihez kell igazítani, mivel ma 10 millió állampolgárra 80 felsőoktatási intézmény jut és ez sok.
A szakpárhuzamosságok megszüntetése véleménye szerint indokolt; olyan szakokat szűntethetnek meg, amelyeket például a 2005-ben bevezetett bolognai rendszerkor presztízsből indítottak, vagy éppen több helyen tanítják ugyanazt, mint ahány speciálisan arra a szakra képzett tanár van - ezekből szüntetnének meg.
Az egyetemi autonómia megszűnése, a 30 milliárdos elvonás és a csökkenő kutatási potenciál kapcsán a műsorban elhangzott, a nemzeti vagyon, anyagi érték jelentős hányadát teszik ki, amely felett kontrollt kell gyakorolni – a fenntartónak, vagyis az államnak pedig joga van beleszólni, mire költenek az egyetemek.
Mint a helyettes államtitkár a nemzetközi tiltakozásokra reagálva elmondta, óvatosan kezelné ezeket, hiszen más országokban is hasonló problémákkal küzdenek a felsőoktatási intézmények.
hirado
2011.10.28. 11:02