HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Visszaszólt a kormány: a végtörlesztés alapvető érdeke az országnak
Magyarország alapvető érdeke, hogy az ország devizakitettségéből származó jelentős pénzügyi hátrányok már a közeljövőben megszűnjenek, továbbá a csaknem egymillió család életét alapjaiban befolyásoló devizahitel-válságot megfelelően kezelje - hangsúlyozza a kormányszóvivői iroda szerdai közleménye, amelyben a nemzetközi hitelminősítő intézetek a magyar bankrendszerre vonatkozó vizsgálatáraira reagálnak.
A kormány a magyar állam érdekében, továbbá az állampolgárok iránt érzett felelősség teljes tudatában támogatta az Országgyűlés azon döntését, amely az ingatlanfedezetű devizaalapú hitelek rögzített árfolyamon egy összegben történő visszafizetését tette lehetővé a bajba jutott adósok számára - áll a közleményben.
"Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a Moody's 2009-ben még akként vélekedett, hogy Magyarországra az elsődleges fenyegetést a gazdaság erős visszaesése, a devizahitelek nagy aránya, a szűk likviditás és a jelentős devizakötelezettségek jelentik. A nemzetközi hitelminősítő által nevesített fenyegetés elhárítása érdekében támogatta a kormány a közelmúltban a forint alapú végtörlesztés rendszerének bevezetését, felismerve azt, hogy a jelentős devizaállomány radikális csökkentése Magyarország és a magyar emberek elsődleges gazdasági, szociális érdeke" - fogalmaz a közlemény.
A dokumentum szerint a kormány álláspontja határozott abban, hogy egy esetleges országleminősítés okai nem vezethetők vissza Magyarország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetére, hiszen a kormány minden körülmények között tartani fogja korábbi vállalásait, ennek megfelelően - Európában egyedülálló módon - az államadósság jövőre is tovább csökken 1 százalékkal (73 százalékról 72 százalékra), valamint az idei és a jövő évi GDP arányos költségvetési hiány is jóval a 3 százalékos szint alatt marad.
A kormányszóvivői iroda azt írta: "felhívjuk a figyelmet arra, hogy az európai bankrendszerrel kapcsolatban Mark Allen, az IMF regionális vezetője a közelmúltban akként vélekedett, miszerint a bankrendszer akkorára nőtt, hogy az már nem szolgálja se a világ jólétét, se a reálgazdaság növekedését." A közlemény rámutat: hasonló kritikai véleményt fogalmazott meg az IMF jelenlegi vezetője, Christine Lagarde, aki szerint a bankok tőkehelyzete a kulcs az euroválság fertőzöttségének megoldásához. Álláspontja szerint sok európai intézménynek van jelentős mennyiségű, kockázatosnak minősülő államkötvénye, ami mögött már nincs valós fedezet.
A Moody’s leminősítési felülvizsgálat alá vett magyar bankokat
A nemzetközi hitelminősítő kedd éjjeli londoni bejelentése szerint az adósi és betéti besorolások esetében kezdett leminősítési felülvizsgálatok hét magyar bankot érintenek; közülük hatnak az önálló pénzügyierő-besorolása is felülvizsgálat alá került.
A Moody’s leminősítési felülvizsgálatai a OTP Bankot, az OTP Jelzálogbankot, a K&H-t, a Budapest Bankot, az FHB-t, az Erste Bank Hungaryt és az MKB-t érintik.
A hitelminősítő az indoklásban közölte, hogy a devizaalapú ingatlanhitelek egyösszegű, piaci árfolyam alatti végtörlesztését engedélyező törvény miatt vette felülvizsgálat alá a bankokat. Mivel a devizaalapú hitelek az ingatlanhitel-kinnlevőség 70 százalékát teszik ki, a Moody’s véleménye szerint a végtörlesztést lehetővé tévő törvény valószínűleg veszteségeket fog okozni a bankoknak, és tőkehelyzetükre is hatással lesz - áll az elemzésben.
A hitelminősítő saját becslései szerint ha a devizahitelesek 30 százaléka él a végtörlesztési lehetőséggel, az a jelenlegi piaci árfolyamok alapján rendszerszinten akár 300 bázispontnyi veszteséget is okozhat a magyar bankszektor tőkemegfelelési rátájában, amely a júniusi állapot szerint 13,8 százaléknak felelt meg.
Capital Economics: a magyar bankrendszer elviseli a terheket
A cég felzárkózó piaci közgazdásza, William Jackson szerint a magyar bankrendszer el tudja viselni a programot a Tier 1 szintű tőkemegfelelési ráta jelentősebb károsodása nélkül. A szakértő 10-20 százalék közötti részvételi arányt valószínűsít, ami számításai szerint 0,4-0,8 százalékponttal csökkentené a magyar bankok rendszerszintű Tier 1 tőkemegfelelési rátáját.
Jackson úgy véli: csak "szélsőséges" körülmények között, csaknem teljes részvétel esetén csökkenne e kockázatfedezeti mutató a Bázel-II. előírásban szereplő 8 százalékos minimum alá, ami alatt a bankok újratőkésítése válna szükségessé. A Capital Economics közgazdásza szerint azonban a programban meghatározott árfolyamok azt jelentik, hogy a devizaalapú jelzálog-kinnlevőségek tőkehányada hozzávetőleg 25 százalékkal csökken, és ennek költségei kizárólag a bankokra hárulnak. Ennek alapján a végtörlesztési program jelenlegi formájában "ki nem mondott részleges nem törlesztésnek" felel meg az adósok részéről - áll az elemzésben.
Fitch: a végtörlesztés miatt nem várható Magyarország leminősítése
A devizaalapú hitelek végtörlesztése hatással lesz a magyar bankrendszer tőkemegfelelési rátájára, a befektetési ajánlású magyar adósbesorolást azonban önmagában nem befolyásolja - áll a Fitch Ratings hitelminősítő Londonban ismertetett új helyzetértékelésében. A hétoldalas elemzésben közölték, hogy feltételezésük szerint a végtörlesztési lehetőséggel a jogosult magyar devizahitelesek 25 százaléka él majd. Ennek alapján a Fitch megerősítette azt a már korábban is közölt becslését, hogy a lejárati idő előtti törlesztések hozzávetőleg 1,5 százalékpontnyit emészthetnek fel el a magyar bankszektor alapszintű - Tier 1 - tőkemegfelelési rátájából.
A legnagyobb európai hitelminősítő szerint ettől még nem válna azonnal szükségessé a magyar bankok tőkepótlása a tulajdonos bankok vagy a magyar állam részéről, tekintettel azonban arra, hogy a rendszeren belül jelentős különbségek vannak az egyes bankok Tier 1 szintű tőkemegfelelési rátái és devizaalapú jelzáloghitel-kitettségei között, egyes bankok az összesített számítás által sugalltnál nagyobb tőkeveszteséget szenvedhetnek el.
A Fitch Ratings az elemzésben közölte: véleménye szerint a devizaalapú adósságteher problémájával kapcsolatos magyar kormányzati intézkedések kockázatokat jelentenek a bankszektorra és Magyarország befektetői megítélésére is. A jövőbeni adósosztályzati lépések fő vezérlő tényezői azonban a középtávú deficit- és közadósság-csökkentés melletti elkötelezettség, valamint a növekedési kilátások és a külső finanszírozási kockázatok lesznek - áll a hitelminősítő szerdai londoni elemzésében.
A Fitch hangsúlyozta: a devizaalapú hitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati intézkedések önmagukban nem gyakorolnak Magyarország adósosztályzatára olyan mértékű további nyomást, amely negatív hitelminősítői lépéshez vezetne. Az elemzés biztatónak nevezi ebből a szempontból azokat a legutóbbi nyilatkozatokat, amelyek szerint a kormány kitart a jelenlegi konszolidációs célok mellett.
A Fitch Ratings - csakúgy, mint a másik két nagy hitelminősítő, a Standard&Poor’s és a Moody’s Investors Service - a befektetésre ajánlott besorolási sáv alsó szélén, "BBB mínusz" osztályzattal tartja nyilván Magyarországot mint szuverén adóst. Erre az osztályzatra stabil kilátás érvényes, a másik két cég magyar osztályzati kilátása ugyanakkor leminősítés lehetőségére utaló negatív. Ha a három nagy hitelminősítő közül bármelyik leminősítené a magyar adósosztályzatot, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett osztályzati sávba.
hirado
2011.10.05. 23:51
t: 138
Visszaszólt a kormány: a végtörlesztés alapvető érdeke az országnak
Magyarország alapvető érdeke, hogy az ország devizakitettségéből származó jelentős pénzügyi hátrányok már a közeljövőben megszűnjenek, továbbá a csaknem egymillió család életét alapjaiban befolyásoló devizahitel-válságot megfelelően kezelje - hangsúlyozza a kormányszóvivői iroda szerdai közleménye, amelyben a nemzetközi hitelminősítő intézetek a magyar bankrendszerre vonatkozó vizsgálatáraira reagálnak.A kormány a magyar állam érdekében, továbbá az állampolgárok iránt érzett felelősség teljes tudatában támogatta az Országgyűlés azon döntését, amely az ingatlanfedezetű devizaalapú hitelek rögzített árfolyamon egy összegben történő visszafizetését tette lehetővé a bajba jutott adósok számára - áll a közleményben.
"Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a Moody's 2009-ben még akként vélekedett, hogy Magyarországra az elsődleges fenyegetést a gazdaság erős visszaesése, a devizahitelek nagy aránya, a szűk likviditás és a jelentős devizakötelezettségek jelentik. A nemzetközi hitelminősítő által nevesített fenyegetés elhárítása érdekében támogatta a kormány a közelmúltban a forint alapú végtörlesztés rendszerének bevezetését, felismerve azt, hogy a jelentős devizaállomány radikális csökkentése Magyarország és a magyar emberek elsődleges gazdasági, szociális érdeke" - fogalmaz a közlemény.
A dokumentum szerint a kormány álláspontja határozott abban, hogy egy esetleges országleminősítés okai nem vezethetők vissza Magyarország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetére, hiszen a kormány minden körülmények között tartani fogja korábbi vállalásait, ennek megfelelően - Európában egyedülálló módon - az államadósság jövőre is tovább csökken 1 százalékkal (73 százalékról 72 százalékra), valamint az idei és a jövő évi GDP arányos költségvetési hiány is jóval a 3 százalékos szint alatt marad.
A kormányszóvivői iroda azt írta: "felhívjuk a figyelmet arra, hogy az európai bankrendszerrel kapcsolatban Mark Allen, az IMF regionális vezetője a közelmúltban akként vélekedett, miszerint a bankrendszer akkorára nőtt, hogy az már nem szolgálja se a világ jólétét, se a reálgazdaság növekedését." A közlemény rámutat: hasonló kritikai véleményt fogalmazott meg az IMF jelenlegi vezetője, Christine Lagarde, aki szerint a bankok tőkehelyzete a kulcs az euroválság fertőzöttségének megoldásához. Álláspontja szerint sok európai intézménynek van jelentős mennyiségű, kockázatosnak minősülő államkötvénye, ami mögött már nincs valós fedezet.
A Moody’s leminősítési felülvizsgálat alá vett magyar bankokat
A nemzetközi hitelminősítő kedd éjjeli londoni bejelentése szerint az adósi és betéti besorolások esetében kezdett leminősítési felülvizsgálatok hét magyar bankot érintenek; közülük hatnak az önálló pénzügyierő-besorolása is felülvizsgálat alá került.
A Moody’s leminősítési felülvizsgálatai a OTP Bankot, az OTP Jelzálogbankot, a K&H-t, a Budapest Bankot, az FHB-t, az Erste Bank Hungaryt és az MKB-t érintik.
A hitelminősítő az indoklásban közölte, hogy a devizaalapú ingatlanhitelek egyösszegű, piaci árfolyam alatti végtörlesztését engedélyező törvény miatt vette felülvizsgálat alá a bankokat. Mivel a devizaalapú hitelek az ingatlanhitel-kinnlevőség 70 százalékát teszik ki, a Moody’s véleménye szerint a végtörlesztést lehetővé tévő törvény valószínűleg veszteségeket fog okozni a bankoknak, és tőkehelyzetükre is hatással lesz - áll az elemzésben.
A hitelminősítő saját becslései szerint ha a devizahitelesek 30 százaléka él a végtörlesztési lehetőséggel, az a jelenlegi piaci árfolyamok alapján rendszerszinten akár 300 bázispontnyi veszteséget is okozhat a magyar bankszektor tőkemegfelelési rátájában, amely a júniusi állapot szerint 13,8 százaléknak felelt meg.
Capital Economics: a magyar bankrendszer elviseli a terheket
A cég felzárkózó piaci közgazdásza, William Jackson szerint a magyar bankrendszer el tudja viselni a programot a Tier 1 szintű tőkemegfelelési ráta jelentősebb károsodása nélkül. A szakértő 10-20 százalék közötti részvételi arányt valószínűsít, ami számításai szerint 0,4-0,8 százalékponttal csökkentené a magyar bankok rendszerszintű Tier 1 tőkemegfelelési rátáját.
Jackson úgy véli: csak "szélsőséges" körülmények között, csaknem teljes részvétel esetén csökkenne e kockázatfedezeti mutató a Bázel-II. előírásban szereplő 8 százalékos minimum alá, ami alatt a bankok újratőkésítése válna szükségessé. A Capital Economics közgazdásza szerint azonban a programban meghatározott árfolyamok azt jelentik, hogy a devizaalapú jelzálog-kinnlevőségek tőkehányada hozzávetőleg 25 százalékkal csökken, és ennek költségei kizárólag a bankokra hárulnak. Ennek alapján a végtörlesztési program jelenlegi formájában "ki nem mondott részleges nem törlesztésnek" felel meg az adósok részéről - áll az elemzésben.
Fitch: a végtörlesztés miatt nem várható Magyarország leminősítése
A devizaalapú hitelek végtörlesztése hatással lesz a magyar bankrendszer tőkemegfelelési rátájára, a befektetési ajánlású magyar adósbesorolást azonban önmagában nem befolyásolja - áll a Fitch Ratings hitelminősítő Londonban ismertetett új helyzetértékelésében. A hétoldalas elemzésben közölték, hogy feltételezésük szerint a végtörlesztési lehetőséggel a jogosult magyar devizahitelesek 25 százaléka él majd. Ennek alapján a Fitch megerősítette azt a már korábban is közölt becslését, hogy a lejárati idő előtti törlesztések hozzávetőleg 1,5 százalékpontnyit emészthetnek fel el a magyar bankszektor alapszintű - Tier 1 - tőkemegfelelési rátájából.
A legnagyobb európai hitelminősítő szerint ettől még nem válna azonnal szükségessé a magyar bankok tőkepótlása a tulajdonos bankok vagy a magyar állam részéről, tekintettel azonban arra, hogy a rendszeren belül jelentős különbségek vannak az egyes bankok Tier 1 szintű tőkemegfelelési rátái és devizaalapú jelzáloghitel-kitettségei között, egyes bankok az összesített számítás által sugalltnál nagyobb tőkeveszteséget szenvedhetnek el.
A Fitch Ratings az elemzésben közölte: véleménye szerint a devizaalapú adósságteher problémájával kapcsolatos magyar kormányzati intézkedések kockázatokat jelentenek a bankszektorra és Magyarország befektetői megítélésére is. A jövőbeni adósosztályzati lépések fő vezérlő tényezői azonban a középtávú deficit- és közadósság-csökkentés melletti elkötelezettség, valamint a növekedési kilátások és a külső finanszírozási kockázatok lesznek - áll a hitelminősítő szerdai londoni elemzésében.
A Fitch hangsúlyozta: a devizaalapú hitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányzati intézkedések önmagukban nem gyakorolnak Magyarország adósosztályzatára olyan mértékű további nyomást, amely negatív hitelminősítői lépéshez vezetne. Az elemzés biztatónak nevezi ebből a szempontból azokat a legutóbbi nyilatkozatokat, amelyek szerint a kormány kitart a jelenlegi konszolidációs célok mellett.
A Fitch Ratings - csakúgy, mint a másik két nagy hitelminősítő, a Standard&Poor’s és a Moody’s Investors Service - a befektetésre ajánlott besorolási sáv alsó szélén, "BBB mínusz" osztályzattal tartja nyilván Magyarországot mint szuverén adóst. Erre az osztályzatra stabil kilátás érvényes, a másik két cég magyar osztályzati kilátása ugyanakkor leminősítés lehetőségére utaló negatív. Ha a három nagy hitelminősítő közül bármelyik leminősítené a magyar adósosztályzatot, azzal Magyarország az adott cégnél átkerülne a befektetésre már nem ajánlott, piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett osztályzati sávba.
hirado
2011.10.05. 23:51
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
