HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Egy éve történt a vörösiszap-katasztrófa
Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt tavaly október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tízes tározójából több mint egymillió köbméter vörösiszap és erõsen lúgos víz elegye a Torna-patakon keresztül elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt.
A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, százhúsz ember kórházba került.
A vörösiszap a három településen 358 házat tett lakhatatlanná, azok többségét le kellett bontani. Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron is egy-egy újonnan épített lakóparkba költözhettek az otthonaikat elvesztett családok, összesen 112 új ház épült fel.
A károsultak száma meghaladja a hétszázat, a vörösiszap-katasztrófára az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött.
Ebben az összegben benne van a védekezési költség, a mentesítés, az új házak építése, a károsultaknak a lakásvásárlás, a pénzbeli kártalanítás, a zöldkárok, a gépjárműkárok, az ingóság és a ruhanemű pótlása, és a vállalkozási károk – mondta Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Ilyen még nem volt
A főigazgató hangsúlyozta: ilyen típusú katasztrófa nem volt sehol a világon. „Volt iszapcsúszás, vagy iszapos elöntések több helyen is a világon, de ilyen, hogy 13,5-es marónátron, lúgos folyadék öntsön el két méter magasságban lakott települést, ilyen nem volt. Tehát tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy nem volt erre egy forgatókönyv, hogy ezt hogy kell csinálni” – mondta Bakondi György. Éppen ezért számos olyan jogi intézményt találtak ki menet közben, amely bevált a gyakorlatban. Példaként említette az ottani állami egészségügyi központot, a lakossági tájékoztató rendszert és a Civil Humanitárius Koordinációs Központot, amelyet azoknak a segélyszervezeteknek a bevonására hoztak létre, amelyek a helyszínen végezték az adományok osztását. El akarták ugyanis kerülni, hogy legyenek olyanok, akik sokat kaptak, és ne legyenek olyan károsultak, akik meg semmit sem.
Egy teljesen új jogintézmény volt a magántulajdonban álló MAL állami felügyelete. Sehol a világon még ezt nem csinálták meg – fogalmazott a katasztrófavédelmi főigazgató.
Erre azért volt szükség, mert egyrészt szavatolni kellett a biztonságot, hogy ne történhessen újabb gátszakadás. Másrészt újra kellett indítani a termelést. Hatezer ember él közvetetten és közvetlenül a gyárban végzett munkából, a munkahelyek megőrzése nagyon fontos volt. Ez a vállalat Európa negyedik ilyen típusú vállalat, tehát nagyon fontosak voltak azok az exportpozíciók – mondta Bakondi György.
A tanulságok
Jobb a bajt megelőzni, mint hősiesen védekezni – fogalmazott a főigazgató a katasztrófa tanulságit idézve. Elmondta: a történtek után módosították a jogi szabályozást, hogy egy ilyen hatalmas tározónak nem lehessen a helyi jegyző a hatósága. Ezért erre a bányakapitányság kapott hatáskört.
A katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény új, nemrég elfogadott változata pedig létrehozta az egységes iparbiztonsági hatóságot a katasztrófavédelemnél, éppen azért, hogy az ilyen veszélyes üzemekkel kapcsolatos lakosságvédelmi feladatok megoldottak legyenek – mondta Bakondi György, a Katasztrófavédelmi főigazgató.
Az újabb katasztrófát elkerülendő a MAL-t kötelezték a száraz technológia alkalmazására, ami azt jelenti, hogy a gyártás mellékterméke már nem tudja elönteni a környéket - mondta a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: előkészítik azt is, hogy a jövőben minden veszélyes technológiát használó cégnek kötelező legyen biztosítást kötnie. Ha előáll egy katasztrófa, akkor ne az állampolgárok pénzéből kelljen a kárelhárítást végezni, hanem a biztosítás fedezze azt.
Illés Zoltán hozzátette: a Marcal folyóba már kezd visszatérni az élet, és a Torna-patak is már semleges kémhatású. A vörösiszap-katasztrófa első évfordulóján Devecserben emlékparkot, Kolontáron emlékhelyet avatnak ma.
hirado
2011.10.04. 11:48
t: 66
Egy éve történt a vörösiszap-katasztrófa
Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt tavaly október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tízes tározójából több mint egymillió köbméter vörösiszap és erõsen lúgos víz elegye a Torna-patakon keresztül elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, százhúsz ember kórházba került.
A vörösiszap a három településen 358 házat tett lakhatatlanná, azok többségét le kellett bontani. Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron is egy-egy újonnan épített lakóparkba költözhettek az otthonaikat elvesztett családok, összesen 112 új ház épült fel.
A károsultak száma meghaladja a hétszázat, a vörösiszap-katasztrófára az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött.
Ebben az összegben benne van a védekezési költség, a mentesítés, az új házak építése, a károsultaknak a lakásvásárlás, a pénzbeli kártalanítás, a zöldkárok, a gépjárműkárok, az ingóság és a ruhanemű pótlása, és a vállalkozási károk – mondta Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Ilyen még nem volt
A főigazgató hangsúlyozta: ilyen típusú katasztrófa nem volt sehol a világon. „Volt iszapcsúszás, vagy iszapos elöntések több helyen is a világon, de ilyen, hogy 13,5-es marónátron, lúgos folyadék öntsön el két méter magasságban lakott települést, ilyen nem volt. Tehát tulajdonképpen azt is mondhatnám, hogy nem volt erre egy forgatókönyv, hogy ezt hogy kell csinálni” – mondta Bakondi György. Éppen ezért számos olyan jogi intézményt találtak ki menet közben, amely bevált a gyakorlatban. Példaként említette az ottani állami egészségügyi központot, a lakossági tájékoztató rendszert és a Civil Humanitárius Koordinációs Központot, amelyet azoknak a segélyszervezeteknek a bevonására hoztak létre, amelyek a helyszínen végezték az adományok osztását. El akarták ugyanis kerülni, hogy legyenek olyanok, akik sokat kaptak, és ne legyenek olyan károsultak, akik meg semmit sem.
Egy teljesen új jogintézmény volt a magántulajdonban álló MAL állami felügyelete. Sehol a világon még ezt nem csinálták meg – fogalmazott a katasztrófavédelmi főigazgató.
Erre azért volt szükség, mert egyrészt szavatolni kellett a biztonságot, hogy ne történhessen újabb gátszakadás. Másrészt újra kellett indítani a termelést. Hatezer ember él közvetetten és közvetlenül a gyárban végzett munkából, a munkahelyek megőrzése nagyon fontos volt. Ez a vállalat Európa negyedik ilyen típusú vállalat, tehát nagyon fontosak voltak azok az exportpozíciók – mondta Bakondi György.
A tanulságok
Jobb a bajt megelőzni, mint hősiesen védekezni – fogalmazott a főigazgató a katasztrófa tanulságit idézve. Elmondta: a történtek után módosították a jogi szabályozást, hogy egy ilyen hatalmas tározónak nem lehessen a helyi jegyző a hatósága. Ezért erre a bányakapitányság kapott hatáskört.
A katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény új, nemrég elfogadott változata pedig létrehozta az egységes iparbiztonsági hatóságot a katasztrófavédelemnél, éppen azért, hogy az ilyen veszélyes üzemekkel kapcsolatos lakosságvédelmi feladatok megoldottak legyenek – mondta Bakondi György, a Katasztrófavédelmi főigazgató.
Az újabb katasztrófát elkerülendő a MAL-t kötelezték a száraz technológia alkalmazására, ami azt jelenti, hogy a gyártás mellékterméke már nem tudja elönteni a környéket - mondta a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta: előkészítik azt is, hogy a jövőben minden veszélyes technológiát használó cégnek kötelező legyen biztosítást kötnie. Ha előáll egy katasztrófa, akkor ne az állampolgárok pénzéből kelljen a kárelhárítást végezni, hanem a biztosítás fedezze azt.
Illés Zoltán hozzátette: a Marcal folyóba már kezd visszatérni az élet, és a Torna-patak is már semleges kémhatású. A vörösiszap-katasztrófa első évfordulóján Devecserben emlékparkot, Kolontáron emlékhelyet avatnak ma.
hirado
2011.10.04. 11:48
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
