
Sokan még ma is megakadnak a Balaton felé haladva Beloiannisz idegenül, furcsán ható településnév tábláján, és a mögötte magasodó házak kéklő falain. A Fejér megyei községet – eredeti nevén Görögfalvát – 1950-ben építtette a magyar állam a görög polgárháború menekültjeinek. A falu kuriózum volt nem csak Magyarországon, de Európában is. Mára, az ezerkétszáz lakosú településen a lakosság kétharmada ugyan magyar, de a görög hagyományokkal ők is együtt élnek.
Galanisz Nikolasz a görög polgárháború után sebesültként került Magyarországra 1949-ben. A fiatalember Budapesten egy kollégiumban többi társával együtt szakmát tanult. Ő kertész lett, egyike azoknak, akik Beloiannisz jellegzetes hosszú sorházait felépítették. A férfi elmondta, még a kollégium időszakban társaival hétvégén járt le segíteni Budapestről segíteni a településen zajló építkezésekben. Galanisz Nikolasz szülei 1954-ben még Csehszlovákiában voltak, több testvére pedig a Szovjetunióban, Taskentben, majd az egész família Beloianniszba került, a település legnagyobb rokonságát alkotva.
1951-ben munkalehetőségként a faluban megalakult a Háziipari Szövetkezet, 1952-ben pedig a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely azonban a falu szántóföldjeinek kis mérete miatt csak kevés embert tudott foglalkoztatni. A több hatvan éve Magyarországra menekült férfi visszaemlékezése szerint az asszonyok akkoriban a helyi szövetkezetben munkaruhát készítettek, a fiatalok jelentős része pedig dunaújvárosi és budapesti üzemekbe járt el dolgozni.
Kész Józsefné, Beloiannisz görög kisebbségi önkormányzatának vezetője elmondta, a falu névadója Nikosz Beloiannisz, a görög kommunista mozgalom egyik ismert alakja volt, akit hazájában 1952-ben kivégeztek – ekkor vette fel a nevét Görögfalva. Érdekesség, hogy a faluban letelepedő görög kommunista polgárháborús menekültek közül nagyon sokan közelről ismerték lakóhelyük névadóját. Kész Józsefné édesapja is személyes kapcsolatban volt Nikosz Beloiannisszal, „együttműködtek, illetve szervezkedtek” a görögországi belharcok idején.
A Beloianniszban élő kisebbség rendkívül összetartó, őrzik a hagyományokat, táncházakba járnak, vagy például külön is megtartják a görög húsvétot, mert az a görögkeleti kereszténység eltérő egyházi időszámítása miatt más napokra esik, mint Magyarországon. Kész Józsefné hozzátette, a helyi görögök nagyon sokat köszönhetnek azért hogy Magyarország befogadta őket.
A kisebbségi önkormányzat vezetője azt is elmondta, a falu népszerű a kirándulók – köztük a Görögországból rokonlátogatásra érkezők– körében. Nyáron rendszeresen érkeznek hozzájuk turistabuszok, az idegenek a templomra és a volt pártházra is kíváncsiak, de megnézik az óvodát és az iskolát is, emellett egyesek házakba is bekopogtatnak, hogy görögökkel beszélgethessenek. A falu határában egy szép ortodox templom fogadja a látogatókat. Kalota János görögkeleti esperes elmondta, az impozáns épület egy hívő görög mecénás jóvoltából épült fel rekordidő, másfél év alatt. Idén ünnepelték a templom felszentelésének tizenöt éves évfordulóját.
Beloianniszt a nyolcvanas évek elejéig többségében görögök lakták, ám mivel az akkori athéni ormány amnesztiát hirdetett, sokan hazatelepültek. Papalexisz Kosztasz polgármester azonban elmondta, a hazatelepülők egy része később visszajött Magyarországra. „Magyar gondolkodásúként nőttek fel, visszahúzta őket ide a szívük” – mondta a községi vezető.
hirado
2011.10.20. 11:31