HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > A rezidensek további lépéseket várnak - Szócska erre ígéretet tett
A Magyarországon végző orvosok fele be sem lép az itthoni munkaerőpiacra; 2010-ben 800-an végeztek valamelyik magyar orvosi egyetemen, de összesen több mint ezren döntöttek úgy, hogy külföldön dolgoznak tovább. Azt már hivatalosan is elismerték: ha a jelenlegi folyamatot nem sikerül megállítani, akkor néhány éven belül kezelhetetlenné válik a szakemberhiány. Ezt nem csak az elvándorlással magyarázzák, hanem az öregedéssel is. Ebben az évtizedben ugyanis a jelenlegi rendszer alapját adó orvosnemzedék nyugdíjba megy, ezért kérte maradásra a leendő orvosokat a köztársasági elnök az idei tanévnyitón. Egyelőre úgy tűnik, hiába. Az Este vendége Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség elnöke volt.
Az orvosi alapképzés ma Magyarországon 12 millió forint hat év alatt, amibe nem tartoznak bele a rezidensi időszak képzési költségei, az ösztöndíjak és egyéb költségek sem.
Papp Magor hangsúlyozta, a rezidensek azért harcolnak, hogy itthon maradhassanak a nyugati bérek töredékéért. „Az itthoni bérek, jobb munkakörülmények, jogbiztonság, a szakképzés jobb minősége, amin szeretnénk javítani” – tette hozzá. A rezidens szövetséggel közösen végzett kutatás már a legutóbbi időkben is azt az eredményt hozta, hogy az első hallgatók között is 66 százalék fölött van azoknak a száma, akik gondolkodnak külföldi munkavállaláson.
Az államtitkár ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, a szocializáció erre „rátesz még egy lapáttal”. Kiemelte, fontos, hogy milyen szervezeti közegbe érkezik a végzett orvostanhallgató, mennyire segítik, hogy többre legyen képes az orvosi munka során.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a szakvizsga utáni néhány év, ami általában külföldre kényszeríti a rezidenseket, mivel sokszor három állásból kénytelenek fenntartani magukat. Ez sok esetben ahhoz vezet, hogy ezek az orvosok kiégnek és a külföldön kínált jobb körülmények mellett döntenek. Papp Magor hozzáfűzte, a képzés alatt a hallgatók több milliót fizetnek könyvekre, eszközökre, sok energiát, munkaórát, időt fektetnek be életük egyik legaktívabb időszakából, hogy elvégezzék az egyetemet.
Szócska Miklós szerint a kormány megtette az első lépéseket, hogy ezt a lemondást kompenzálja. Hozzátette: egyenként kell a különböző életpályacsoportok gondját megoldani. Már megkezdődött a rezidensek életpálya modellének rendezése azzal, hogy az első évben 600 embernek ajánlották fel a nettó 100 ezer forintos plusz ösztöndíjat. Eddig 124-en jelentkeztek a Markusovszky-ösztöndíjra, amiből 110-en kapták meg. A második körös toborzás jelenleg is zajlik, már 46-an jelentkeztek.
A szövetség elnöke az Estében elmondta, a kooperációban arra törekednek, hogy érdemi megoldást találjanak a rezidensek itthon tartására. „Ha ez az ösztöndíj az első lépés a bérek rendezésére, akkor ez történelmi jelentőségű” – állapította meg Papp Magor. Ha viszont ez az egyetlen lépés és nem követi a szakorvosi bérek lépcsőzetes rendezése, akkor ez önmagában nem állítja meg a migrációt.
Papp Magor kiemelte, a nyugati bérek töredékért hajlandóak lennének itthon maradni a végzett hallgatók, ha ez biztosítaná a megélhetésüket, vagyis nem pénzéhségből mennek külföldre, hanem mert nem tudnak önálló praxist indítani, ami nagyjából 5-10 millió forintba kerül.
A háziorvosi helyek kapcsán Szócska Miklós megjegyezte, az alapellátás önkormányzati felelősség maradt, a praxisalap elindításán jelenleg is dolgoznak. Mint mondta, ez nem egy egyszerű ösztöndíj program – megpróbálják hozzátenni azokat az egyéb ösztönzőket, amivel maradásra lehet bírni a rezidenseket.
Amennyiben 2012. január 1-jéig összegyűlik a háromezer leadott felmondás – ha nincs megegyezés – felmondanak a rezidensek, de mint azt a szövetség elnöke hangsúlyozta, nem az a cél, hogy az ellátórendszert veszélyeztessék.
„Nem azt várjuk, hogy egyből nyugati béreket legyenek, de induljon el egy lépcsőzetes bérfelzárkóztatás, ami jövőképet tud adni a rezidenseknek” – tette hozzá Papp Magor. Szócska Miklós államtitkár kiemelte, a migráció nem új jelenség, az uniós csatlakozás óta az aktív orvostársadalom 10 százalékát veszítette el az ország.
hirado
2011.09.27. 10:53
t: 109
A rezidensek további lépéseket várnak - Szócska erre ígéretet tett
A Magyarországon végző orvosok fele be sem lép az itthoni munkaerőpiacra; 2010-ben 800-an végeztek valamelyik magyar orvosi egyetemen, de összesen több mint ezren döntöttek úgy, hogy külföldön dolgoznak tovább. Azt már hivatalosan is elismerték: ha a jelenlegi folyamatot nem sikerül megállítani, akkor néhány éven belül kezelhetetlenné válik a szakemberhiány. Ezt nem csak az elvándorlással magyarázzák, hanem az öregedéssel is. Ebben az évtizedben ugyanis a jelenlegi rendszer alapját adó orvosnemzedék nyugdíjba megy, ezért kérte maradásra a leendő orvosokat a köztársasági elnök az idei tanévnyitón. Egyelőre úgy tűnik, hiába. Az Este vendége Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség elnöke volt. Az orvosi alapképzés ma Magyarországon 12 millió forint hat év alatt, amibe nem tartoznak bele a rezidensi időszak képzési költségei, az ösztöndíjak és egyéb költségek sem.
Papp Magor hangsúlyozta, a rezidensek azért harcolnak, hogy itthon maradhassanak a nyugati bérek töredékéért. „Az itthoni bérek, jobb munkakörülmények, jogbiztonság, a szakképzés jobb minősége, amin szeretnénk javítani” – tette hozzá. A rezidens szövetséggel közösen végzett kutatás már a legutóbbi időkben is azt az eredményt hozta, hogy az első hallgatók között is 66 százalék fölött van azoknak a száma, akik gondolkodnak külföldi munkavállaláson.
Az államtitkár ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, a szocializáció erre „rátesz még egy lapáttal”. Kiemelte, fontos, hogy milyen szervezeti közegbe érkezik a végzett orvostanhallgató, mennyire segítik, hogy többre legyen képes az orvosi munka során.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a szakvizsga utáni néhány év, ami általában külföldre kényszeríti a rezidenseket, mivel sokszor három állásból kénytelenek fenntartani magukat. Ez sok esetben ahhoz vezet, hogy ezek az orvosok kiégnek és a külföldön kínált jobb körülmények mellett döntenek. Papp Magor hozzáfűzte, a képzés alatt a hallgatók több milliót fizetnek könyvekre, eszközökre, sok energiát, munkaórát, időt fektetnek be életük egyik legaktívabb időszakából, hogy elvégezzék az egyetemet.
Szócska Miklós szerint a kormány megtette az első lépéseket, hogy ezt a lemondást kompenzálja. Hozzátette: egyenként kell a különböző életpályacsoportok gondját megoldani. Már megkezdődött a rezidensek életpálya modellének rendezése azzal, hogy az első évben 600 embernek ajánlották fel a nettó 100 ezer forintos plusz ösztöndíjat. Eddig 124-en jelentkeztek a Markusovszky-ösztöndíjra, amiből 110-en kapták meg. A második körös toborzás jelenleg is zajlik, már 46-an jelentkeztek.
A szövetség elnöke az Estében elmondta, a kooperációban arra törekednek, hogy érdemi megoldást találjanak a rezidensek itthon tartására. „Ha ez az ösztöndíj az első lépés a bérek rendezésére, akkor ez történelmi jelentőségű” – állapította meg Papp Magor. Ha viszont ez az egyetlen lépés és nem követi a szakorvosi bérek lépcsőzetes rendezése, akkor ez önmagában nem állítja meg a migrációt.
Papp Magor kiemelte, a nyugati bérek töredékért hajlandóak lennének itthon maradni a végzett hallgatók, ha ez biztosítaná a megélhetésüket, vagyis nem pénzéhségből mennek külföldre, hanem mert nem tudnak önálló praxist indítani, ami nagyjából 5-10 millió forintba kerül.
A háziorvosi helyek kapcsán Szócska Miklós megjegyezte, az alapellátás önkormányzati felelősség maradt, a praxisalap elindításán jelenleg is dolgoznak. Mint mondta, ez nem egy egyszerű ösztöndíj program – megpróbálják hozzátenni azokat az egyéb ösztönzőket, amivel maradásra lehet bírni a rezidenseket.
Amennyiben 2012. január 1-jéig összegyűlik a háromezer leadott felmondás – ha nincs megegyezés – felmondanak a rezidensek, de mint azt a szövetség elnöke hangsúlyozta, nem az a cél, hogy az ellátórendszert veszélyeztessék.
„Nem azt várjuk, hogy egyből nyugati béreket legyenek, de induljon el egy lépcsőzetes bérfelzárkóztatás, ami jövőképet tud adni a rezidenseknek” – tette hozzá Papp Magor. Szócska Miklós államtitkár kiemelte, a migráció nem új jelenség, az uniós csatlakozás óta az aktív orvostársadalom 10 százalékát veszítette el az ország.
hirado
2011.09.27. 10:53
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
