HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Új munka törvénykönyve: ma kiderülnek a részletek
A Gazdasági Minisztérium idén májusban jelentette be: a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét, megszünteti az OÉT-et, helyette létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely a munkáltatók és munkavállalók képviselői, a tudományos élet szereplői és az egyházak képviselőinek részvételével októberben indult. A törvény szerint a kormánynak kötelező egyeztetni az új a testülettel, az viszont döntéseket nem hozhat, csak javaslatokat tehet.
A miniszterelnök itt is megismételte: minden korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni, mert minden munkaerőre szüksége van az országnak.
Zárt ajtók mögött egyeztettek a költségvetésről, az adótörvényekről és az új munkatörvénykönyvéről is. De nem csak az érdekegyeztetés rendszerét változtatta meg a kormány, a munka törvénykönyvéhez is hozzányúlt. Sok vitát kiváltva ezzel.
Országszerte szakszervezetek kezdtek tüntetésbe idén nyáron, a rendvédelmi szakszervezetekkel közösen. Többek között, a korkedvezményes nyugdíjak megvonása és a munkanélküli segélyek átalakítása ellen tiltakoztak. Azt követelték, hogy a kormány kezdjen tárgyalásokat, még a döntések meghozatala előtt.
Mit terveztek?
Az eredeti tervek érintették a szabadságot, eszerint a munkáltató minimum két hetet köteles egyben kiadni; a többi rész megosztható, vagyis, ha a cég érdeke úgy kívánja, a szabadság két hét feletti részét a munkáltató akár napokra is szabdalhatja.
A tervezet első verziója úgy szólt, hogy a szülési szabadságon, gyesen, gyeden lévő kismamák is elbocsájthatóak és az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül bárkit el lehetne küldeni, rendes felmondással. Minden ellenzéki párt tiltakozott a javaslat ellen. A miniszterelnök szóvivője a tiltakozások hatására közölte: a kormány a végleges anyag elfogadása előtt meghallgatja és beépíti a javaslatokat. Szijjártó Péter azt mondta: védett kor intézménye benne lesz az új munkatörvénykönyvben is, és a kismamák védelme is marad.
Változott a sztrájktörvény is. A jövőben annál a munkáltatónál, amely a „lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez", a sztrájkban érintett feleknek, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak meg kell egyezniük az elégséges szolgáltatás mértékében. Ha ez nem sikerül, munkaügyi bíróság határozhatja meg ennek a szintjét, erre öt napja van a hatóságnak.
Szeptemberben egyébként Czomba Sándor munkaügyi államtitkár többször is leült a volt érdekegyeztető tanács tagjaival. A munkaadókkal és a szakszervezetekkel a Munka Törvénykönyv tervezetének vitatott pontjait tárgyalták végig. A heves viták ellenére mindhárom oldal azt mondta, jelentősen közeledtek az álláspontok a találkozók után.
Érdekegyeztetés a bejelentés előtt
Az Este vendégei Czomba Sándor, szakállamtitkár, Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára és Pataky Péter, az MSZOSZ vezetője volt.
A kormányülésen elfogadták a Munka Törvénykönyvének legújabb változatát. Czomba Sándor az Estében elmondta, kormányszóvivői tájékoztató keretében, csütörtökön délelőtt ismertetik a részleteket.
Pataky Péter, az MSZOSZ vezetője ennek kapcsán megjegyezte, arra várnak, hogy nyilvánosságra kerüljenek a részletek. Mint mondta, még egy sor nyitott kérdés van, amelyekről nem tudják, hogyan döntött a kormány. A szervezet arra készül, hogy ha szükséges, még lesz lehetőségük véleményt mondani, és ha kell, változtatni, amennyiben kifogásolható részek maradtak a szövegben.
A szakállamtitkár erre reagálva a műsorban elmondta, erre lesz lehetőség. Mint a törvénykönyv kapcsán megjegyezte: „ha jól sikerül összeállítani, akkor ez évtizedekre meghatározhatja a munka világát”.
Dávid Ferenc VOSZ főtitkár elmondta, amennyiben azt fogadta el a kormány, amit a szakmai megbeszéléseken rögzítettek, nincs ellenükre az új szöveg. Véleménye szerint logikus, hogy azokban a kérdésekben, amelyek a foglalkoztatás biztonságát garantálják, abban szövetségesek. Ugyanakkor hozzáfűzte: nem lettek volna szövetségesek, ha például a védett kor kérdése vagy a kismamák kérdése kapcsán nincs álláspont-változás. Mindenképpen a munkavállalók méltóságának megtartása a cél, de mint mondta, irányultságában egyet értenek a jelenlegi elképzelésekkel.
Az MSZOSZ vezetője szerint a szövetváltozatban még van mit finomítani, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak a munkavállalók. A nyitott kérdésekkel kapcsolatban két dolgot is kiemelt: egyrészt fontos pontként említette a rendkívüli munkavégzés díjazását, amely marad a mostani szabályozás szerint, a díjazás helyett azonban szabadnapot is adhat a munkáltató a munkavállalónak, saját belátása szerint.
Pataky Péter szerint ez csak abban az esetben fogadható el, ha a munkavállalóval megegyeznek ennek részleteiről. Másik ilyen nyitott kérdésként a normális munkahelyi kapcsolatok kialakítását, amin még van mit változtatni véleménye szerint.
Czomba Sándor a szabadidő megváltása kapcsán megjegyezte, ha pótlékként adja ki a munkáltató, az 50 százalék, míg ha szabadidőként, akkor száz százaléknak számít. Éppen ezért nem gondolja, hogy a munkáltatóknak az áll érdekében, hogy szabadidőként adják ki a rendkívüli munkavégzés díját, mert így többe kerül nekik.
Dávid Ferenc szerint rugalmasságra van szükség, hogy a munkáltató tudjon dönteni, valós ellenértékért dolgoztathassa a munkavállalót, vagyis ahogyan belátása szerint az a legjobb – ennek a lehetőségét meg kell adni – vélekedett a műsorban. Hangsúlyozta: ez a törvény nem a szakszervezetekről szól, hanem a magyar gazdaságról – egy olyan szabályrendszerről, amely elavult és változtatásra szorul.
hirado
2011.10.20. 11:24
t: 63
Új munka törvénykönyve: ma kiderülnek a részletek
A Gazdasági Minisztérium idén májusban jelentette be: a kormány újjászervezi az érdekegyeztetés rendszerét, megszünteti az OÉT-et, helyette létrehozza a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amely a munkáltatók és munkavállalók képviselői, a tudományos élet szereplői és az egyházak képviselőinek részvételével októberben indult. A törvény szerint a kormánynak kötelező egyeztetni az új a testülettel, az viszont döntéseket nem hozhat, csak javaslatokat tehet. A miniszterelnök itt is megismételte: minden korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni, mert minden munkaerőre szüksége van az országnak.
Zárt ajtók mögött egyeztettek a költségvetésről, az adótörvényekről és az új munkatörvénykönyvéről is. De nem csak az érdekegyeztetés rendszerét változtatta meg a kormány, a munka törvénykönyvéhez is hozzányúlt. Sok vitát kiváltva ezzel.
Országszerte szakszervezetek kezdtek tüntetésbe idén nyáron, a rendvédelmi szakszervezetekkel közösen. Többek között, a korkedvezményes nyugdíjak megvonása és a munkanélküli segélyek átalakítása ellen tiltakoztak. Azt követelték, hogy a kormány kezdjen tárgyalásokat, még a döntések meghozatala előtt.
Mit terveztek?
Az eredeti tervek érintették a szabadságot, eszerint a munkáltató minimum két hetet köteles egyben kiadni; a többi rész megosztható, vagyis, ha a cég érdeke úgy kívánja, a szabadság két hét feletti részét a munkáltató akár napokra is szabdalhatja.
A tervezet első verziója úgy szólt, hogy a szülési szabadságon, gyesen, gyeden lévő kismamák is elbocsájthatóak és az öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 éven belül bárkit el lehetne küldeni, rendes felmondással. Minden ellenzéki párt tiltakozott a javaslat ellen. A miniszterelnök szóvivője a tiltakozások hatására közölte: a kormány a végleges anyag elfogadása előtt meghallgatja és beépíti a javaslatokat. Szijjártó Péter azt mondta: védett kor intézménye benne lesz az új munkatörvénykönyvben is, és a kismamák védelme is marad.
Változott a sztrájktörvény is. A jövőben annál a munkáltatónál, amely a „lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez", a sztrájkban érintett feleknek, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak meg kell egyezniük az elégséges szolgáltatás mértékében. Ha ez nem sikerül, munkaügyi bíróság határozhatja meg ennek a szintjét, erre öt napja van a hatóságnak.
Szeptemberben egyébként Czomba Sándor munkaügyi államtitkár többször is leült a volt érdekegyeztető tanács tagjaival. A munkaadókkal és a szakszervezetekkel a Munka Törvénykönyv tervezetének vitatott pontjait tárgyalták végig. A heves viták ellenére mindhárom oldal azt mondta, jelentősen közeledtek az álláspontok a találkozók után.
Érdekegyeztetés a bejelentés előtt
Az Este vendégei Czomba Sándor, szakállamtitkár, Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára és Pataky Péter, az MSZOSZ vezetője volt.
A kormányülésen elfogadták a Munka Törvénykönyvének legújabb változatát. Czomba Sándor az Estében elmondta, kormányszóvivői tájékoztató keretében, csütörtökön délelőtt ismertetik a részleteket.
Pataky Péter, az MSZOSZ vezetője ennek kapcsán megjegyezte, arra várnak, hogy nyilvánosságra kerüljenek a részletek. Mint mondta, még egy sor nyitott kérdés van, amelyekről nem tudják, hogyan döntött a kormány. A szervezet arra készül, hogy ha szükséges, még lesz lehetőségük véleményt mondani, és ha kell, változtatni, amennyiben kifogásolható részek maradtak a szövegben.
A szakállamtitkár erre reagálva a műsorban elmondta, erre lesz lehetőség. Mint a törvénykönyv kapcsán megjegyezte: „ha jól sikerül összeállítani, akkor ez évtizedekre meghatározhatja a munka világát”.
Dávid Ferenc VOSZ főtitkár elmondta, amennyiben azt fogadta el a kormány, amit a szakmai megbeszéléseken rögzítettek, nincs ellenükre az új szöveg. Véleménye szerint logikus, hogy azokban a kérdésekben, amelyek a foglalkoztatás biztonságát garantálják, abban szövetségesek. Ugyanakkor hozzáfűzte: nem lettek volna szövetségesek, ha például a védett kor kérdése vagy a kismamák kérdése kapcsán nincs álláspont-változás. Mindenképpen a munkavállalók méltóságának megtartása a cél, de mint mondta, irányultságában egyet értenek a jelenlegi elképzelésekkel.
Az MSZOSZ vezetője szerint a szövetváltozatban még van mit finomítani, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak a munkavállalók. A nyitott kérdésekkel kapcsolatban két dolgot is kiemelt: egyrészt fontos pontként említette a rendkívüli munkavégzés díjazását, amely marad a mostani szabályozás szerint, a díjazás helyett azonban szabadnapot is adhat a munkáltató a munkavállalónak, saját belátása szerint.
Pataky Péter szerint ez csak abban az esetben fogadható el, ha a munkavállalóval megegyeznek ennek részleteiről. Másik ilyen nyitott kérdésként a normális munkahelyi kapcsolatok kialakítását, amin még van mit változtatni véleménye szerint.
Czomba Sándor a szabadidő megváltása kapcsán megjegyezte, ha pótlékként adja ki a munkáltató, az 50 százalék, míg ha szabadidőként, akkor száz százaléknak számít. Éppen ezért nem gondolja, hogy a munkáltatóknak az áll érdekében, hogy szabadidőként adják ki a rendkívüli munkavégzés díját, mert így többe kerül nekik.
Dávid Ferenc szerint rugalmasságra van szükség, hogy a munkáltató tudjon dönteni, valós ellenértékért dolgoztathassa a munkavállalót, vagyis ahogyan belátása szerint az a legjobb – ennek a lehetőségét meg kell adni – vélekedett a műsorban. Hangsúlyozta: ez a törvény nem a szakszervezetekről szól, hanem a magyar gazdaságról – egy olyan szabályrendszerről, amely elavult és változtatásra szorul.
hirado
2011.10.20. 11:24
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
