
Október 21-én dől el, hogy Magyarország, Szlovénia vagy Azerbajdzsán lesz-e az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja. Mindhárom ország keményen kampányol és küzd a voksokért.
Martonyi János arra figyelmeztet, a tagállamok a tapasztalatok szerint a támogatásra vonatkozó előzetes ígéreteiket általában nem tartják be, az utolsó pillanatban dőlhet el, hogy kit jelölnek. De mi a tétje egy kis ország számára mindennek? Van-e haszna egy nem állandó BT-tagságnak egy évre – azon túl, hogy jól hangzik? Ezekről a kérdésekről, és az ENSZ mai világban betöltött szerepéről mondta el véleményét a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára és Erdős André nyugalmazott nagykövet, a New York-i ENSZ képviselet egykori vezetője.
Hóvári János szerint a biztonsági tanácsi tagság az egyik legfontosabb diplomáciai poszt. Az ENSZ szerepe az elmúlt években felértékelődött, hiszen a világnak olyan globális problémákkal kell megküzdenie – a klímaváltozástól a pénzügyi válságon át a migrációig –, amelyeket csak világméretű összefogással lehet kezelni.
Erdős André szintén úgy gondolja, az ENSZ-nek elengedhetetlen szerepe van a mai világban, még akkor is, ha bonyolultabb viszonyok között dolgozik, de ez az egyetlen univerzális szervezet.
A volt diplomata korábban úgy nyilatkozott, valószínűleg Azerbajdzsán kerül be az ENSZ Biztonsági Tanácsába, Magyarországnak és Szlovéniának nincs igazán esélye. Nem azért, mert az azeri diplomácia olyan nagyszerűen működne, hanem mert egy komoly országcsoport támogatja a kaukázusi köztársaságot.
Azerbajdzsán vallási, kulturális vonatkozásban a világ másik részéhez tartozik, ásványkincsekben gazdag, soha nem volt még a Biztonsági Tanács tagja, míg Magyarországról és Szlovéniáról mint fejlett, uniós államról gondolkodik a világ. Az sem könnyítette meg Magyarország dolgát, hogy késve, negyedikként csatlakozott a három, már meglévő versenyzőhöz – igaz, időközben Örményország visszalépett. 2011. első félévében pedig az uniós elnökség vonta el az anyagi lehetőségeket és a figyelmet a biztonsági tanácsi pályázatunkról.
Hóvári János véleménye szerint a versengés nyitott, hiszen az El-Nem Kötelezettek Mozgalma, az Iszlám Konferencia Szervezete vagy az Arab Liga, melyek elvileg Azerbajdzsánt támogatják, nem egységesek ebben a kérdésben. A helyettes államtitkár úgy gondolja, Magyarország EU elnöksége segítette a BT-kampányt, hiszen nagyon sok olyan nemzetközi szerepvállalásunk volt, amelyek Magyarország nevét Ázsiától Afrikáig megismertették.
hirado
2011.10.07. 11:15