HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Visszamenőleg is bebetonozná a THM-eket a PSZÁF
Az új piaci lehetőségre viszont mozdulni látszanak a takarékszövetkezetek. Az adósok lehetőségeiről, kockázatairól Binder Istvánt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szóvivőjét kérdeztük:
A bankok többnyire megemelték a devizahitel kiváltásra fordítható forint hiteleik kamatát. Rogán Antal képviselő versenyhivatali vizsgálatot kért az ügy kapcsán. Mi a PSZÁF véleménye: a bankok piaci módon jártak el vagy kartell-gyanús az egységes kamatemelés?
Árnyalnám a képet. Nem a hitelintézetek többsége, hanem több bank emelte meg a kamatokat, miközben egyes bankok és a takarékszövetkezetek jelentős része viszonylag kedvező ajánlatokkal állt elő. A parlament gazdasági bizottságának elnöke a kamatemelések miatt a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) és a PSZÁF-ot kereste meg.
A GVH megnézi, volt-e kartellezés, a PSZÁF pedig a tisztességtelen a hitelköltségek átláthatósága kapcsán vizsgálódik. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a PSZÁF a devizakiváltó forinthitelek mellett szeptember óta még egy ügyben, az öt legnagyobb kereskedelmi bank meglévő deviza alapú hiteleinek kezelési gyakorlatával is foglalkozik.
Ez mit jelent?
Esetenként aggályosnak tűnik, hogy a banki középárfolyam kiszámítását talán nem mindegyik követte előírásszerűen. A középárfolyam esetleg nem éppen úgy alakul, ahogy a Magyar Nemzeti Banknál (MNB)l, mintha nem lenne elégséges összefüggés a jegybank és egyes bankok görbéi között. Meg kell néznünk, hogyan számítják a középárfolyamot. A végtörlesztések miatt eközben több banknál személyesen is megjelentünk, próbavásárlásokat végzünk.
Hol tartanak a két vizsgálattal?
Még folyamatban vannak.
Nem fogunk kicsúszni az időből? A sajtóban széles körben vitatott vélekedés, hogy a kormány a takarékszövetkezeteknek juttatott forintot a hitelezés támogatására, s ez a pénz rohamosan fogy.
Az állami anyagi támogatás képtelenség, akármennyire is állítják. Szembe menne minden uniós irányelvvel, hogy a kormány valamely piaci szereplőt külön támogasson. Ilyenről egyáltalán nem hallottam.
Ha nincs ilyen pénz, nem is fog elfogyni. S akkor nincs ok sietni sem a pénzintézetekbe forint hitelt felvenni?
Minden piaci intézmény, így a bankok és a takarékszövetkezetek is csak a maguk tőkeerejéig tudnak hiteleket folyósítani. Számítások szerint a bankszektornak összesen mintegy 2600 milliárd forint a saját tőkéjük: ha minden ügyfél végtörleszteni akarna, ennek jelentős része felemésztődne erre.
Nyilván nem minden ügyfél fog a bankokhoz fordulni, csak egy kisebb százalékuk.
Természetesen mindenki anyagi lehetőség, hitelképessége szerint. Maguk a hitelintézetek is különféleképp viszonyulnak a folyamathoz. Akadnak, akik a saját ügyfeleiknél például elengedik a hitelkiváltó hitelt megelőző ingatlan-értékbecslés költségét, támogatják a végtörlesztőket, s akadnak, akik szemmel láthatóan nem akarnak részesei lenni ennek a folyamatnak. A takarékszövetkezetek érdekeltsége például nyilvánvaló: a deviza alapú hitelezésben annak idején alig vettek részt, most viszont piacot látnak maguk előtt. A PSZÁF bízik abban, hogy a verseny fokozódni fog, hogy a végtörlesztésnek óriási keresletgeneráló hatása lesz.
Visszatérve a vizsgálatokra, két banknál is eljárást indítottak.
Az Erste Bank esetében végzéssel függesztettük fel azt az űrlapjukat, miszerint csak egyszer lehet végtörleszteni…
… nem csak egyszer lehet?
Nem, többször is beadható a végtörlesztési igény. A Volksbank volt a másik intézet, melynek a nyilatkozatát betiltottuk. Utólag mindkét bank igazat adott a PSZÁF-nak, s visszamenőlegesen orvosolta a hibáját.
Jól gondolkodik-e az a devizahiteles, aki azért vált forinthitelre, mert bár a havi forint törlesztése adott esetben magasabb lesz, mint a mostani, svájci frankból számított, de egy esetleges későbbi előtörlesztéskor a tőketartozása nem lesz kitéve a kiszámíthatatlan forint-svájci frank árfolyamnak?
Kérdéses, hogy hány adósnak lesz magasabb a forint törlesztése, mint az eddig fizetett. Valószínűleg nekik is megéri azonban végtörleszteni, mert eddig, mint minden devizahiteles, azt láthatták, hogy csak fizettek, fizettek és a teljes tartozásuk nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen nőtt. Ha forintban kezd valaki törleszteni, akkor nem zárható ki, hogy bizonyos hónapokban többet fizet majd, de legalább el fog fogyni a tartozása, míg most a devizában eladósodottaknak mintha a végtelenbe nyúlna a hitele. Nem lehet látni, mikor lesz ennek az ő személyes válságuknak vége.
A Magyar Bankszövetség az Alkotmánybíróságnak megküldött beadványa szerint a végtörlesztésről szóló törvény sérti a szerződési szabadság alkotmányossági elvét. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvényt, az visszamenőleges hatállyal a jelen állapotot rekonstruálja, vagyis az adósok két pénzintézet között találhatják magukat?
Elképzelhetetlen, hogy a végtörlesztő embereket utólag bármilyen kár érje. Ezek az ügyfelek semmi mást nem tettek, mint a magyar Parlament által hozott törvény adta joggal, felhatalmazással élve cselekednek, rajtuk így nem lehet számon kérni egy negatív alkotmánybírósági (AB) döntést. Bár én hangsúlyozottan nem vagyok alkotmányjogász, ugyanakkor azt is kérdésesnek tartom, hogy az AB kedvezőtlen döntést hozna a jövőben. Akad ugyanis olyan alkotmánybírósági állásfoglalás a korábbi évekből a bankszférát illetően, amelyben a testület úgy vélekedett, hogy ha két fél közötti szerződés feltételei rendkívül előnytelenül változtak meg, ezt az ügyfelek a szerződéskötéskor semmilyen formában sem láthatták előre, s ez jelentős társadalmi réteget érint rendkívül hátrányosan, akkor az állam – rendkívül szűk mezsgyén, hangsúlyozottan kivételes eszközként – belenyúlhat a két fél közötti polgári szerződésbe. Illetékesség híján nem kívánok ennél mélyebben belemenni ebbe a kérdésbe. Megítélésem szerint egy fillér hátrány nem érheti a devizából forinthitelre váltókat egy feltételezett negatív döntés esetén.
Van okunk sietni a devizahitelt végtörleszteni? Nem azokról van szó, akiknek készpénzük van, hiszen nekik nyilván kedvező a váltás, hanem a többségről, amely forinthitelből tud csak fizetni.
Érdemes igyekezni, mert annál rövidebb ideig kell törleszteni a magasabb árfolyamú törlesztő részleteket havonta. Másrészt pedig viszonylag kevés idő áll rendelkezésre: a hitelkiváltó kölcsönre van először szükségünk, jussunk elsőként dűlőre az azt nyújtó bankunkkal, legyen meg a forrásunk, hiszen legföljebb 60 nap van a végtörlesztéshez. Senki helyett nem határozhat a PSZÁF, de a weboldalunkon található hitelkalkulátor, s a forintkiváltásra vállalkozó hitelintézetek kínálatát összehasonlító táblázat is elősegíti a jól megalapozott döntést. Meg lehet nézni még más devizahitel kiváltására kínált kölcsönöket összehasonlító oldalakat is.
Fejfájást okozhat a kölcsönből végtörlesztőknek, hogy ha az MNB megemeli a forint alapkamatát, akkor esetleg pár hónapon belül az újdonsült forinthiteleseknek már emelkedő kamattal, illetve törlesztő részlettel kell szembesülniük. Mi javasol a PSZÁF? Jobban jár, aki forintra vált, vagy esetleg később majd ugyanolyan kapkodva kell kiszállni a most kedvezőnek tűnő forint hitelből, mint az anno szintén kedvezőnek tűnő svájci frank hitelből?
Nem tisztem megítélni az MNB kamatpolitikáját. Azt azonban látni kell, hogy – többek között a PSZÁF erőfeszítéseinek is köszönhetően – ma már sokkal korlátozottabb keretek között élhetnek az ügyfél számára egyoldalúan kedvezőtlen szerződésmódosítás eszközével, s emelhetnek kamatot a hitelintézetek. A díjakat, jutalékokat semmilyen formában sem lehet változtatni, egyedül a kamatot lehet módosítani. Ám ez utóbbi feltételeit is kormányrendelet szabályozza, jól ellenőrizhető módon. Tehát ha egy bank forrásköltség-növekedésre hivatkozik a kamatemelésnél, mert az anyabank Hamburgban azt mondta, hogy nőttek a költségek, akkor a PSZÁF ezt az állítást dokumentumok bekérésével, számítások elvégzésével ellenőrizni tudja. Erről is szól az öt legnagyobb deviza alapú hitelező bankot érintő vizsgálatunk.
Azért a forint kamat is mégiscsak emelkedhet…
A PSZÁF a jogalkotónak jelezte: javasolja, hogy a bankoknak a jövőben hiteleiknél kötelező legyen referenciamutatóhoz – például a 3 havi budapesti bankközi kamatlábhoz (Bubor), a jegybanki alapkamathoz, esetleg valamilyen állampapír indexhez – és egy arra rakódó, a futamidő alatt nem módosítható fix felárhoz kötniük a teljes hitelköltségüket. Javaslatunk szerint a meglévő szerződéseken is – visszamenőleg – végre lehet ezt majd hajtani, például a következő kamatperiódus életbe léptével. Lehet a referenciamutató, plusz fix feláras mellett olyan szerződésfajta is, amelynél teljesen fix THM-et írnak elő, ami a szerződés teljes ideje alatt változatlan marad. Nyugat-Európában és számos Közép-európai országban kizárólag ezeket a hiteltípusokat kínálják. Jellemző az ilyen jelzáloghitel konstrukció például Dániában, Franciaországban, Angliában, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Belgiumban. Azokban az országokban, ahol mégis lehet módosítani a fix feláron, ezt kizárólag az ügyfél szerződésszegése esetén lehet megtenni.
Hol tart most a javaslatuk?
A jegybankkal jutottunk külön-külön ugyanerre a javaslatra, amelyet az Otthonvédelmi Monitoring Bizottságnak jeleztünk is. Reményeink szerint a jogalkotó kedvezően fogadhatja az előterjesztést, amelyet a Parlament akár néhány hónapon belül el is fogadhat.
hirado
2011.10.20. 21:10
t: 58
Visszamenőleg is bebetonozná a THM-eket a PSZÁF
Az új piaci lehetőségre viszont mozdulni látszanak a takarékszövetkezetek. Az adósok lehetőségeiről, kockázatairól Binder Istvánt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szóvivőjét kérdeztük:A bankok többnyire megemelték a devizahitel kiváltásra fordítható forint hiteleik kamatát. Rogán Antal képviselő versenyhivatali vizsgálatot kért az ügy kapcsán. Mi a PSZÁF véleménye: a bankok piaci módon jártak el vagy kartell-gyanús az egységes kamatemelés?
Árnyalnám a képet. Nem a hitelintézetek többsége, hanem több bank emelte meg a kamatokat, miközben egyes bankok és a takarékszövetkezetek jelentős része viszonylag kedvező ajánlatokkal állt elő. A parlament gazdasági bizottságának elnöke a kamatemelések miatt a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) és a PSZÁF-ot kereste meg.
A GVH megnézi, volt-e kartellezés, a PSZÁF pedig a tisztességtelen a hitelköltségek átláthatósága kapcsán vizsgálódik. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy a PSZÁF a devizakiváltó forinthitelek mellett szeptember óta még egy ügyben, az öt legnagyobb kereskedelmi bank meglévő deviza alapú hiteleinek kezelési gyakorlatával is foglalkozik.
Ez mit jelent?
Esetenként aggályosnak tűnik, hogy a banki középárfolyam kiszámítását talán nem mindegyik követte előírásszerűen. A középárfolyam esetleg nem éppen úgy alakul, ahogy a Magyar Nemzeti Banknál (MNB)l, mintha nem lenne elégséges összefüggés a jegybank és egyes bankok görbéi között. Meg kell néznünk, hogyan számítják a középárfolyamot. A végtörlesztések miatt eközben több banknál személyesen is megjelentünk, próbavásárlásokat végzünk.
Hol tartanak a két vizsgálattal?
Még folyamatban vannak.
Nem fogunk kicsúszni az időből? A sajtóban széles körben vitatott vélekedés, hogy a kormány a takarékszövetkezeteknek juttatott forintot a hitelezés támogatására, s ez a pénz rohamosan fogy.
Az állami anyagi támogatás képtelenség, akármennyire is állítják. Szembe menne minden uniós irányelvvel, hogy a kormány valamely piaci szereplőt külön támogasson. Ilyenről egyáltalán nem hallottam.
Ha nincs ilyen pénz, nem is fog elfogyni. S akkor nincs ok sietni sem a pénzintézetekbe forint hitelt felvenni?
Minden piaci intézmény, így a bankok és a takarékszövetkezetek is csak a maguk tőkeerejéig tudnak hiteleket folyósítani. Számítások szerint a bankszektornak összesen mintegy 2600 milliárd forint a saját tőkéjük: ha minden ügyfél végtörleszteni akarna, ennek jelentős része felemésztődne erre.
Nyilván nem minden ügyfél fog a bankokhoz fordulni, csak egy kisebb százalékuk.
Természetesen mindenki anyagi lehetőség, hitelképessége szerint. Maguk a hitelintézetek is különféleképp viszonyulnak a folyamathoz. Akadnak, akik a saját ügyfeleiknél például elengedik a hitelkiváltó hitelt megelőző ingatlan-értékbecslés költségét, támogatják a végtörlesztőket, s akadnak, akik szemmel láthatóan nem akarnak részesei lenni ennek a folyamatnak. A takarékszövetkezetek érdekeltsége például nyilvánvaló: a deviza alapú hitelezésben annak idején alig vettek részt, most viszont piacot látnak maguk előtt. A PSZÁF bízik abban, hogy a verseny fokozódni fog, hogy a végtörlesztésnek óriási keresletgeneráló hatása lesz.
Visszatérve a vizsgálatokra, két banknál is eljárást indítottak.
Az Erste Bank esetében végzéssel függesztettük fel azt az űrlapjukat, miszerint csak egyszer lehet végtörleszteni…
… nem csak egyszer lehet?
Nem, többször is beadható a végtörlesztési igény. A Volksbank volt a másik intézet, melynek a nyilatkozatát betiltottuk. Utólag mindkét bank igazat adott a PSZÁF-nak, s visszamenőlegesen orvosolta a hibáját.
Jól gondolkodik-e az a devizahiteles, aki azért vált forinthitelre, mert bár a havi forint törlesztése adott esetben magasabb lesz, mint a mostani, svájci frankból számított, de egy esetleges későbbi előtörlesztéskor a tőketartozása nem lesz kitéve a kiszámíthatatlan forint-svájci frank árfolyamnak?
Kérdéses, hogy hány adósnak lesz magasabb a forint törlesztése, mint az eddig fizetett. Valószínűleg nekik is megéri azonban végtörleszteni, mert eddig, mint minden devizahiteles, azt láthatták, hogy csak fizettek, fizettek és a teljes tartozásuk nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen nőtt. Ha forintban kezd valaki törleszteni, akkor nem zárható ki, hogy bizonyos hónapokban többet fizet majd, de legalább el fog fogyni a tartozása, míg most a devizában eladósodottaknak mintha a végtelenbe nyúlna a hitele. Nem lehet látni, mikor lesz ennek az ő személyes válságuknak vége.
A Magyar Bankszövetség az Alkotmánybíróságnak megküldött beadványa szerint a végtörlesztésről szóló törvény sérti a szerződési szabadság alkotmányossági elvét. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvényt, az visszamenőleges hatállyal a jelen állapotot rekonstruálja, vagyis az adósok két pénzintézet között találhatják magukat?
Elképzelhetetlen, hogy a végtörlesztő embereket utólag bármilyen kár érje. Ezek az ügyfelek semmi mást nem tettek, mint a magyar Parlament által hozott törvény adta joggal, felhatalmazással élve cselekednek, rajtuk így nem lehet számon kérni egy negatív alkotmánybírósági (AB) döntést. Bár én hangsúlyozottan nem vagyok alkotmányjogász, ugyanakkor azt is kérdésesnek tartom, hogy az AB kedvezőtlen döntést hozna a jövőben. Akad ugyanis olyan alkotmánybírósági állásfoglalás a korábbi évekből a bankszférát illetően, amelyben a testület úgy vélekedett, hogy ha két fél közötti szerződés feltételei rendkívül előnytelenül változtak meg, ezt az ügyfelek a szerződéskötéskor semmilyen formában sem láthatták előre, s ez jelentős társadalmi réteget érint rendkívül hátrányosan, akkor az állam – rendkívül szűk mezsgyén, hangsúlyozottan kivételes eszközként – belenyúlhat a két fél közötti polgári szerződésbe. Illetékesség híján nem kívánok ennél mélyebben belemenni ebbe a kérdésbe. Megítélésem szerint egy fillér hátrány nem érheti a devizából forinthitelre váltókat egy feltételezett negatív döntés esetén.
Van okunk sietni a devizahitelt végtörleszteni? Nem azokról van szó, akiknek készpénzük van, hiszen nekik nyilván kedvező a váltás, hanem a többségről, amely forinthitelből tud csak fizetni.
Érdemes igyekezni, mert annál rövidebb ideig kell törleszteni a magasabb árfolyamú törlesztő részleteket havonta. Másrészt pedig viszonylag kevés idő áll rendelkezésre: a hitelkiváltó kölcsönre van először szükségünk, jussunk elsőként dűlőre az azt nyújtó bankunkkal, legyen meg a forrásunk, hiszen legföljebb 60 nap van a végtörlesztéshez. Senki helyett nem határozhat a PSZÁF, de a weboldalunkon található hitelkalkulátor, s a forintkiváltásra vállalkozó hitelintézetek kínálatát összehasonlító táblázat is elősegíti a jól megalapozott döntést. Meg lehet nézni még más devizahitel kiváltására kínált kölcsönöket összehasonlító oldalakat is.
Fejfájást okozhat a kölcsönből végtörlesztőknek, hogy ha az MNB megemeli a forint alapkamatát, akkor esetleg pár hónapon belül az újdonsült forinthiteleseknek már emelkedő kamattal, illetve törlesztő részlettel kell szembesülniük. Mi javasol a PSZÁF? Jobban jár, aki forintra vált, vagy esetleg később majd ugyanolyan kapkodva kell kiszállni a most kedvezőnek tűnő forint hitelből, mint az anno szintén kedvezőnek tűnő svájci frank hitelből?
Nem tisztem megítélni az MNB kamatpolitikáját. Azt azonban látni kell, hogy – többek között a PSZÁF erőfeszítéseinek is köszönhetően – ma már sokkal korlátozottabb keretek között élhetnek az ügyfél számára egyoldalúan kedvezőtlen szerződésmódosítás eszközével, s emelhetnek kamatot a hitelintézetek. A díjakat, jutalékokat semmilyen formában sem lehet változtatni, egyedül a kamatot lehet módosítani. Ám ez utóbbi feltételeit is kormányrendelet szabályozza, jól ellenőrizhető módon. Tehát ha egy bank forrásköltség-növekedésre hivatkozik a kamatemelésnél, mert az anyabank Hamburgban azt mondta, hogy nőttek a költségek, akkor a PSZÁF ezt az állítást dokumentumok bekérésével, számítások elvégzésével ellenőrizni tudja. Erről is szól az öt legnagyobb deviza alapú hitelező bankot érintő vizsgálatunk.
Azért a forint kamat is mégiscsak emelkedhet…
A PSZÁF a jogalkotónak jelezte: javasolja, hogy a bankoknak a jövőben hiteleiknél kötelező legyen referenciamutatóhoz – például a 3 havi budapesti bankközi kamatlábhoz (Bubor), a jegybanki alapkamathoz, esetleg valamilyen állampapír indexhez – és egy arra rakódó, a futamidő alatt nem módosítható fix felárhoz kötniük a teljes hitelköltségüket. Javaslatunk szerint a meglévő szerződéseken is – visszamenőleg – végre lehet ezt majd hajtani, például a következő kamatperiódus életbe léptével. Lehet a referenciamutató, plusz fix feláras mellett olyan szerződésfajta is, amelynél teljesen fix THM-et írnak elő, ami a szerződés teljes ideje alatt változatlan marad. Nyugat-Európában és számos Közép-európai országban kizárólag ezeket a hiteltípusokat kínálják. Jellemző az ilyen jelzáloghitel konstrukció például Dániában, Franciaországban, Angliában, Csehországban, Lengyelországban, Ausztriában, Belgiumban. Azokban az országokban, ahol mégis lehet módosítani a fix feláron, ezt kizárólag az ügyfél szerződésszegése esetén lehet megtenni.
Hol tart most a javaslatuk?
A jegybankkal jutottunk külön-külön ugyanerre a javaslatra, amelyet az Otthonvédelmi Monitoring Bizottságnak jeleztünk is. Reményeink szerint a jogalkotó kedvezően fogadhatja az előterjesztést, amelyet a Parlament akár néhány hónapon belül el is fogadhat.
hirado
2011.10.20. 21:10
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
